Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. szeptember 13. 10:54 Világ

Trump visszafordíthatja a kínai középosztályt az elnyomója felé

Az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi háborút leginkább a két ország közötti viszonyrendszer és makroadatok mentén szokták vizsgálni, de az kevésbé kerül előtérbe, hogy milyen közvetlen hatása van a talán leginkább érintett társadalmi csoportra, a kínai középosztályra.

A Foreign Affairs átfogó cikkében azt állítja, hogy amióta Donald Trump elindította a vámháborút Kína ellen, a kínai középosztály érezhetően kritikusabb lett saját kormánya gazdasági és társadalompolitikai lépéseivel szemben. Ez azonban nagyon könnyen a visszájára fordulhat.

A cikk szerint az egyre bővülő kínai középosztály még sosem nézett szembe olyan jelentős gazdasági kihívásokkal, mint napjainkban. Részben a kereskedelmi háború miatt a kínai tőzsdék mintegy 24 százalékkal gyengültek év eleje óta, a jüan 10 százalékkal esett a dollárral szemben, és egyre nagyobb a félelem, hogy ingatlanpiaci buborék alakul ki a legnagyobb kínai városokban.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre láthatóbb sebeket ejt Kínán a kereskedelmi háborúAz USA egyelőre sértetlen, Kína mutatói viszont máris romlani kezdtek a büntetővámok miatt.

Ezek csak a legfrissebb fejlemények, az elmúlt években lassuló gazdasági növekedés, a környezetszennyezés, az élelmiszerbiztonsági botrányok vagy a magánéletbe egyre inkább belemászó hatalom mind érzékenyen érinti a kínai középosztályt.

Ezeknek a változásoknak azért is nehezen megjósolható a hatásuk, mert egy eléggé új társadalmi osztályról van szó. Három évtizede lényegében nem létezett középosztály Kínában, ma viszont a hivatalos adatok szerint már 400 millió ember számít középosztálybelinek. A McKinsey tanácsadócég becslése szerint 2022-re a kínai városlakók 75 százaléka, több mint 550 millió ember számít majd annak.

Ez a széles réteg alapvetően három, viszonylag jól elkülöníthető csoportból áll. A gazdaságiba tartoznak a vállalkozók, valamint a külföldi cégek és vegyesvállalatok alkalmazottai. A politikai klaszterbe tartoznak az alacsony beosztású kormánytisztviselők és a hivatalnokok. A harmadik csoportba a kulturális élet és az oktatás résztvevői tartoznak, médiaszereplők, tanárok és egyéb értelmiségiek. Bár a három osztály között jelentős különbségek vannak, de hasonlóan gondolkodnak a Kínában középosztálybelinek tekintett értékekről, mint a tulajdonjog védelme, a környezet óvása vagy az oktatás fejlesztése.

Hszi Csin-ping. Fotó: AFP

Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-as hatalomra kerülése idején úgy tűnt, hogy intézkedései több szempontból is kedveznek ezeknek az értékeknek. A középosztály általánosságban támogatta Hszi antikorrupciós kampányát és elköteleződését a környezetszennyezés csökkentéséért. Ez a hozzáállás azonban elkezdett megváltozni, mióta Hszi látványosan növeli a hatalmát, és egyre kevesebb teret hagy a privátszférának.

A középosztály különböző részeit ráadásul többfajta érdeksérelem is érte. A gazdasági csoport egyre inkább úgy érzi, hogy az erősen kedvezményezett és anyagilag támogatott állami vállalatokkal nehéz felvenni a versenyt. A politikai klasztert az érintheti, hogy tagjait egyre szorosabb megfigyelés alatt tartja az állam. Az értelmiséget pedig az érintette érzékenyen, hogy a számára leginkább fontos liberális alapjogok – mint az emberi jogok vagy a szólásszabadság – csorbultak a leglátványosabban az elmúlt öt évben.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKína teljesen egyedi állammodell építésébe kezdettA hatalmat egyre jobban koncentráló Hszi Csin-ping a magáncégekre is kiterjeszti befolyását. Ilyen államrendszerre még nem volt példa.

A Foreign Affairs szerint a kínai középosztály úgy látja, hogy Hszi alapvető emberi jogokat korlátozó politikája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok egyre bizalmatlanabbá vált Kínával szemben, és az olyan autoriter rendszerekhez hasonlítja, mint Orosz- vagy Törökország.

A kínai közösségi médiában egyre látványosabban látszik, hogy az eddigi lépések, megfejelve a kereskedelmi háborúval, fenyegetést is jelenthetnek a hatalmát egyre jobban bebetonozó Hszi Csin-ping számára. A Foreign Affairs szerint ez azonban könnyen meg is változhat. Ha ugyanis eszkalálódik a kereskedelmi háború, a növekvő külső fenyegetettség akár erősítheti is Hszit.

Ebben az is szerepet játszik, hogy Trumpot elnöksége első évében pozitívabban állította be a kínai média, mint az amerikai. A kínai média csak a kereskedelmi háború hatására kezdte el „kapzsinak” és „őrültnek” beállítani az amerikai elnököt. Ezen kívül egyre több kínai érezheti azt, hogy a Trump-kormány stratégiai fordulata (szövetségesből rivális) azon alapszik, hogy megállítsák a feltörekvő Kínát. Erre a kínai állami média igyekszik is rájátszani.

Világ Hszi Csin-ping kereskedelmi háború Kína Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2020. július 11. 10:40 Adat, Világ

Lisszabon is próbálkozik az Airbnb visszaszorításával, de egész máshogyan, mint Magyarország

A járvány miatt amúgy is töredékére eső forgalommal üzemelő lakáskiadóknak megkönnyítenék, hogy hosszú távra adják ki a lakásaikat.

Avatar
2020. július 10. 15:41 Világ

A fejlődő országokban nem megoldás a karantén

Kevesebb az idős, és fontosabb a mindennapi megélhetés. Emiatt a szegény országokban teljesen máshogy kell védekezni a járvány ellen.

Hajdu Miklós
2020. július 9. 10:51 Világ

Ugyanúgy érinti a recesszió a svédeket, mint a szigorúbban korlátozó országokat

Hiába várta a svéd kormánya a laza járványügyi szabályoktól a gazdasági visszaesés mérséklődését, nem kerülte el az országot a recesszió, miközben a koronavírus jóval több áldozatot követelt, mint a lezárásokat választó államokban.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.