Két kötvénypiaci legenda, Bill Gross és Jeff Gundlach szerint is megtörtént végre az, amit egyébként mindketten hosszú ideje mondogatnak: az amerikai államkötvényeknél 1981 vége óta tartó bikapiacnak vége. Annyi kellett ehhez, hogy a tízéves amerikai államkötvény hozama 2,5 százalék fölé kerüljön, miután arról jöttek hírek, hogy a kínaiak a jövőben kevesebb amerikai államkötvényt fognak venni.*A hírt azóta a kínaiak cáfolták. De nem meglepő, hogy a hír megmozgatta a piacot, hiszen Kína hivatalosan 1,2 ezermilliárd dollár értékben birtokol amerikai államkötvényeket.
A hosszú távú grafikon így néz ki:
A végét kell figyelni, tehát hogy a kötvényhozam kibukkant abból a lefelé vezető trendcsatornából, ahol az utóbbi évtizedeket eltöltötte (már ha a 1981-es csúcshoz viszonyítunk: ha 1989-hez, akkor még van tér). Erre mondta azt kedden az egykor kötvénykirálynak nevezett Gross, hogy ez a jelzés megerősítette: indul medvepiac az öt- és tízéves amerikai államkötvények piacán, azaz esésre kell számítani.
Gross: Bond bear market confirmed today. 25 year long-term trendlines broken in 5yr and 10yr maturity Treasuries.
— Janus Henderson U.S. (@JHIAdvisorsUS) January 9, 2018
Később azért jelezte Gross, hogy egyelőre nem lát túl nagy zuhanást még, csak egy enyhébb medvepiacot, ami 2,7-2,8 százalékra tolhatja fel az amerikai tízéves kötvényhozamot, de ő ennek megfelelően vett pozíciókat. (Gross sokáig egyet jelentett a világ legnagyobb kötvényalapjával, a Pimco-val, mígnem elrontotta az időzítést, és azt gondolta 2013 végén, hogy már akkor elindul a kötvénypiaci esés. Azóta egy sokkal kisebb alapot kezel.)
Az állítás mögött nem csak technikai érvek vannak, hanem fundamentálisak is. Utóbbiak közül a két legfontosabb összefügg egymással: talán lassan felüti a fejét az infláció a fejlett világban, és a világ jegybankjai kezdik kivonni azt a többletlikviditást, amivel az utóbbi években hajtották a piacokat. A nagy jegybankok (Fed, BoJ, EKB) 2008 vége óta egymást váltva vásárolták az államkötvényeket masszív mennyiségekben. Ezzel felfelé tolták a kötvények árfolyamait, ami együtt jár azzal, hogy a hozamok lefelé szorították. Így a hozaméhes befektetőknek nem volt más választása, mint hogy a részvények vagy a kockázatosabb kötvények felé menjenek. Nem mellesleg világon mindenhol lazultak a hitelfeltételek.
Csakhogy idén úgy tűnik, hogy egyik nagy jegybank sem akarja átvenni ezt a feladatot. Jeff Gundlach, a DoubleLine Capital alapítja szerint a japán jegybank minapi bejelentése indíthatja a nagy globális kötvénypiaci esést. Eszerint a Bank of Japan kevesebb hosszú lejáratú japán államkötvényt vásárol a jövőben (a Bloomberg cikke szerint ez alapvetően félreértés, valójában csak minimális mértékben csökkenti a kötvényvásárlásokat a japán jegybank). A Fed és az EKB már korábban elindult ebbe az irányba: a Fed már most csökkenti mérlegfőösszegét, tehát nem újítja meg a lejáró kötvényeket, az EKB pedig lassítja a kötvényvásárlásokat, sőt, idén várhatóan befejezi az egész programot.
Az a nagy kérdés, hogy ha a jegybankok kiszállnak, akkor ki fogja megvenni az államkötvényeket ilyen alacsony hozamok mellett. Gundlach szerint arra kell figyelni, ha 2,63 százalék feletti hozamon zárnának az amerikai államkötvények, ebben az esetben felgyorsulhatna az eladás.
Ha tényleg véget érne idén a mennyiségi lazítás korszaka, annak beláthatatlan következményei lennének, hiszen lassan tíz éve erről szól minden a tőkepiacokon. Persze kétséges, hogy a jegybankok karba tett kézzel figyelnék egy kötvénypiaci pánik kialakulását, és kiengednék a kezükből az irányítást.
Más elemzők inkább azt figyelik ráncolt homlokkal, hogy mennyire közeledik egymáshoz a különböző lejáratú amerikai államkötvények hozama. Azaz mennyire laposodik az amerikai hozamgörbe. Az utóbbi évtizedekben minden amerikai recesszió előtt közel kerültek egymáshoz, vagy megfordultak az amerikai kötvényhozamok – tehát a befektetők ugyanannyi hozammal megelégedtek egy két-, tíz- vagy harmincéves kötvénynél, vagy esetleg a rövid kötvényre nagyobb hozamot követeltek, mint a hosszabbra. Ez ugyanis arra utal, hogy a befektetők gyenge növekedést és alacsony inflációt várnak.
A lenti ábrán látható, milyen közel kerültek egymáshoz a különböző lejáratú kötvények hozamai:
Sok elemző viszont vitatja, hogy most hasonló erejű vészjelzésnek kéne tekinteni a kötvényhozamok laposodását, mint a múltban. Főleg azért, mert most sokkal erősebben avatkoznak be a piacok működésébe a jegybankok, mint a korábbi esetekben. A kétéves kötvények hozamai azért emelkednek, mert jobban reagálnak a Fed szigorítására, a hosszabb lejáratúak viszont nem mozdulnak, mert irántuk még mindig nagy a kereslet, és hosszú távon sokkal alacsonyabb inflációt várnak a piaci szereplők.
