Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. augusztus 16. 12:36 Világ

Trump kivásárolná Orbánt az orosz kapcsolatból

Hosszú elemzést közölt a magyar politikai helyzet, valamint a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásáról a Bloomberg. A cikk egy része a magyar olvasó számára közismert dolgokról szól, egyebek mellett arról, hogyan változtatta meg a magyar kormányzati rendszert 2010 óta Orbán Viktor, illetve milyen jövőt vázolt legutóbbi és korábbi tusnádfürdői beszédeiben a kormányfő. Utóbbival a G7 is foglalkozott nemrég.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖt vízió, amely kísértetként üldözi Orbánt több mint egy évtizedeBukás előtt álló liberális elit, a jóléti társadalom vége és a közelgő végső küzdelem a feltámadásért. Az orbáni narratíva keveset változott 2007 óta.

 

Az amerikai külpolitikai irányváltással kapcsolatos megállapításoknak sincs igazán nagy hírértéke, az elmúlt másfél évben bőven láthattunk példát arra, hogyan fordul szembe stabilnak hitt szövetségeseivel Donald Trump és közeledik autoriter vezetők felé. Ebből elvileg csupa jó dolognak kellene kisülnie a magyar kormány számára, és ez is volt a remény a jobboldalon, hiszen Orbán Viktor volt az első hivatalban lévő vezető a világban, aki az amerikai kampány idején nyilvánosan elmondta, hogy Trump megválasztásának örülne.

A viszonzás azonban nagyrészt elmaradt, Orbán és Trump csak sokoldalú csúcstalálkozókon fogott kezet, igaz, az amerikai elnök legalább telefonon gratulált a magyar kormányfőnek legutóbbi választási győzelméhez.

Az viszont kifejezetten érdekes, amit az állomáshelyét nemrég elfoglalt amerikai nagykövet, David Cornstein fejtett ki a hírügynökségnek. A Trump barátjának számító diplomata írásban azt válaszolta a Bloombergnek, hogy Barack Obama elnöksége alatt nem megfelelően viszonyult az amerikai külügy Magyarországhoz. „A kritika önmagában nem stratégia”, helyette párbeszédet kell folytatni nemcsak a magyar kormánnyal, hanem a közvéleménnyel is – állapította meg.

Cornstein kiemelte: az Egyesült Államok számára az a legfontosabb, hogy 

erősítse Magyarország elkötelezettségét a NATO iránt, olyannyira, hogy bástyaként szolgáljon az orosz és a kínai befolyással szemben.

Ez nagyon fontos állítás, hiszen Orbán külpolitikájának sarokköve, hogy a Nyugat mellett Oroszországgal és Kínával is jó politikai-gazdasági kapcsolatai legyenek Magyarországnak. Ennek következménye a paksi atomerőmű bővítése és a Budapest-Belgrád vasút felújítása, amelyeket a tervek szerint jórészt orosz, illetve kínai hitelből finanszíroznak, és a megvalósításában is igen jelentős szerepe lesz az ottani cégeknek.

Cornsteinnek azonban megvan a válasza arra, hogy Orbánnak miért kellene mégis az oroszokkal és kínaiakkal szemben az amerikai vonalat választania: az Egyesült Államok sokkal többet kínál, mint amit Oroszország és Kína letett az asztalra.

Ha ez valóban így van, akkor hatalmas amerikai üzleteknek nézünk elébe, hiszen a paksi bővítés becsült költsége 12,5 milliárd euró, a belgrádi vasút magyar szakaszát pedig kamatkiadásokkal együtt 750 milliárd forintból pofoznák ki.

Márpedig Cornstein azt írta: az USA egyezségeket (avagy üzleteket, angolul a deal szót használta) akar kötni Orbánnal, és két területet nevesített is. Az egyik a katonai kapcsolatok erősítéséről szólna, a másik pedig alternatív energiaforrás biztosításáról Magyarország számára, hogy csökkenjen az orosz függőség. Az utóbbi esetében minden bizonnyal amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról van szó, amelyet Trump nagy elánnal reklámoz szerte Európában, és uniós vezetők ígéretet is tettek a vásárlására.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTörékeny fegyverszünetet kötött Trump és Juncker a kereskedelmi háborúbanDonald Trump túl sokszor csinált már hátraarcot, az Európai Unióban pedig túl sok ellenérdek ütközik ahhoz, hogy tartós legyen a fegyverszünet.

 

A másik – az amerikai elnök értékesítési menedzseri beállítottságából kiindulva – alighanem amerikai haditechnika vásárlását jelentené. Ez jó eséllyel megnyitná a Fehér Ház kapuját Orbán előtt, ám nehéz belátni, hogy mi lenne ebben a bombaüzlet Magyarországnak. Mind az LNG, mind a haditechnika esetében egyszerűen ki kellene fizetni a számlát, az amerikai haditechnikai vállalatok olyan ellentételezési, gazdaságfejlesztési programot sem szoktak ajánlani, mint ami a svéd Gripenek beszerzéséhez kapcsolódott. Miközben Paks és a belgrádi vasút esetében Magyarországon megvalósuló, a hivatalos nyilatkozatok többsége szerint megtérülő beruházásokról van szó, amelyek megvalósításába ráadásul jó eséllyel kormányközeli vállalkozások is bekapcsolódhatnak.

Az amerikai LNG keltette verseny ugyan Magyarország számára is olcsóbbá teheti az orosz gáz beszerzését, de ehhez már az is elég, ha az európai piacon, vezetékhálózatban elérhető.

Nem látni tehát, mitől lenne amerikai-magyar összeborulás az oroszok és a kínaiak ellenében. Az utóbbi három honvédelmi (vagy annak mondott) beszerzésnél sem amerikai, hanem európai gyártmányt választott a kormány: a két használtan vett A-319-es utas/csapatszállító és a 20 új H145M könnyű helikopter a páneurópai Airbus terméke, a Dassault Falcon 7X üzleti (nálunk futár/felderítőnek minősített) repülő pedig francia. Ráadásul egyelőre igen messze vagyunk a NATO felé vállalt – és Trump által rendszeresen számonkért – GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költségvetéstől.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországot sem fogja megdicsérni Trump a NATO-csúcsonAz amerikai elnök a védelmi kiadások növelését követeli a legtöbb NATO-tagállamtól, hazánk nem halad túl gyorsan.

 

Cornstein egyébként azt is leírta a Bloombergnek, hogy az USA továbbra is szót emel a demokratikus alapelvek védelmében. „Az értékeink nem változtak, továbbra is fontosnak tartjuk például a jogállamiságot, a sajtó- és a szólásszabadságot. De okosabbaknak kell lennünk, amikor a vitatott kérdéseket beszéljük meg a szövetségeseinkkel, tisztelettel és barátsággal kell közelíteni hozzájuk” – fejtegette a nagykövet, aki nemrég szót emelt Orbánnál a CEU bezárása ellen.

Világ David Cornstein Donald Trump Kína NATO Orbán Viktor Oroszország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

2019. február 14. 17:37 Világ

Várhatjuk-e az államtól, hogy megmentsen minket a természeti katasztrófától?

Van egy titka az államilag finanszírozott kutatás-fejlesztésnek, amire a piac nem képes. Hogy hagyja a kutatókat hibázni.

Torontáli Zoltán
2019. február 14. 15:24 Világ

A Tesco bezár 30 lengyel üzletet, és nem tart nyitva éjjel Szlovákiában

Lengyelországban a boltszám csökkenése négy éve megy, Szlovákiában nem éri meg az éjjeli nyitva tartás.

Váczi István
2019. február 13. 11:38 Világ

Óriási aranybánya lapul a szigeten, amely a világ legújabb országa lehet

58 milliárd dollárt ér a bougainville-i bányában lévő arany és réz, de a függetlenségre készülő sziget nem akarja, hogy a korábbi üzemeltető visszatérjen.

Fontos

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.