Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. május 14. 17:15 Világ

Trump pornósztárokat lefizető ügyvédje bemutatta, hogyan nem szabad csinálni nagyban a korrupciót

Donald Trump amerikai elnök mágnesként vonzza a botrányokat, de a múlt héten még az ő viszonylatában is komoly ügy robbant ki. Kiderült, hogy személyes ügyvédjének titkos cége egy sor olyan nagyvállalattól kapott pénzeket a közelmúltban, amelyeknek nagyon sok félnivalója volt az új elnök döntéseitől. Az ügy újra ráirányította a figyelmet az amerikai demokrácia működésének arra az oldalára, amiről mindenki igyekszik udvariasan hallgatni: hogy szinte észrevehetetlen a határvonal a nyílt korrupció és a lobbizás között.

Michael Cohen, Trump ügyvédje a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány hajrájában nem sokkal azelőtt hozott létre egy céget, hogy egy Stormy Daniels fantázianevű pornósztárnak 130 ezer dollárt fizetett volna egy titoktartási nyilatkozatért.*Később kiderült, hogy ez a cég fizetett 1,6 millió dollárt egy korábbi Playboy-modell titoktartásáért, aki állítólag egy republikánus háttérembertől esett teherbe, de máris vannak elméletek, amelyek szerint nem teljesen kizárt, hogy valójában ennek az ügynek is Trump lehetett a kedvezményezettje.
A másik Playboy-modellt, akivel 2006-2007-ben, tehát éppen a legfiatalabb gyerekének születése idején folytatott hosszabb viszonyt Trump, az elnök egyik lapkiadó-üzletember barátja fizette ki egy álcázott ügyletben: a látszat az volt, hogy megvették az affér történetét, de valójában elsüllyesztették a sztorit, viszont a jogokat megtartotta a lapkiadó, így másnak sem pakolhatott ki Karen McDougal.
 Az USA-ban adóparadicsomként is ismert Delaware államban bejegyzett Essential Consultants LLC-ről korábban azt gondolták, hogy csak az lehetett a funkciója, hogy megvásárolja az elnök által felszedett nők hallgatását.*A delaware-i jogszabályok lehetővé teszik olyan cégek alapítását, melyek tulajdonosai rejtve maradnak a nyilvánosság elől. Az, hogy Cohen neve szerepeljen néhány dokumentumon, amit aztán végül a Wall Street Journal megszerzett, egyáltalán nem volt szükségszerű a törvények szerint, valószínűleg inkább az ügyvéd figyelmetlensége lehetett a lelepleződés oka. Időközben viszont kiszivárgott néhány bankszámlakivonat, amiből világossá vált, hogy

Cohen cége gyakorlatilag egy titkos lobbicég volt, amelynek számlájára Trump megválasztása óta több millió dollár érkezett be különféle nagy cégektől.

A sajtó először némi távolságtartással számolt be az ügyről, hiszen eredetileg Cohen bírósági ellenfele, Michael Avenatti számolt be a dokumentumokról. Csakhogy az érintett cégek még aznap sorban elismerték, hogy valóban voltak ilyen kifizetések. Ráadásul a Cohennek nagy pénzeket fizető cégek mind olyanok voltak, amelyeknél nagyon sok minden múlt azon, hogy az elnök hogyan dönt.

  • Az amerikai telekommunikációs óriáscég, az AT&T 600 ezer dollárt fizetett, éppen abban az időben, amikor Trump nyilvánosan beszélt arról, hogy elnökként el fogja lehetetleníteni az AT&T és a Time Warner sok ideje tervezett fúzióját (azt is kifejtette nyilvánosan, hogy mindezt bosszúból teszi, a Time-hoz tartozó CNN szerinte túl kritikus hangvétele miatt).
  • A svájci gyógyszergyártó multinak, a Novartisnak Trump egészségügy-politikája miatt volt félnivalója: az elnök nyilvánosan fenyegette a gyógyszergyártókat, hogy le fogja nyomni a gyógyszerárakat. A vállalat annak ellenére fizetett Cohennek havi adagokban összesen 1,2 millió dollárt, hogy az első találkozáson kiderült számukra: nem tudják hasznát venni az ügyvédnek. Így is sokkal többet kapott Cohen, mint amit a Novartis bármelyik másik lobbistának vagy konzulensnek fizetett volna ebben az időben.
  • Egy koreai repülőgép-gyártó, a Korea Airspace Ltd. 150 ezer dollárt fizetett Cohen cégének. Ez a vállalat a Lockheed Martinnal közös vállalkozásában ad el helikoptereket és kiképző repülőket az amerikai államnak.
  • Az orosz vonatkozása miatt a legnagyobb port egy Columbus Nova nevű befektetési cég félmillió dolláros utalása kavarta. Ez a cég egy Viktor Vekszelberg nevű orosz oligarchához köthető, aki annyira jóban van Vlagyimir Putyinnal, hogy egy alkalommal például 100 millió dollár értékben vásárolt fabergé tojásokat, csak hogy az orosz államnak ajándékozhassa őket. (Vekszelberg neve egyébként a jó emlékezetű magyar újságolvasóknak sem ismeretlen: ő volt az a jó érzékű befektető, aki – még a Gyurcsány-kormány alatt – 23 millió dollárért megvette a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületét, hogy aztán szinte azonnal továbbpasszolja 100 millió dollárért az orosz kormánynak.)

A Cohen cégének fizető nagyvállalatokat láthatóan felkészületlenül érte a botrány, az eredmény egy óriási PR-katasztrófa lett órákon át folyamatosan kiegészített és visszavont nyilatkozatokkal. A Novartis például első nyilatkozatában az előző CEO-ra akarta kenni az egészet, később pedig azt állították, hogy “egészségügy-politikai tanácsokat” kértek a témához nyilvánvalóan semennyire nem értő Cohentől. Majd később elismerték, hogy “Washington működésének megértéséhez” vették igénybe az ügyvéd szolgáltatásait. Az AT&T is óránként módosította nyilatkozatait, végül elismerték, hogy akkora hiba volt az elnök ügyvédjével kapcsolatba lépni, hogy kirúgták a vállalat vezető lobbistáját.

Az is kiderült az utóbbi napokban, hogy több cég, többek között a Ford és az Uber is nemet mondott Cohen megkeresésére. A Wall Street Journal szerint Trump ügyvédje nagyon rámenősen próbált ügyfeleket gyűjteni.

Nem tudom, ki ad nektek most tanácsot, de mindet rúgjátok ki. Nekem van a Fehér Házon kívüli emberek közül a legjobb kapcsolatom az elnökkel, ezért fel kell vennetek

– állítólag ezzel házalt a legnagyobb amerikai cégeknél. Biztosan volt is rá fogadókészség, hiszen a nagyvállalatoknak fogalma sem volt, hogy az új, formabontó stílusban vezető elnök csapatában kiknél érdemes lobbizni.

Cohen lobbicégének működése egyébként hiába tűnik nyílt korrupciónak, még nem biztos, hogy illegális. Attól még, hogy Cohen nem volt regisztrált lobbista, külső konzulensként még dolgozhatott volna. Előbbi nyíltan próbál hatást gyakorolni az állami döntéshozókra (például összehoz egy vacsorát a cég szakértői és az állami fejesek között), utóbbi viszont csak tanácsot ad a cégeknek, hogy milyen ügyben kiket érdemes megkeresni. Ha esetleg egy konzulens át is lép ezeken a határokon, azt szinte lehetetlen bizonyítani és büntetni sem szokták.

A másik oldalról nézve viszont biztosan összeférhetetlen, hogy Cohennek munkaviszonya van az elnökkel, miközben harmadik feleknek dolgozik. De ennél is nagyobb baj Trumpék szempontjából a látszat, amit az ügy kelt. Trumpot azzal a jelszóval választották meg elnöknek, hogy “meg fogja csapolni a mocsarat”, ehhez képest a saját ügyvédje is egészen súlyos mocsárlakónak tűnik.

A korrupció ellen küzdő újságírók és civil szervezetek hosszú ideje hangoztatott kritikája, hogy Washingtonban gyakorlatilag legális a korrupció: elég egy lobbistának regisztrálnia magát a hatóságoknál vagy egy konzulenscéget indítania, és máris jogszerűen értékesítheti a hozzáférést a politikai döntéshozókhoz. A problémát megsokszorozza, hogy a bírósági gyakorlat abba az irányba mozdult el az utóbbi években, hogy csak a teljesen egyértelműen bizonyítható “valamit valamiért” tranzakcióknál állapítják meg a vesztegetést. Az amerikai politikusok és bürokraták ugyan gyakran tesztelik a rendszer határait, a nem durván kirívó esetek kivételével könnyedén meg lehet úszni a kisebb kihágásokat.

Trump egyik erős embere, Mick Mulvaney azzal viccelődött néhány hete bankárok előtt, hogy ő szóba sem áll olyan lobbistákkal, amelynek ügyfelei nem támogatták pénzzel a politikai kampányát. Az elnök korábbi kampánymenedzsere, Corey Lewandowski dollár tízmilliókat keres azzal, hogy frissen indított lobbicégével pénzre váltja kapcsolati tőkéjét. Ha Cohen is Lewandowski útját választotta volna, akkor teljesen legálisan rámolhatta volna el ezeket a pénzeket.

Mindezzel együtt nincs könnyű helyzetben Cohen, aki vélhetően azért kezdte aprópénzre váltani az elnökhöz fűződő szoros viszonyát, mert a taxis engedélyek felvásárlására épülő saját vállalkozása éppen az utóbbi években omlott össze (igaz, mások szerint meglepő lenne, ha Trump nem tudott volna az ügyvédjének mellékállásáról). Most ráadásul a törvénnyel is meggyűlhet a baja.

Hogy pontosan mi a hatóságok gyanúja Cohennal szemben, arra csak következtetni lehet: valószínűleg része lehet, hogy a pornószínésznő lefizetése illegális kampánytámogatás volt, illetve hogy csalással szerzett banki igazolásokat ehhez a művelethez. De ez talán még nem indokolta azt a szokatlanul agresszív lépést, amikor áprilisban az összes hozzá fűződő ingatlanban egyszerre tartottak házkutatást, és elkobozták a másfél tucat mobiltelefonját is, rajtuk az elnökkel folytatott üzenetváltásait. Végső soron ő lehet a sokadik ember Trump közvetlen környezetéből – többek között Paul Manafort, Rick Gates és Michael Flynn után -, akivel szemben vádat emel az orosz-ügyben nyomozó különleges ügyész, Robert Mueller, vagy a manhattani kerületi ügyész.

Cohen neve egyébként szerepelt abban a 2016 végén kiszivárgott, regényes sorsú dossziéban is, amit egy leszerelt brit kém, Christopher Steele állított össze. Steele jelentése szerint Cohen 2016 nyarán Prágában egyeztetett a Kreml képviselőivel, és megállapodott velük, hogy mennyit fog fizetni a demokraták szervereit feltörő orosz hekkereknek, hogy tartsák a szavukat. Továbbá Trump korábbi kampányfőnökének, Paul Manafortnak az ukrán üzleti ügyei is szóba kerültek a találkozón Steele szerint, aminek el akarták tüntetni a nyomait. Cohen ugyan korábban tagadta, hogy valaha Prágában járt volna, bizonyítéknak megmutatta útlevelét, amivel csak az a gond, hogy a schengeni övezetben pecsét nélkül is lehet utazni. Egy jól értesült amerikai magazin azóta titkosszolgálati forrásokra hivatkozva megírta, hogy Cohen bizonyíthatóan járt Prágában ebben az időben.

Világ Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 19:21 Világ

Egy Angliában dolgozó EU-s munkás több adót fizet, mint egy átlagos angol

Az unióból érkező bevándorlók jóval többet fizetnek, mint az unión kívülről érkezők.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 12:12 Piac, Világ

Neked kényelmes, de a boltnak csak veszteséget okoz az élelmiszer-házhozszállítás

Nem megy a piac, még Németországban sem, mert az eddigi modellek túl nagy költséggel dolgoznak.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 11:48 Élet, Világ

Nem csak Budapesten kínálnak albérletet szexért cserébe

Prágában is egyre több az olyan hirdetés, amelyben szexért cserébe kínálnak albérletet.

Fontos

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.