Az Egyesült Államokban laza a szociális védőháló, az amerikaiak főleg a saját maguk által kötött piaci biztosításokra számíthatnak, ha egészségügyi kiadásokról vagy a nyugdíjról van szó. Mégis, épp az USA-ban van egy nagyon különös, a harmincas évek vége óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de máig működő segélyezési program: akiknek egyáltalán nincs vagy csak nagyon kicsi a jövedelmük, élelmiszerjegyeket kaphatnak.
A program célja eredetileg az volt, hogy a farmokon keletkezett terménytöbbletet a rászoruló városi lakosság számára hozzáférhetővé tegye a háborús években. Ma már a farmerek mellett a kiskereskedők is elfogadhatják az utalványokat, és a megvásárolható termékek köre is szélesebb lett, részben az élelmiszeripari és a kereskedelmi cégek lobbitevékenységének köszönhetően. Az utalványokat pedig persze ma már nem papírformában, hanem elektronikusan kapják a kedvezményezettek.
Hogy miért fontos ez most számunkra? Azért, mert az utalványokat igénylők száma jó fokmérője az amerikai társadalom anyagi helyzetének. A Bloomberg szerint 1969 decembere óta nem volt olyan alacsony a munkanélküli ellátásért folyamodók száma az USA-ban, mint most, ami alapján arra számíthatnánk, hogy az élelmezési ellátást is egyre kevésbé igénylik. A kedvező tendenciák meg is mutatkoznak az élelmiszerjegyeket nézve: hat éve, a világgazdasági válság idején még rekordszinten állt a segélyezettek száma 47,8 millió fővel, azonban áprilisra 39,6 millióra csökkent ez az érték – a Bloomberg viszont arra figyelmeztet, hogy ez még mindig nagyon magas, ami meg is látszik az alábbi grafikonon.
Tehát a szokatlanul kedvező munkaerő-piaci helyzet ellenére még mindig jóval a 2008-ban kitört válság előtti szint felett van a rászorulók száma és aránya. A paradoxnak tűnő jelenség oka a Bloomberg szerint nem más, mint hogy az amerikai reáljövedelmek visszaestek, méghozzá jelentősen. Hiába próbálta Trump adócsökkentésekkel javítani a dolgozók béreit, ez az adatok tükrében úgy látszik, hogy egyáltalán nem járt sikerrel. A gazdasági szakújság által hivatkozott adatok szerint a fizetések értéke jóval elmarad a 2006-ban mért szinthez képest.
A Bloomgberg szakértője szerint még korai messzemenő következtetéseket levonni Trump adóreformjával kapcsolatban, de valószínűleg nem voltak alaptalanok azok a kritikák, amelyek szerint a változások igazából a leggazdagabbaknak kedveztek.
