Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. szeptember 13. 10:54 Világ

Trump visszafordíthatja a kínai középosztályt az elnyomója felé

Az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi háborút leginkább a két ország közötti viszonyrendszer és makroadatok mentén szokták vizsgálni, de az kevésbé kerül előtérbe, hogy milyen közvetlen hatása van a talán leginkább érintett társadalmi csoportra, a kínai középosztályra.

A Foreign Affairs átfogó cikkében azt állítja, hogy amióta Donald Trump elindította a vámháborút Kína ellen, a kínai középosztály érezhetően kritikusabb lett saját kormánya gazdasági és társadalompolitikai lépéseivel szemben. Ez azonban nagyon könnyen a visszájára fordulhat.

A cikk szerint az egyre bővülő kínai középosztály még sosem nézett szembe olyan jelentős gazdasági kihívásokkal, mint napjainkban. Részben a kereskedelmi háború miatt a kínai tőzsdék mintegy 24 százalékkal gyengültek év eleje óta, a jüan 10 százalékkal esett a dollárral szemben, és egyre nagyobb a félelem, hogy ingatlanpiaci buborék alakul ki a legnagyobb kínai városokban.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre láthatóbb sebeket ejt Kínán a kereskedelmi háborúAz USA egyelőre sértetlen, Kína mutatói viszont máris romlani kezdtek a büntetővámok miatt.

Ezek csak a legfrissebb fejlemények, az elmúlt években lassuló gazdasági növekedés, a környezetszennyezés, az élelmiszerbiztonsági botrányok vagy a magánéletbe egyre inkább belemászó hatalom mind érzékenyen érinti a kínai középosztályt.

Ezeknek a változásoknak azért is nehezen megjósolható a hatásuk, mert egy eléggé új társadalmi osztályról van szó. Három évtizede lényegében nem létezett középosztály Kínában, ma viszont a hivatalos adatok szerint már 400 millió ember számít középosztálybelinek. A McKinsey tanácsadócég becslése szerint 2022-re a kínai városlakók 75 százaléka, több mint 550 millió ember számít majd annak.

Ez a széles réteg alapvetően három, viszonylag jól elkülöníthető csoportból áll. A gazdaságiba tartoznak a vállalkozók, valamint a külföldi cégek és vegyesvállalatok alkalmazottai. A politikai klaszterbe tartoznak az alacsony beosztású kormánytisztviselők és a hivatalnokok. A harmadik csoportba a kulturális élet és az oktatás résztvevői tartoznak, médiaszereplők, tanárok és egyéb értelmiségiek. Bár a három osztály között jelentős különbségek vannak, de hasonlóan gondolkodnak a Kínában középosztálybelinek tekintett értékekről, mint a tulajdonjog védelme, a környezet óvása vagy az oktatás fejlesztése.

Hszi Csin-ping. Fotó: AFP

Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-as hatalomra kerülése idején úgy tűnt, hogy intézkedései több szempontból is kedveznek ezeknek az értékeknek. A középosztály általánosságban támogatta Hszi antikorrupciós kampányát és elköteleződését a környezetszennyezés csökkentéséért. Ez a hozzáállás azonban elkezdett megváltozni, mióta Hszi látványosan növeli a hatalmát, és egyre kevesebb teret hagy a privátszférának.

A középosztály különböző részeit ráadásul többfajta érdeksérelem is érte. A gazdasági csoport egyre inkább úgy érzi, hogy az erősen kedvezményezett és anyagilag támogatott állami vállalatokkal nehéz felvenni a versenyt. A politikai klasztert az érintheti, hogy tagjait egyre szorosabb megfigyelés alatt tartja az állam. Az értelmiséget pedig az érintette érzékenyen, hogy a számára leginkább fontos liberális alapjogok – mint az emberi jogok vagy a szólásszabadság – csorbultak a leglátványosabban az elmúlt öt évben.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKína teljesen egyedi állammodell építésébe kezdettA hatalmat egyre jobban koncentráló Hszi Csin-ping a magáncégekre is kiterjeszti befolyását. Ilyen államrendszerre még nem volt példa.

A Foreign Affairs szerint a kínai középosztály úgy látja, hogy Hszi alapvető emberi jogokat korlátozó politikája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok egyre bizalmatlanabbá vált Kínával szemben, és az olyan autoriter rendszerekhez hasonlítja, mint Orosz- vagy Törökország.

A kínai közösségi médiában egyre látványosabban látszik, hogy az eddigi lépések, megfejelve a kereskedelmi háborúval, fenyegetést is jelenthetnek a hatalmát egyre jobban bebetonozó Hszi Csin-ping számára. A Foreign Affairs szerint ez azonban könnyen meg is változhat. Ha ugyanis eszkalálódik a kereskedelmi háború, a növekvő külső fenyegetettség akár erősítheti is Hszit.

Ebben az is szerepet játszik, hogy Trumpot elnöksége első évében pozitívabban állította be a kínai média, mint az amerikai. A kínai média csak a kereskedelmi háború hatására kezdte el „kapzsinak” és „őrültnek” beállítani az amerikai elnököt. Ezen kívül egyre több kínai érezheti azt, hogy a Trump-kormány stratégiai fordulata (szövetségesből rivális) azon alapszik, hogy megállítsák a feltörekvő Kínát. Erre a kínai állami média igyekszik is rájátszani.

Világ Hszi Csin-ping kereskedelmi háború Kína Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2019. szeptember 19. 16:39 Világ

A 2008-as válság óta nem volt ennyire pesszimista az OECD

Szinte az összes jelentősebb gazdaság esetében lerontotta a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), ami a csütörtökön közzétett gazdasági kitekintésében “egyre törékenyebbnek és bizonytalannak” írta le a világgazdasági kilátásokat.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 19. 10:03 Élet, Világ

A fröccsnek annyi, ha ilyen tempóban tör előre az alkoholos ízesített szóda

Megőrülnek az emberek az új italért, amely nem hizlal annyira, mint a sör vagy a bor.

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Fontos

Tóth István János
2019. szeptember 19. 15:50 Közélet

Javítja a korrupció ellenőrzését az iskolázottság szintje?

Magyar adatok bizonyítják az összefüggést: ahol többen érettségiznek, ott aránylag kevesebbet lopnak.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 19. 06:48 Közélet

Megkérdeztük a főpolgármester-jelölteket, hogy mit szólnának egy budapesti olimpiához

Karácsony Gergely és Puzsér Róbert sem támogatna egy budapesti olimpiai pályázatot. Közben a kormány erőből áttol minden olyan fejlesztést, ami az olimpia ellen szól, így fogynak az érvek az ötkarikás játékok ellen.

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.