Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. január 11. 14:51 Világ

Két kötvénykirály szerint is a napokban volt vége a négy évtizedes aranykornak

Két kötvénypiaci legenda, Bill Gross és Jeff Gundlach szerint is megtörtént végre az, amit egyébként mindketten hosszú ideje mondogatnak: az amerikai államkötvényeknél 1981 vége óta tartó bikapiacnak vége. Annyi kellett ehhez, hogy a tízéves amerikai államkötvény hozama 2,5 százalék fölé kerüljön, miután arról jöttek hírek, hogy a kínaiak a jövőben kevesebb amerikai államkötvényt fognak venni.*A hírt azóta a kínaiak cáfolták. De nem meglepő, hogy a hír megmozgatta a piacot, hiszen Kína hivatalosan 1,2 ezermilliárd dollár értékben birtokol amerikai államkötvényeket.

A hosszú távú grafikon így néz ki:

 

A végét kell figyelni, tehát hogy a kötvényhozam kibukkant abból a lefelé vezető trendcsatornából, ahol az utóbbi évtizedeket eltöltötte (már ha a 1981-es csúcshoz viszonyítunk: ha 1989-hez, akkor még van tér). Erre mondta azt kedden az egykor kötvénykirálynak nevezett Gross, hogy ez a jelzés megerősítette: indul medvepiac az öt- és tízéves amerikai államkötvények piacán, azaz esésre kell számítani.

Később azért jelezte Gross, hogy egyelőre nem lát túl nagy zuhanást még, csak egy enyhébb medvepiacot, ami 2,7-2,8 százalékra tolhatja fel az amerikai tízéves kötvényhozamot, de ő ennek megfelelően vett pozíciókat. (Gross sokáig egyet jelentett a világ legnagyobb kötvényalapjával, a Pimco-val, mígnem elrontotta az időzítést, és azt gondolta 2013 végén, hogy már akkor elindul a kötvénypiaci esés. Azóta egy sokkal kisebb alapot kezel.)

Az állítás mögött nem csak technikai érvek vannak, hanem fundamentálisak is. Utóbbiak közül a két legfontosabb összefügg egymással: talán lassan felüti a fejét az infláció a fejlett világban, és a világ jegybankjai kezdik kivonni azt a többletlikviditást, amivel az utóbbi években hajtották a piacokat. A nagy jegybankok (Fed, BoJ, EKB) 2008 vége óta egymást váltva vásárolták az államkötvényeket masszív mennyiségekben. Ezzel felfelé tolták a kötvények árfolyamait, ami együtt jár azzal, hogy a hozamok lefelé szorították. Így a hozaméhes befektetőknek nem volt más választása, mint hogy a részvények vagy a kockázatosabb kötvények felé menjenek. Nem mellesleg világon mindenhol lazultak a hitelfeltételek.

Csakhogy idén úgy tűnik, hogy egyik nagy jegybank sem akarja átvenni ezt a feladatot. Jeff Gundlach, a DoubleLine Capital alapítja szerint a japán jegybank minapi bejelentése indíthatja a nagy globális kötvénypiaci esést. Eszerint a Bank of Japan kevesebb hosszú lejáratú japán államkötvényt vásárol a jövőben (a Bloomberg cikke szerint ez alapvetően félreértés, valójában csak minimális mértékben csökkenti a kötvényvásárlásokat a japán jegybank). A Fed és az EKB már korábban elindult ebbe az irányba: a Fed már most csökkenti mérlegfőösszegét, tehát nem újítja meg a lejáró kötvényeket, az EKB pedig lassítja a kötvényvásárlásokat, sőt, idén várhatóan befejezi az egész programot.

Az a nagy kérdés, hogy ha a jegybankok kiszállnak, akkor ki fogja megvenni az államkötvényeket ilyen alacsony hozamok mellett. Gundlach szerint arra kell figyelni, ha 2,63 százalék feletti hozamon zárnának az amerikai államkötvények, ebben az esetben felgyorsulhatna az eladás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInfláció = hozamemelkedés. Vagy mégsem?Egyre nagyobbak az inflációs kockázatok, ezért sokan az extrém alacsony hozamok korának végét várják. A kérdés nagyon összetett, következzen két teljesen eltérő vélemény.

Ha tényleg véget érne idén a mennyiségi lazítás korszaka, annak beláthatatlan következményei lennének, hiszen lassan tíz éve erről szól minden a tőkepiacokon. Persze kétséges, hogy a jegybankok karba tett kézzel figyelnék egy kötvénypiaci pánik kialakulását, és kiengednék a kezükből az irányítást.

Más elemzők inkább azt figyelik ráncolt homlokkal, hogy mennyire közeledik egymáshoz a különböző lejáratú amerikai államkötvények hozama. Azaz mennyire laposodik az amerikai hozamgörbe. Az utóbbi évtizedekben minden amerikai recesszió előtt közel kerültek egymáshoz, vagy megfordultak az amerikai kötvényhozamok – tehát a befektetők ugyanannyi hozammal megelégedtek egy két-, tíz- vagy harmincéves kötvénynél, vagy esetleg a rövid kötvényre nagyobb hozamot követeltek, mint a hosszabbra. Ez ugyanis arra utal, hogy a befektetők gyenge növekedést és alacsony inflációt várnak.

A lenti ábrán látható, milyen közel kerültek egymáshoz a különböző lejáratú kötvények hozamai: 

Sok elemző viszont vitatja, hogy most hasonló erejű vészjelzésnek kéne tekinteni a kötvényhozamok laposodását, mint a múltban. Főleg azért, mert most sokkal erősebben avatkoznak be a piacok működésébe a jegybankok, mint a korábbi esetekben. A kétéves kötvények hozamai azért emelkednek, mert jobban reagálnak a Fed szigorítására, a hosszabb lejáratúak viszont nem mozdulnak, mert irántuk még mindig nagy a kereslet, és hosszú távon sokkal alacsonyabb inflációt várnak a piaci szereplők.

Világ államkötvény Bill Gross kötvénypiac Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Rigó Anita
2018. október 16. 19:20 Világ

Kevesebb és drágább lesz a sör, ha nem teszünk a klímaváltozás ellen

Ugyan a többi hatás mellett eltörpül, így is több százmillió ember életminőségét befolyásolhatja.

Torontáli Zoltán
2018. október 14. 11:52 Élet, Világ

A Rossmann tulajdonosa csak azokat az országokat támogatná, ahol nincs túl sok gyerek

Dirk Rossmann szerint ez a kulcsa Afrika fejlődésének és az Európába áramló menekültek megállításának is.

Torontáli Zoltán
2018. október 13. 15:57 Tech, Világ

A leginnovatívabb közlekedési eszköz a jó öreg vasút lett

Önvezető autó ide, elektromos kamion oda, a vasút nem a prototípusok kísérleteinél tart, hanem már bevezeti a legújabb technológiáit.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. október 16. 06:52 Állam

Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot

Rég nem látott problémával néz szembe a kormány: nincs pénz a költségvetésben. Az uniós pénzek késése miatt gond lehet az év végi hiánycéllal is. Az Európai Bizottság feljelentéseket vár, többek között az Eliossal szemben is.

Wiedemann Tamás Váczi István
2018. október 15. 13:45 Állam, Pénz

Máshová terelné a pénzt a kormány azzal, hogy megszünteti a legnépszerűbb állami lakástámogatási formát

Túl nagy volt az extraprofit, meg amúgy is ott van a CSOK – erre hivatkozva szüntetné meg a kormánypárt a lakásra gyűjtők állami támogatását. De a lakáslottó is nyerhet a lakástakarék megszüntetésén.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.