Az a telek, amit 2007-ben 450 dollárért vettek meg Mali fővárosában, ma 11 ezer dollárt ér. A bamakói földárak elszállása annak a következménye, hogy szinte észrevétlenül, de Afrika a világ leggyorsabban urbanizálódó kontinensévé vált – írja a Financial Times.
Az ENSZ becslése szerint 2018 és 2035 között a világ 10 leggyorsabban növekvő városa afrikai lesz. A felgyorsult városiasodás ugyanakkor egyre nagyobb logisztikai problémát is okoz a pénztelen hatóságoknak a kontinensen. A Világgazdasági Fórum a földrész leggyorsabban növekvő városait gyűjtötte össze, a lakosság óránkénti gyarapodása alapján:
These are #Africa’s fastest-growing cities https://t.co/guQ8P9o2Ml #growth #urbanization pic.twitter.com/K3lkpBdInH
— World Economic Forum (@wef) May 22, 2016
A Világbank egy tanulmánya szerint Fekete-Afrikában ma 472 millió ember él városokban, ám a magas születésszám és a belső vándorlás miatt a városi lakosság 2040-ig megduplázódhat, így eléri az egymilliárd főt. Ezzel a tempóval pedig az itteni települések messze lehagynának minden más várost a világon.
A gyorsuló urbanizáció is az oka, hogy egy ideje mindenhol Afrika felemelkedését emlegetik, a McKinsey 2016-ban elemzést is készített a földrész termelékenységének motorját adó gazdaságokról.
A cég becslése szerint 2015 és 2045 között évi 24 millió fővel növekedhet a városi lakosság Afrikában, miközben Indiában csak 11 milliós, Kínában pedig 9 milliós lehet ez a bővülés. Emellett megmutatták, hogy az urbanizáció erősen összefügg a reál GDP-növekedéssel, ugyanis a városok termelékenysége több mint a duplája a vidékének. Az alábbi ábra az egyes kontinensek, térségek városi lakosságának múltbeli és várható számát, illetve arányát mutatja.
Ugyanakkor a városok terjeszkedésének menedzselése komoly nehézségekkel is jár, a közszolgáltatások, a lakhatás, a bűnözés és a népsűrűség megugrása mind hatalmas kihívás.
Egy bamakói egyetemi tanár szerint a város egyenesen egy időzített bomba, ugyanis nincs elég erőforrása és intézményi kapacitása megbirkózni a növekedéssel. Még egy rendes földhivatali nyilvántartás sincs, ami miatt évekig mennek a perek ugyanazokért a földterületekért. Emellett a gyors népességbővülés a közszolgáltatásokat is túlterhelte, ennek ellenére egyáltalán nincs terv arra, hogyan kellene alkalmazkodnia az út-, a víz- és az áramhálózatnak vagy a tömegközlekedésnek a terjeszkedéshez.
A Világbanknál a kontinens fejlődéséért felelős vezető közgazdász állítja, az urbanizáció jóval gyorsabban történik, mint ahogyan azt a jövedelmek diktálnák. Miközben a lakosság 40 százaléka városokban él, az egy főre jutó GDP csak 1100 dollár. Ázsiában 3500 dollárnyi jövedelem jutott egy főre, amikor a kontinens ugyanitt tartott az urbanizációban.
