Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. szeptember 6. 16:19 Világ

Száz éve nem látott változást és a morális szuperhatalmiság végét hozhatja el a svéd választás

A 39 éves Martin Westmont a bevándorlásellenes, nacionalista Svéd Demokraták jelöltjeként készül a vasárnapi parlamenti és önkormányzati választásra. Stockholm egyik külvárosában nőtt fel, ahol a “többi gyerek fele” bevándorló volt. Eleinte a liberális konzervatív Mérsékelt Pártban politizált, de egy idő után túl liberálisnak gondolta őket.

Emiatt 2010-ben csatlakozott a szélsőjobboldali Svéd Demokratákhoz. A családjában ez akkora feszültséget keltett, hogy úgy döntött, megváltoztatja a nevét. “Azóta viszont sok korábbi párttársam csatlakozott hozzánk, most pedig már az apám is minket támogat, és reményeim szerint az anyám is így fog tenni” – mondta a politikus a New York Times-nak. A Westmont család névváltozásba torkolló konfliktusa, majd annak elsimulása egy apró tünete annak a belpolitikai fordulatnak, amely száz éve nem látott változásokat idéz elő Svédországban.

Az északi állam évtizedeken át a nyugati jóléti állam mintapéldája volt, amely a saját polgárai mellett a nemzetközi ügyek és a szerencsétlenebb vidékek lakosai iránt is szokatlan érzékenységet mutat. A bevándorlókat is hagyományosan felkaroló modellje miatt Svédországot morális vagy humanitárius szuperhatalomnak címkézték. Ez a korszak azonban egyre több svéd – például a nemzetközileg talán leginkább megbecsült politikus, Carl Bildt – szerint eltűnőben van.

Az EU legtöbb tagállamához hasonlóan Svédországban is belpolitikai átrendeződés zajlik. Az európai folyamatot legmarkánsabban az jelzi, hogy egyre többen fordulnak az új, leginkább radikális jobboldali politikai mozgalmakhoz. A hétköznapi életet egyre inkább befolyásoló globalizáció, a bevándorlás természetéből fakadó nehézségek és a félelem a nemzeti identitás gyengülésétől Svédországban is egyre inkább elsodorja a választókat a hagyományos nagy pártoktól.

Stefan Löfven jelenlegi szociáldemokrata miniszterelnök, akinek reális esélye van a folytatásra. Fotó: AFP

Paradox helyzetben van a svéd jóléti államot megalapozó Szociáldemokrata Párt, amely több mint száz éve, 1917 óta minden választáson első helyen végzett*1932 és ‘76 között például folyamatosan kormányon volt, igaz, többször kisebbségiben.. Bár vezető helyét várhatóan most is megtartja, a változásokat mutatja, hogy az előrejelzések szerint az elmúlt száz év legrosszabb eredményére számíthat. A jelenleg kisebbségi koalícióban kormányzó pártnak 25 százalék körüli eredményt jósolnak, amely jelentős visszaesés az elmúlt két évtized 30-40 százalék közötti támogatottságának, pláne a hidegháborús évtizedek 40 százalék fölötti eredményeihez képest.

A Szociáldemokrata Párt mellett a másik hagyományos nagy párt, a mérsékelt jobboldali Mérsékelt Párt is kevesebb szavazatra számíthat vasárnap, mint a 2014-es választáson (akkor 23 százalékot kapott, most 17-18 százalékra mérik). A nagy pártok amortizációjának egyértelmű nyertese pedig a cikk elején említett, bevándorlásellenes Svéd Demokraták. Támogatáságuk különösen a 2015-ös menekültválság során nőtt meg, vasárnap 20 százalék körülire becsült eredményükkel a második legnagyobb párttá válhatnak. Ezzel egy negyvenéves időszak érhet véget, legutóbb a hetvenes években fordult elő, hogy nem a szociáldemokraták és a mérsékeltek végeztek az első két helyen.

Egy webdizájner feltűnése

Az eleinte neonáci hátterű Svéd Demokraták a 2000-es évek második felében kezdtek számottevő szereplői lenni a svéd belpolitikának, miután egy mindössze 26 éves webdizájner, Jimmie Akesson került a párt élére. Akesson vezetésével a párt mérsékeltebb hangnemre váltott, kiszorította a legszélsőségesebb tagjait, és a változás jeleként még a címerét lecserélte.

Bár a jelmondatuk nem változott – “Svédország maradjon a svédeké” -, sovinizmus helyett inkább a biztonságra és a hagyományok fontosságára helyezték a hangsúlyt. A fordulatnak köszönhetően a Svéd Demokraták 2010-ben 5,7 százalékos támogatottsággal bekerültek a parlamentbe, négy évvel később pedig már 13 százalékot kaptak.

Akesson egy kampánygyűlésen a megújult logó előtt. Fotó: AFP

A 2015-es menekültválság során jelentősen megerősödött a párt. Svédország abban az évben 163 ezer embert fogadott be, lakosságához viszonyítva a legnagyobb számot Európában. A szociáldemokrata kormány – Németországhoz hasonlóan – egy idő után szigorította a határátlépést, aminek a hatására jelentősen csökkent az érkezők száma, idén várhatóan 23 ezerre.

A mostani kampány azért más az eddigiekhez képest, mert szokatlanul heves, és a hagyományos témák helyett – mint az oktatás, az egészségügy – a bevándorlás és a bűnözés a legfelkapottabbak. Ugyan tízéves mélyponton van a munkanélküliség és rég nem látott ütemben nő a gazdaság, mégis sikeresen kampányolnak azzal a Svéd Demokraták, hogy a bevándorlók integrálására fordított pénz veszélyt jelent a svéd jóléti modellre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bevándorlók húzzák a svéd növekedést, de a politikában erről senki sem beszélAz elmúlt években több ezer munkavállalási engedélyt adtak ki IT-szakembereknek, cseresznyeszedőknek és szakácsoknak is.

Számos európai példához hasonlóan a feltörekvő populista mozgalom az egész politikai rendszer működését átalakítja. A szociáldemokraták tőlük soha nem hallott állításokkal kampányolnak, hogy megállítsák támogatóik elvándorlását a Svéd Demokratákhoz: több rendőrt és szigorúbb határellenőrzést ígérnek. A két párt támogatói között ugyanis van átfedés: inkább a fizikai dolgozók, a szociálisan hátrányosabb helyzetben lévők támogatják őket (a Svéd Demokratákat a korábban érkező bevándorlók is az átlaghoz közelítő arányban támogatják).  

Kisebbségi kormány lehet

Az egyik népszerű kampánytémának, a közbiztonság állítólagos romlásának több látványos jele volt az elmúlt években. Érzékelhetővé vált a külvárosi utcai bandák közötti erőszak, és megszaporodtak a kézigránátos robbantások vagy a szervezett rongálások, mint amikor augusztusban mintegy nyolcvan autót gyújtottak fel eltakart fejű fiatalok. A Local svéd kiadása szerint kevesebben halnak meg erőszakos bűncselekményekben, mint a kilencvenes években, viszont növekszik azoknak a száma, akiknek lőfegyverrel ölnek meg.

A vasárnapi svéd választásba a menekültek mellett a globális klímaváltozás is beleavatkozik. Nyáron évszázadok óta nem tapasztalt hőség volt Svédországban. A hatalmas erdőtüzek miatt a pártok is összeszólalkoztak, a Svéd Demokraták szerint például a legrosszabb fajta populizmus, ha a meleg nyári időből kampánytémát csinálnak, mint teszi azt a Zöld Párt, amely a klímaváltozást az emberiség legnagyobb kihívásának nevezi. Az erődtüzek és a hőség miatt mindenesetre szintén többen elfordultak a nagy pártoktól, például pont a zöldek támogatottsága nőtt. 

A Svéd Demokraták megerősödése ellenére kizártnak tekinthető, hogy kormányt alakítsanak. A mostani választáson alapvetően két blokk néz egymással szembe: a szociáldemokraták által vezetett baloldali-zöld pártok, illetve a mérsékeltek által vezetett mérsékelt jobboldali-centrista pártok. Mindkettő blokk nagyjából 40 százalék körüli eredményre számíthat, de sok függ attól, hogy melyik kis pártok lépik át a négy százalékos parlamenti küszöböt. 

A Svéd Demokraták 20 százalék körülire becsült eredménye tehát lehetetlenné teszi, hogy többséget szerezzen valamelyik nagyobb blokk. Azt minden párt kizárta, hogy koalícióra lépjen a Svéd Demokratákkal, és a két nagy párt vezetője is kizárta azt, hogy német mintára nagykoalícióra lépjenek egymással. Így minden bizonnyal kisebbségi kormány alakulhat, amely a legtöbb európai országgal ellentétben Skandináviában viszonylag működőképesnek számít, korábban Svédországban is többször kormányoztak kisebbségben.

Világ populizmus Svédország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kasnyik Márton
2019. január 18. 13:07 Világ

Putyin alumíniumkirálya megmutatta, hogyan kell kibújni a szankciók alól

Látszat-átszervezés, lobbi- és PR-kampány, és ennyi elég is ahhoz, megmeneküljön az orosz alumínium-óriás.

Torontáli Zoltán
2019. január 18. 11:23 Világ

Durvul a Huawei és a fejlett világ közötti sakkjátszma

Sokszálú történet bontakozik ki a szemünk előtt, a kémkedéstől kezdve a lopáson keresztül a technológiai fölény megszerzéséig.

Torontáli Zoltán
2019. január 17. 17:45 Élet, Világ

A Gillette keményen nekiment a szexizmusnak, de ezzel Magyarországon nem fogunk találkozni

Valószínűleg nem fut majd a magyar médiában az a reklám, amely az angolszász világban nagy botrányt robbantott ki a férfias viselkedés újraértelmezésével.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. január 18. 15:49 Közélet

A minisztériumban pontosan látják, hogyan dolgoztatják túl a magyar munkást

A munkaügyi hivatal jelentése tisztán leírja, mi megy az ipari cégeknél, és az eredmény teljes mértékben rímel a rabszolgatörvényre.

Váczi István
2019. január 18. 06:53 Közélet, Vállalat

Földbe döngölt egy céget a kormány, majd letette előtte a fegyvert

A korábbi piacáról hét éve jogellenesen kiszorított Edenred lesz az egyik nyertese annak, hogy megszűnt az Erzsébet-utalvány forgalmazása.

Kasnyik Márton
2019. január 16. 18:01 Világ

Miért bénították le a saját országukat a brit és az amerikai politikusok?

Senki ne lepődjön meg, hogy a fejlett országok lakóinak egy része olyan politikusokat támogat, akik a politikai intézményrendszer ledózerolásán dolgoznak.