Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. december 1. 15:49 Világ

A nagyon kényelmetlen valóság a klímaváltozással kapcsolatban

Egy kényelmetlen igazság: hogyan fordították a szervezetek a klímaváltozást a mindennapi üzletmenet részévé – ez a beszédes címe annak a nemrég megjelent tanulmánynak, amely azt vizsgálja, mi lett a nagy hévvel meghirdetett környezettudatos programokkal öt nagy cégnél. A mintát Ausztráliában vették, de minden bizonnyal általános jelenségre hívja fel a figyelmet. A cégek kénytelenek visszafogni a klímaváltozás elleni küzdelemből, ha anyagi érdekeik azt diktálják.

A kutatók tíz évig vizsgálták öt nagy (meg nem nevezett) ausztrál cég üzletmenetét, a mintát különböző iparágakból vették, a cégméret 1500 és 36 ezer dolgozó között változott. Mindegyik a klímaváltozás elleni küzdelmet tűzte a zászlajára 2005-ben, 2015-re azonban kivétel nélkül vissza kellett fogniuk ezirányú törekvéseiket.

A tanulmány szerzői három jól elkülöníthető szakaszra bontották a tíz éves periódust. Az elsőben a cégek meghatározták az akciók kereteit, és nagyívű programokat vázoltak fel, olyan szavakat előtérbe helyezve, mint az innováció, a lehetőség, a vezetés vagy a minden fél számára előnyös helyzet. Elhatározták, hogy csökkentik a karbonlábnyomukat, megújuló energiákat fognak használni, és csökkentik a tevékenységük által okozott üvegház hatású gázok kibocsátását.

A második fázisban konkrét lépéseket tettek a megvalósításhoz. Csökkentették az energiafogyasztásukat, odafigyeltek arra, hogy minél zöldebb beszállítókat keressenek, és többnyire még egy vezető beosztású alkalmazottat is delegáltak a program felügyeletére.

A harmadik fázisban azonban az akciók gellert kaptak. A kutatók ezt a szakaszt normalizációnak nevezik, amikor a piac törvényei előtérbe kerültek. A részvényesek, a pénzügyi elemzők és még a cég felső vezetői is nyomás alá helyezték a programokat, arra hivatkozva, hogy az túl sokba kerül, és nem engedhetik meg maguknak.

A gyártócégek nem tudtak már kellően odafigyelni arra, hogy ne fosszilis energiaforrásokat használjanak, és ebben sajnos az ausztrál nagypolitika is támogatta őket. Új vezérigazgatók jöttek, akik “vissza az alapokhoz” stratégiát hirdettek, azzal magyarázva a váltást, hogy 

annak idején nagyon jól hangzott ez a környezettudatos irány, de most nem olyan idők járnak, amikor ezt meg lehet engedni.

Az eredmények a kutatók szerint egyértelműen azt mutatják, hogy nem lehet a klímaváltozás elleni küzdelmet szabadon a cégekre bízni, mert a piac törvényei gátolják a legjobb tervek megvalósítását is.

Fotó: AFP/Europress

Világ klímaváltozás környezetszennyezés vállalatok Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. január 26. 12:18 Világ

A kenyér is nagyon megdrágulhat, ha kitör a háború Ukrajnában

Ukrajna a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre, így nagyon nem mindegy, hogy lesz-e fegyveres konfliktus a szomszédos országban.

Váczi István
2022. január 25. 15:04 Világ

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

A piaci gázár elszállna, de még sokáig nem fogyna ki a földgázból az EU, ha odáig fajulnának a dolgok, hogy Oroszország teljesen leállítja az exportját.

Váczi István
2022. január 25. 11:07 Világ

Az oroszok már nem csak Ukrajna körül izmoznak

Fegyverek kubai telepítésének meglebegtetésével és kiterjedt haditengerészeti hadgyakorlatokkal is igyekeznek erőt mutatni az orosz fegyveres erők.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. január 26. 16:27 Adat

Tényleg szinte mindenki covidos az országban, akit tesztelnek?

Sokkal nagyobb az átfertőzöttség, mint korábban bármikor, de ez nem jelenti azt, hogy négyből három tesztelt covidos. A tényleges pozitivitási ráta 40 százalék körül lehet.

Bucsky Péter
2022. január 26. 06:55 Közélet, Vállalat

Idehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cége

Próbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.

Mészáros R. Tamás
2022. január 25. 06:49 Világ

Az osztogatás hatékonyabb, mint a munkaalapú társadalom

A közvélekedés szerint a szegények elherdálják a segélyeket, de közgazdasági kísérletek szerint valójában a pénz- és tőkeinjekció a leghatásosabb módja a szegénység felszámolásának.