Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. szeptember 3. 10:33 Világ

Évi egymilliárd éjszakára hajt az Airbnb, de ezért sok csatát kell még megvívnia

Világszerte több millió ember foglal szállást az Airbnb-n keresztül, amikor utazik, azonban a szolgáltatás népszerűségének a helyiek gyakran nem örülnek. A BBC megvizsgálta, hogyan is hatnak a rövid távú lakásbérletek egy-egy környékre.

Az indulás óta eltelt egy évtizedben több millió szobát halmozott fel a szolgáltatás. A dinamikus növekedésével párhuzamosan azonban a hatóságokkal is sok helyen szembekerült, Tokiótól kezdve Berlinen át San Franciscó-ig. Mindenhol hasonló viták merülnek fel, például hogy hány éjszakára lehessen kiadni egy apartmant egy évben, ki lehessen-e teljes otthonokat adni, mit kössenek engedélyhez, milyen adókat fizessenek a kiadók, és hogy tudnák a szabályokat jobban betartatni.

Ugyan az Airbnb népszerűbbé is tud tenni egy-egy negyedet a turisták számára, az ott élő helyiekkel konfliktusba is kerül sokszor. Sok helyi tart tőle, hogy az ingatlantulajdonosok teljesen átállnak a hosszú távú kiadásról a rövid távú bérletekre, amik gyakran sokkal jövedelmezőbbek.

Manhattan Lower East Side részén például az Airbnb átlagosan kétszer-háromszor többet hoz, mint a hosszú távú bérletek mediánja. New Yorkban ezért például nemrég alkottak egy törvényjavaslatot arról, hogy az online ingatlankiadó szolgáltatóknak át kell adniuk a vendéglátók adatait, amivel a kereskedelmi lakáskiadókat szűrnék ki. A cél, hogy a helyiek számára is megmaradjon az anyagilag is elérhető lakásállomány.

Amszterdamban a teljes otthonokat maximum 60 napra lehet kiadni egy évben, és ezt megfelezhetik nemsokára.
Barcelonában a rövid távú lakáskiadásokat engedélyeztetni kell, de már nem adnak ki új engedélyt.
Berlinben a tulajdonosnak engedélyre van szüksége, ha a lakásának legalább a felét ki akarja adni egy rövid időre.
Londonban a teljes otthonok rövid távú kiadását 90 napra korlátozták egy évben.
Mallorcán, Palma városában a polgármester bejelentette, hogy betiltják a lakások rövid távú kiadását.
New York városában nem lehet 30 napra vagy kevesebbre kiadni egy lakást, ha a vendéglátó nincs ott.
Párizsban csak évi 120 napra lehet kiadni rövid távra a lakásokat.
San Franciscóban a vendéglátóknak regisztrálniuk kell és rövid távú bérleti engedéllyel kell rendelkezniük. Egész ingatlanokat legfeljebb 90 napra lehet kiadni egy évben.
Szingapúrban legalább hat hónapra ki kell bérelni az ingatlant.
Tokióban csak 2017-ben vált legálissá az airbnb-zés, amit évi 180 napban korlátoztak.

Miközben az Airbnb-lakások csak a töredékét teszik ki egy város lakásállományának, egy-egy negyedben a lakások jelentős része is fent lehet az oldalon. Barcelona óvárosában például egy 2015-ös tanulmány szerint az otthonok 9,6 százaléka fent volt az Airbnb holnapján, míg az óváros gótikus negyedében ez az arány 16,8 százalék volt.

Barcelonában ezért már nem is adnak ki új engedélyeket a rövid távú lakáskiadáshoz. A városi tanács szerint az illegális szállásnyújtás spekulációhoz vezet és feketegazdaságot hoz létre, és az ezzel kapcsolatos tevékenység csak kellemetlenséget és panaszokat okoz a környékbeli lakók számára.

A barcelonai tanulmány, és mellette több másik is, megállapították, hogy az Airbnb-ingatlanok koncentrációja és az adott negyed lakásbérleti díjainak emelkedése között is kapcsolat van. Persze több tényező is befolyásolja a lakáspiacot, és az sem kizárt, hogy az Airbnb ugyanannyira a következménye, mint az okozója annak, hogy drágulnak a szállások.

A drágulás mellett sokan amiatt is aggódnak, hogy a rövid távú lakáskiadás gyors elterjedése megváltoztathatja egy-egy terület hangulatát. Edinburgh örökségvédelmi felügyelete is arra panaszkodik, hogy az óváros megváltozott a rövid távú lakáskiadások miatt, igaz, elismerik, hogy ezek a lakáskiadások fűtik a turizmust és segítik a vállalkozásokat is.

Emellett van, ahol a túl nagy turizmustól tartanak. Barcelonában és Velencében például évi 30-30 millió turista jár, az ezzel járó következmények pedig komoly vitákat szülnek. Gyakori panasz emellett az is, hogy az airbnb-sek hangos bulikat csapnak, vagy éppen parkolási nehézségeket okoznak.

Ám az Airbnb a vendégek és a vendéglátók számára sok pozitív tapasztalattal járhat. A vendégeknek jó, hogy pénzt takarítanak meg egy hotelszobával szemben, ráadásul sokkal autentikusabb élményben lesz részük. A BBC kutatása szerint az Airbnb-vendégek 90 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett a szolgáltatással. A lakáskiadók pedig mindenféle emberekkel találkozhatnak a világból, miközben plusz pénzt keresnek.

Az Airbnb azzal érvel, hogy segít diverzifikálni a turizmust azzal, hogy egy-egy ország, város több részére is elviszi a turistákat. A kiadáson keresztül megszerzett pénz pedig gazdasági és társadalmi haszonnal is jár a családoknak, a közösségeknek és a kormányoknak. A cég egyébként világszerte több kormánnyal egyeztetett a szabályok kidolgozásán, hogy a vendégek és a vendéglátók bizalommal és biztonsággal vehessék igénybe a platformot.

A rövidtávú lakáskiadással foglalkozó cégek – és ugyanúgy a drónok vagy önvezető autók – gyors elterjedése egy elég váratlan jelenség a kormányok számára, amik kénytelenek emiatt újragondolni a szabályozásokat.

Az Airbnb célja, hogy 2028-ig minden évben egymilliárd embert lásson vendégül. Ilyen mértékű célok mellett várhatóan a viták is tovább folytatódnak a hatóságokkal, ahogyan egyre több helyen kontrollálni akarják majd a hatásait. Éppen ezért könnyen elképzelhető, hogy több országban is szigorítanak majd a szabályokon, ahogy Japánban, Barcelonában vagy Palmán tették.

Még a békítő megközelítést választó joghatóságok is korlátozhatják a lakáskiadást, és előírhatják az adatszolgáltatást, ami kicsit visszafoghatja a cég növekedési terveit, de segíthet formalizálni és törvényesíteni az Airbnb jelenlétét, mint egy állandó szolgáltatást világszerte.

Világ airbnb lakás kiadás lakáspiac Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2019. június 15. 16:01 Vállalat, Világ

Közeleg a fordulópont, valamiről mindenképp le kell mondani a webáruházaknál

Két karton ásványvizet bolti áron eladni és házhoz vinni olyan tevékenység, amely soha nem lehet nyereséges. A kereskedők már nem sokáig tudják lenyelni a veszteséget.

Váczi István
2019. június 15. 12:08 Világ

Nem a pálmaolaj behozatalával romboljuk leginkább a környezetet

Európa pálmaolaj-importjának négyötöde fenntartható forrásból származik, a faanyagnál és a szójánál viszont sokkal rosszabb ez az arány.

Váczi István
2019. június 14. 14:57 Világ

Gyártási és pilótahiba miatt is zuhant már le a világ legdrágább vadászgépéből

Tavaly ősszel egy amerikai, idén tavasszal egy japán F-35-ös zuhant le. Nemrég felmerült, hogy Magyarország is vásárolna a darabonként 30 milliárdos típusból.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.