Ravasz módon éppen az Oroszországban rendezett futball világbajnokság kezdetére időzítette Vlagyimir Putyin az egyébként szükségszerűnek tűnő megszorítások bejelentését. Az orosz válogatott az első két meccsét jó játékkal megnyerte (mielőtt csúnyán kikapott volna Uruguaytól), és általában is sikeres erődemonstrációnak tűnik eddig a nagy világesemény szervezése, de ez sem óvja meg a frissen újraválasztott orosz elnököt a hazai népszerűségvesztéstől.
Az orosz elnök népszerűsége az állami kézben lévő közvéleménykutatók egyike szerint a Putyinban bízók aránya 42 százalékra, a kormányzását elfogadók aránya pedig 72 százalékra esett június közepében, mindkét adat a leggyengébb eredmény Putyinnál 2013-2014, tehát az agresszív orosz külpolitikai fordulat óta.
Persze ennek most abból a szempontból nincs nagy jelentősége, hogy Putyint éppen idén márciusban választották újra Oroszország elnökének 76,7 százalékos szavazati aránnyal. (Igaz, egyáltalán nem demokratikus körülmények között.) Az viszont látszik belőle, hogy hiába az okos időzítés, az orosz társadalomnak leesett, mit jelentettek be a világbajnokság nyitónapján:
- Váratlanul jelentősen megemelték a nyugdíjkorhatárt (a férfiaknál 2028-tól 60 évről 65 évre, a nőknél 2034-től 55 évről 63 évre),
- és még az áfát is megemelik 18 százalékról 20 százalékra, már jövőre.
A javaslatokat július közepén fogja elfogadni a Duma, várhatóan változatlan formában. Az áfaemeléstől tízmilliárd dollárnyi rubelt várnak a költségvetésbe, a nyugdíjkorhatár emelésére pedig a népességcsökkenés, a munkaerőhiány kezelése és a nyugdíjdrendszer fenntarthatósága miatt van szükség. (Az persze egyáltalán nem biztos, hogy azok, akiknek a nyugdíjazását a következő évtizedben elhalasztják, olyan könnyen munkát fognak találni.)
A Kreml ugyan megkísérelte Putyint távol tartani a népszerűtlen intézkedésektől – egyfajta “jó cár” imázst építeni neki, szemben a megszorításpárti tanácsadóival -, írja a Bloomberg, de a jelek szerint nem volt túl sikeres a manőver. Bár nem kizárt, hogy még nagyobb népszerűségvesztést szenvedett volna el, ha nem Dmitrij Medvegyev miniszterelnök, hanem maga Putyin jelenti be a népszerűtlen intézkedéseket.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
