Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. augusztus 21. 19:57 Világ

A bevándorlók húzzák a svéd növekedést, de a politikában erről senki sem beszél

A legtöbb fejlett európai országhoz hasonlóan Svédországba is több százezer menekült és bevándorló érkezett az elmúlt évek bevándorlási hullámával. Ugyan a gyors népességbővülés a leggyorsabban gyarapodó európai gazdaságok közé emelte az országot, a politikában és a társadalmi párbeszédben is felerősödtek a nacionalista hangok, amelyek a bevándorlás korlátozását hirdetik – írja a Bloomberg.

Svédországban szeptember 9-én általános választásokat tartanak, a közvélemény kutatások pedig alátámasztják, hogy a bevándorlás az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb kérdés most a választók szerint.

A témát leginkább a nacionalista, szélsőjobboldali Svéd Demokraták párt lovagolja meg, amely egyenesen azt akarja, hogy az ország ne fogadjon be több menedékkérelmet. A már ismerős bevándorlás ellenes dallamokat fújják, miszerint a bevándorlók megcsapolják a jóléti államot és tönkreteszik a társadalmi kohéziót. A párt várhatóan a szavazatok 20 százalékát is megszerezheti, ami épp arra lehet elég, hogy megnehezítse a másik két nagy tömörülés dolgát, hogy megszerezzék az 50 százalékot, ami a stabil kormányalakításhoz szükséges.

Ám nem csak a szélsőjobboldal, hanem minden nagyobb párt támogatja a bevándorlás valamilyen szintű visszafogását. A bevándorlásellenes retorikát ráadásul a sajtó is erősíti, amely rendszeresen összeköti a bűnözéssel a bevándorlók számának növekedését, illetve az adófizetőkre nehezedő tehernek állítja be őket.

A politikai retorika persze nem szól a bevándorlás pozitív velejáróiról, pedig az is van. Az elmúlt öt évben beáramló körülbelül 600 ezer menekült és bevándorló a GDP-növekedésben az európai élvonalba segítette Svédországot, sőt, a társadalom elöregedéséből adódó demográfiai problémákat is enyhíteni fogja. A GDP az év első két negyedévében több mint 3 százalékkal emelkedett, ami sokkal gyorsabb növekedés, mint az eurózónában megszokott.

A növekedéshez nagyban hozzájárul, hogy bőséges a munkaerő-kínálat. Az utóbbi években több ezer munkavállalási engedélyt adtak ki informatikai fejlesztőknek, cseresznyeszedőknek és szakácsoknak. Az ipari szektorban tapasztalt foglalkoztatottság szinte csak a bevándorlók miatt emelkedik, de a jóléti ágazatokban – mint az egészségügyben és az idősgondozásban – is az új állások 90 százalékát külföldön születettek töltötték be.

Magdalena Andersson pénzügyminiszter szerint az újonnan érkező bevándorlók kétszer olyan gyorsan találnak munkát, mint azok, akik a múlt évtized végén érkeztek az országba. Svédországban a bevándorlók 82 százaléka aktív a munkaerőpiacon, ami 4 százalékponttal jobb arány, mint az EU-átlag.

Ugyan a gazdaság rengeteget profitál a bevándorlókból, a munkaerőpiacnak azért nehézséget okoz ennyi új belépőt felszívnia, még úgy is, hogy több mint 100 ezer betöltetlen álláshely van. Ezért a külföldön születettek munkanélküliségi rátája 20 százalék, miközben összességében 6,8 százalékon áll a mutató.

A bevándorlásellenes hangoknak jó hátszelet adott a pénzügyminisztérium egyik független bizottságának jelentése, amelyben kiszámolták, hogy kb. évi 74 ezer koronába (2,3 millió forintba) kerül egy bevándorló a svéd államnak egy élethosszon át. A jelentés szerzője szerint ez azért van, mert a menekültek ritkán rendelkeznek olyan képzettséggel vagy készségekkel, amelyekre a svéd munkáltatóknak elsősorban szüksége van.

A Bloomberg cikke ugyanakkor egy szíriai menekült példáján keresztül bemutatja, hogy sikertörténetek is vannak. A szíriai háború elől menekülő Husszam Al-Homszi több százezer bevándorlóval együtt érkezett 2015-ben az országba. Ugyan MBA-vel rendelkezik, részvénypiaci és ingatlanpiaci tapasztalata is van és több helyen dolgozott külföldön, a 300 állásjelentkezéséből csak egyre kapott ajánlatot, és az is egy fizetés nélküli gyakornoki pozíció lett volna a Microsoftnál.

Al-Homszinak végül úgy sikerült munkát találnia, hogy előtte részt vett a Stockholm School of Economics mini-MBA képzésén, ahol egy 10 hetes menedzsmentkurzs keretében a svéd munkakultúrát is bemutatják az újonnan érkező szakemberek számára. A programhoz egy héthónapos gyakornokság is biztosítva van valamilyen svéd nagyvállalatnál, mint az Ericcson, a Spotify vagy például a Nordea Bank. A szóban forgó programban az elmúlt két évben 29 ember végzett Al-Homszival együtt, aki most már a stockholmi Deloitte irodában dolgozik.

Hasonló, a bevándorlók integrációját segítő képzést nyújt a Royal Institute of Technology is, ami egy szoftverfejlesztő akadémiát működtet az újonnan érkezők számára. A Wallenberg családi alapítványok által finanszírozott program keretében három hónapon át 500 órában tanulhatnak Java nyelven programozni a kiválasztott bevándorlók.

A résztvevők kiválasztásával megbízott toborzó cég vezetője a Bloombergnek arról beszélt, hogy a bevándorlók jelentős többsége mindennél jobban munkát akar találni, ám a migrációról szóló társadalmi vitában ez a fontos szempont szinte egyáltalán nem jön elő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA második legsikeresebb olimpiai nemzetté vált Magyarország a svéd bevándorlóknak köszönhetőenAzzal sikerült megelőznünk a svédeket az egy főre jutó olimpiai érmek számában, hogy miközben nálunk rohamosan csökken a népesség, ők 30 év alatt kétmillióval többen lettek.

Világ bevándorlás integráció migráció Svédország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Fabók Bálint
2019. augusztus 20. 18:07 Világ

Még Szibériát is élhetetlenné teszi a klímaváltozás

Szibériában kétszer gyorsabban melegszik az idő, mint máshol. A hatások már félelmetesek: a táj pár helyen teljesen átalakult, ezrek otthona vált lakhatatlanná.

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

Fabók Bálint
2019. augusztus 19. 17:30 Világ

A turizmus Európa legszennyezőbb országává tette Izlandot

Közel ötszörösére nőtt a turizmus hét év alatt Izlandon, csak egy ország előzi meg a világon egy főre nézve. Izland példája rámutat az olcsó fapadosok átkára.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.

Bucsky Péter
2019. augusztus 16. 06:52 Közélet

Autósportokban erősít a Szijjártó család, az állami pénzek követik őket

Jelentős állami pénzek kerültek a külügytől a külügyminiszter testvére által vezetett kamionversenyes céghez.