Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. szeptember 13. 13:36 Világ

Az afrikai városok nőnek a leggyorsabban a világon

Az a telek, amit 2007-ben 450 dollárért vettek meg Mali fővárosában, ma 11 ezer dollárt ér. A bamakói földárak elszállása annak a következménye, hogy szinte észrevétlenül, de Afrika a világ leggyorsabban urbanizálódó kontinensévé vált – írja a Financial Times.

Az ENSZ becslése szerint 2018 és 2035 között a világ 10 leggyorsabban növekvő városa afrikai lesz. A felgyorsult városiasodás ugyanakkor egyre nagyobb logisztikai problémát is okoz a pénztelen hatóságoknak a kontinensen. A Világgazdasági Fórum a földrész leggyorsabban növekvő városait gyűjtötte össze, a lakosság óránkénti gyarapodása alapján:

A Világbank egy tanulmánya szerint Fekete-Afrikában ma 472 millió ember él városokban, ám a magas születésszám és a belső vándorlás miatt a városi lakosság 2040-ig megduplázódhat, így eléri az egymilliárd főt. Ezzel a tempóval pedig az itteni települések messze lehagynának minden más várost a világon.

A gyorsuló urbanizáció is az oka, hogy egy ideje mindenhol Afrika felemelkedését emlegetik, a McKinsey 2016-ban elemzést is készített a földrész termelékenységének motorját adó gazdaságokról.

A cég becslése szerint 2015 és 2045 között évi 24 millió fővel növekedhet a városi lakosság Afrikában, miközben Indiában csak 11 milliós, Kínában pedig 9 milliós lehet ez a bővülés. Emellett megmutatták, hogy az urbanizáció erősen összefügg a reál GDP-növekedéssel, ugyanis a városok termelékenysége több mint a duplája a vidékének. Az alábbi ábra az egyes kontinensek, térségek városi lakosságának múltbeli és várható számát, illetve arányát mutatja. 

Ugyanakkor a városok terjeszkedésének menedzselése komoly nehézségekkel is jár, a közszolgáltatások, a lakhatás, a bűnözés és a népsűrűség megugrása mind hatalmas kihívás.

Egy bamakói egyetemi tanár szerint a város egyenesen egy időzített bomba, ugyanis nincs elég erőforrása és intézményi kapacitása megbirkózni a növekedéssel. Még egy rendes földhivatali nyilvántartás sincs, ami miatt évekig mennek a perek ugyanazokért a földterületekért. Emellett a gyors népességbővülés a közszolgáltatásokat is túlterhelte, ennek ellenére egyáltalán nincs terv arra, hogyan kellene alkalmazkodnia az út-, a víz- és az áramhálózatnak vagy a tömegközlekedésnek a terjeszkedéshez.

A Világbanknál a kontinens fejlődéséért felelős vezető közgazdász állítja, az urbanizáció jóval gyorsabban történik, mint ahogyan azt a jövedelmek diktálnák. Miközben a lakosság 40 százaléka városokban él, az egy főre jutó GDP csak 1100 dollár. Ázsiában 3500 dollárnyi jövedelem jutott egy főre, amikor a kontinens ugyanitt tartott az urbanizációban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjra kétmilliós nagyváros lesz Budapest húsz év múlvaA vidék viszont elnéptelenedhet, Miskolc lakossága például a harmadával eshet vissza. Ezt jósolja az Európai Bizottság kutatóközpontjának hosszú távú modellje.

Világ Afrika fejlődés urbanizáció város Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2019. január 14. 15:28 Világ

Nagyvállalati áldozatot szedett az éghajlatváltozás

Kalifornia legnagyobb magántulajdonú közszolgáltatója részben a klímaváltozás miatt ment csődbe, dollár milliárdokat követelnek rajta az erdőtüzek miatt.

Torontáli Zoltán
2019. január 13. 14:21 Élet, Világ

Megőrülnek a vásárlók a mopszos, limitált szériás vécépapírért

A grafika telibe találta a németek jelentős részének lelkivilágát, gyorsan kialakult a másodlagos piac is.

Fabók Bálint
2019. január 13. 11:55 Világ

Spanyol szellemfalvak az ingatlanpiac új sztárjai

A természet közelségét kereső, nyugdíjas éveikre készülő nyugatiak mellett arab és orosz befektetők is megjelentek. Egy tanya 15 millió forintból most is kijön.

Fontos

Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Kasnyik Márton
2019. január 12. 07:47 Podcast

A klientúraépítés a jóléti állam része lett Magyarországon

Utoljára a totalitárius rendszerekben osztott újra annyi forrást az állam, mint ma Magyarországon. Ez nagyon erős politikai fegyver a hatalom kezében, de a társadalom alsó harmada nem látja előnyét. Kovách Imre szociológus a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.