Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. szeptember 3. 10:33 Világ

Évi egymilliárd éjszakára hajt az Airbnb, de ezért sok csatát kell még megvívnia

Világszerte több millió ember foglal szállást az Airbnb-n keresztül, amikor utazik, azonban a szolgáltatás népszerűségének a helyiek gyakran nem örülnek. A BBC megvizsgálta, hogyan is hatnak a rövid távú lakásbérletek egy-egy környékre.

Az indulás óta eltelt egy évtizedben több millió szobát halmozott fel a szolgáltatás. A dinamikus növekedésével párhuzamosan azonban a hatóságokkal is sok helyen szembekerült, Tokiótól kezdve Berlinen át San Franciscó-ig. Mindenhol hasonló viták merülnek fel, például hogy hány éjszakára lehessen kiadni egy apartmant egy évben, ki lehessen-e teljes otthonokat adni, mit kössenek engedélyhez, milyen adókat fizessenek a kiadók, és hogy tudnák a szabályokat jobban betartatni.

Ugyan az Airbnb népszerűbbé is tud tenni egy-egy negyedet a turisták számára, az ott élő helyiekkel konfliktusba is kerül sokszor. Sok helyi tart tőle, hogy az ingatlantulajdonosok teljesen átállnak a hosszú távú kiadásról a rövid távú bérletekre, amik gyakran sokkal jövedelmezőbbek.

Manhattan Lower East Side részén például az Airbnb átlagosan kétszer-háromszor többet hoz, mint a hosszú távú bérletek mediánja. New Yorkban ezért például nemrég alkottak egy törvényjavaslatot arról, hogy az online ingatlankiadó szolgáltatóknak át kell adniuk a vendéglátók adatait, amivel a kereskedelmi lakáskiadókat szűrnék ki. A cél, hogy a helyiek számára is megmaradjon az anyagilag is elérhető lakásállomány.

Amszterdamban a teljes otthonokat maximum 60 napra lehet kiadni egy évben, és ezt megfelezhetik nemsokára.
Barcelonában a rövid távú lakáskiadásokat engedélyeztetni kell, de már nem adnak ki új engedélyt.
Berlinben a tulajdonosnak engedélyre van szüksége, ha a lakásának legalább a felét ki akarja adni egy rövid időre.
Londonban a teljes otthonok rövid távú kiadását 90 napra korlátozták egy évben.
Mallorcán, Palma városában a polgármester bejelentette, hogy betiltják a lakások rövid távú kiadását.
New York városában nem lehet 30 napra vagy kevesebbre kiadni egy lakást, ha a vendéglátó nincs ott.
Párizsban csak évi 120 napra lehet kiadni rövid távra a lakásokat.
San Franciscóban a vendéglátóknak regisztrálniuk kell és rövid távú bérleti engedéllyel kell rendelkezniük. Egész ingatlanokat legfeljebb 90 napra lehet kiadni egy évben.
Szingapúrban legalább hat hónapra ki kell bérelni az ingatlant.
Tokióban csak 2017-ben vált legálissá az airbnb-zés, amit évi 180 napban korlátoztak.

Miközben az Airbnb-lakások csak a töredékét teszik ki egy város lakásállományának, egy-egy negyedben a lakások jelentős része is fent lehet az oldalon. Barcelona óvárosában például egy 2015-ös tanulmány szerint az otthonok 9,6 százaléka fent volt az Airbnb holnapján, míg az óváros gótikus negyedében ez az arány 16,8 százalék volt.

Barcelonában ezért már nem is adnak ki új engedélyeket a rövid távú lakáskiadáshoz. A városi tanács szerint az illegális szállásnyújtás spekulációhoz vezet és feketegazdaságot hoz létre, és az ezzel kapcsolatos tevékenység csak kellemetlenséget és panaszokat okoz a környékbeli lakók számára.

A barcelonai tanulmány, és mellette több másik is, megállapították, hogy az Airbnb-ingatlanok koncentrációja és az adott negyed lakásbérleti díjainak emelkedése között is kapcsolat van. Persze több tényező is befolyásolja a lakáspiacot, és az sem kizárt, hogy az Airbnb ugyanannyira a következménye, mint az okozója annak, hogy drágulnak a szállások.

A drágulás mellett sokan amiatt is aggódnak, hogy a rövid távú lakáskiadás gyors elterjedése megváltoztathatja egy-egy terület hangulatát. Edinburgh örökségvédelmi felügyelete is arra panaszkodik, hogy az óváros megváltozott a rövid távú lakáskiadások miatt, igaz, elismerik, hogy ezek a lakáskiadások fűtik a turizmust és segítik a vállalkozásokat is.

Emellett van, ahol a túl nagy turizmustól tartanak. Barcelonában és Velencében például évi 30-30 millió turista jár, az ezzel járó következmények pedig komoly vitákat szülnek. Gyakori panasz emellett az is, hogy az airbnb-sek hangos bulikat csapnak, vagy éppen parkolási nehézségeket okoznak.

Ám az Airbnb a vendégek és a vendéglátók számára sok pozitív tapasztalattal járhat. A vendégeknek jó, hogy pénzt takarítanak meg egy hotelszobával szemben, ráadásul sokkal autentikusabb élményben lesz részük. A BBC kutatása szerint az Airbnb-vendégek 90 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett a szolgáltatással. A lakáskiadók pedig mindenféle emberekkel találkozhatnak a világból, miközben plusz pénzt keresnek.

Az Airbnb azzal érvel, hogy segít diverzifikálni a turizmust azzal, hogy egy-egy ország, város több részére is elviszi a turistákat. A kiadáson keresztül megszerzett pénz pedig gazdasági és társadalmi haszonnal is jár a családoknak, a közösségeknek és a kormányoknak. A cég egyébként világszerte több kormánnyal egyeztetett a szabályok kidolgozásán, hogy a vendégek és a vendéglátók bizalommal és biztonsággal vehessék igénybe a platformot.

A rövidtávú lakáskiadással foglalkozó cégek – és ugyanúgy a drónok vagy önvezető autók – gyors elterjedése egy elég váratlan jelenség a kormányok számára, amik kénytelenek emiatt újragondolni a szabályozásokat.

Az Airbnb célja, hogy 2028-ig minden évben egymilliárd embert lásson vendégül. Ilyen mértékű célok mellett várhatóan a viták is tovább folytatódnak a hatóságokkal, ahogyan egyre több helyen kontrollálni akarják majd a hatásait. Éppen ezért könnyen elképzelhető, hogy több országban is szigorítanak majd a szabályokon, ahogy Japánban, Barcelonában vagy Palmán tették.

Még a békítő megközelítést választó joghatóságok is korlátozhatják a lakáskiadást, és előírhatják az adatszolgáltatást, ami kicsit visszafoghatja a cég növekedési terveit, de segíthet formalizálni és törvényesíteni az Airbnb jelenlétét, mint egy állandó szolgáltatást világszerte.

Világ airbnb lakás kiadás lakáspiac Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. június 2. 12:59 Vállalat, Világ

Az olajfinomítókból két hónapig pénznyelő automaták lettek, és ezt a Mol is megérezhette

Az olyan üzemeket, mint például a százhalombattai, nem lehet könnyen leállítani, azok akkor is termelik az üzemanyagot, ha nem kell senkinek. Hova öntötték a sok benzint, amíg a kutakon alig tankolt valaki?

Torontáli Zoltán
2020. június 2. 10:14 Vállalat, Világ

Az önvezető kamion hátrányba hozza a családi vállalkozásokat és a környezetbarát vasutat

A kisebb cégek nem tudják finanszírozni az új technológiát, így versenyhátrányba kerülnek. Az önvezető kamion a környezetbarát vasúttól is piacot rabolhat.

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.

Fabók Bálint
2020. május 29. 06:29 Közélet

Megalapította első cégét, azonnal megpályázott nyolcmilliárd forint állami támogatást, és nyert

Sok ezren vesztették el a munkájukat a turizmusban, de ahelyett, hogy rajtuk segítettek volna, inkább a leggazdagabb magyarok között osztottak szét 83 milliárdot egy kirívóan visszás pályázaton.