Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. augusztus 21. 19:57 Világ

A bevándorlók húzzák a svéd növekedést, de a politikában erről senki sem beszél

A legtöbb fejlett európai országhoz hasonlóan Svédországba is több százezer menekült és bevándorló érkezett az elmúlt évek bevándorlási hullámával. Ugyan a gyors népességbővülés a leggyorsabban gyarapodó európai gazdaságok közé emelte az országot, a politikában és a társadalmi párbeszédben is felerősödtek a nacionalista hangok, amelyek a bevándorlás korlátozását hirdetik – írja a Bloomberg.

Svédországban szeptember 9-én általános választásokat tartanak, a közvélemény kutatások pedig alátámasztják, hogy a bevándorlás az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb kérdés most a választók szerint.

A témát leginkább a nacionalista, szélsőjobboldali Svéd Demokraták párt lovagolja meg, amely egyenesen azt akarja, hogy az ország ne fogadjon be több menedékkérelmet. A már ismerős bevándorlás ellenes dallamokat fújják, miszerint a bevándorlók megcsapolják a jóléti államot és tönkreteszik a társadalmi kohéziót. A párt várhatóan a szavazatok 20 százalékát is megszerezheti, ami épp arra lehet elég, hogy megnehezítse a másik két nagy tömörülés dolgát, hogy megszerezzék az 50 százalékot, ami a stabil kormányalakításhoz szükséges.

Ám nem csak a szélsőjobboldal, hanem minden nagyobb párt támogatja a bevándorlás valamilyen szintű visszafogását. A bevándorlásellenes retorikát ráadásul a sajtó is erősíti, amely rendszeresen összeköti a bűnözéssel a bevándorlók számának növekedését, illetve az adófizetőkre nehezedő tehernek állítja be őket.

A politikai retorika persze nem szól a bevándorlás pozitív velejáróiról, pedig az is van. Az elmúlt öt évben beáramló körülbelül 600 ezer menekült és bevándorló a GDP-növekedésben az európai élvonalba segítette Svédországot, sőt, a társadalom elöregedéséből adódó demográfiai problémákat is enyhíteni fogja. A GDP az év első két negyedévében több mint 3 százalékkal emelkedett, ami sokkal gyorsabb növekedés, mint az eurózónában megszokott.

A növekedéshez nagyban hozzájárul, hogy bőséges a munkaerő-kínálat. Az utóbbi években több ezer munkavállalási engedélyt adtak ki informatikai fejlesztőknek, cseresznyeszedőknek és szakácsoknak. Az ipari szektorban tapasztalt foglalkoztatottság szinte csak a bevándorlók miatt emelkedik, de a jóléti ágazatokban – mint az egészségügyben és az idősgondozásban – is az új állások 90 százalékát külföldön születettek töltötték be.

Magdalena Andersson pénzügyminiszter szerint az újonnan érkező bevándorlók kétszer olyan gyorsan találnak munkát, mint azok, akik a múlt évtized végén érkeztek az országba. Svédországban a bevándorlók 82 százaléka aktív a munkaerőpiacon, ami 4 százalékponttal jobb arány, mint az EU-átlag.

Ugyan a gazdaság rengeteget profitál a bevándorlókból, a munkaerőpiacnak azért nehézséget okoz ennyi új belépőt felszívnia, még úgy is, hogy több mint 100 ezer betöltetlen álláshely van. Ezért a külföldön születettek munkanélküliségi rátája 20 százalék, miközben összességében 6,8 százalékon áll a mutató.

A bevándorlásellenes hangoknak jó hátszelet adott a pénzügyminisztérium egyik független bizottságának jelentése, amelyben kiszámolták, hogy kb. évi 74 ezer koronába (2,3 millió forintba) kerül egy bevándorló a svéd államnak egy élethosszon át. A jelentés szerzője szerint ez azért van, mert a menekültek ritkán rendelkeznek olyan képzettséggel vagy készségekkel, amelyekre a svéd munkáltatóknak elsősorban szüksége van.

A Bloomberg cikke ugyanakkor egy szíriai menekült példáján keresztül bemutatja, hogy sikertörténetek is vannak. A szíriai háború elől menekülő Husszam Al-Homszi több százezer bevándorlóval együtt érkezett 2015-ben az országba. Ugyan MBA-vel rendelkezik, részvénypiaci és ingatlanpiaci tapasztalata is van és több helyen dolgozott külföldön, a 300 állásjelentkezéséből csak egyre kapott ajánlatot, és az is egy fizetés nélküli gyakornoki pozíció lett volna a Microsoftnál.

Al-Homszinak végül úgy sikerült munkát találnia, hogy előtte részt vett a Stockholm School of Economics mini-MBA képzésén, ahol egy 10 hetes menedzsmentkurzs keretében a svéd munkakultúrát is bemutatják az újonnan érkező szakemberek számára. A programhoz egy héthónapos gyakornokság is biztosítva van valamilyen svéd nagyvállalatnál, mint az Ericcson, a Spotify vagy például a Nordea Bank. A szóban forgó programban az elmúlt két évben 29 ember végzett Al-Homszival együtt, aki most már a stockholmi Deloitte irodában dolgozik.

Hasonló, a bevándorlók integrációját segítő képzést nyújt a Royal Institute of Technology is, ami egy szoftverfejlesztő akadémiát működtet az újonnan érkezők számára. A Wallenberg családi alapítványok által finanszírozott program keretében három hónapon át 500 órában tanulhatnak Java nyelven programozni a kiválasztott bevándorlók.

A résztvevők kiválasztásával megbízott toborzó cég vezetője a Bloombergnek arról beszélt, hogy a bevándorlók jelentős többsége mindennél jobban munkát akar találni, ám a migrációról szóló társadalmi vitában ez a fontos szempont szinte egyáltalán nem jön elő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA második legsikeresebb olimpiai nemzetté vált Magyarország a svéd bevándorlóknak köszönhetőenAzzal sikerült megelőznünk a svédeket az egy főre jutó olimpiai érmek számában, hogy miközben nálunk rohamosan csökken a népesség, ők 30 év alatt kétmillióval többen lettek.

Világ bevándorlás integráció migráció Svédország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2021. március 1. 10:53 Világ

Úgy elszabadult a járvány Csehországban, hogy járási szintű lezárásokat vezettek be

A csehek csak nagyon indokolt esetben hagyhatják el a lakóhelyük szerinti járást.

Torontáli Zoltán
2021. február 26. 10:56 Élet, Világ

Mi vezérli a nagyon óvatosan vásárló, minimalista életet élőket?

Egy angol kutatás szerint nem a környezetvédelem és a fenntartható jövő a legfőbb hajtóerő, hanem a boldogabb élet.

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 09:49 Élet, Világ

Elkezdődött a huzavona az egységes európai oltásigazolásról

A görögök, a spanyolok és a légitársaságok nagyon sürgetik, a franciák és a németek nem annyira, és rengeteg a nyitott kérdés.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.