Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. december 1. 15:49 Világ

A nagyon kényelmetlen valóság a klímaváltozással kapcsolatban

Egy kényelmetlen igazság: hogyan fordították a szervezetek a klímaváltozást a mindennapi üzletmenet részévé – ez a beszédes címe annak a nemrég megjelent tanulmánynak, amely azt vizsgálja, mi lett a nagy hévvel meghirdetett környezettudatos programokkal öt nagy cégnél. A mintát Ausztráliában vették, de minden bizonnyal általános jelenségre hívja fel a figyelmet. A cégek kénytelenek visszafogni a klímaváltozás elleni küzdelemből, ha anyagi érdekeik azt diktálják.

A kutatók tíz évig vizsgálták öt nagy (meg nem nevezett) ausztrál cég üzletmenetét, a mintát különböző iparágakból vették, a cégméret 1500 és 36 ezer dolgozó között változott. Mindegyik a klímaváltozás elleni küzdelmet tűzte a zászlajára 2005-ben, 2015-re azonban kivétel nélkül vissza kellett fogniuk ezirányú törekvéseiket.

A tanulmány szerzői három jól elkülöníthető szakaszra bontották a tíz éves periódust. Az elsőben a cégek meghatározták az akciók kereteit, és nagyívű programokat vázoltak fel, olyan szavakat előtérbe helyezve, mint az innováció, a lehetőség, a vezetés vagy a minden fél számára előnyös helyzet. Elhatározták, hogy csökkentik a karbonlábnyomukat, megújuló energiákat fognak használni, és csökkentik a tevékenységük által okozott üvegház hatású gázok kibocsátását.

A második fázisban konkrét lépéseket tettek a megvalósításhoz. Csökkentették az energiafogyasztásukat, odafigyeltek arra, hogy minél zöldebb beszállítókat keressenek, és többnyire még egy vezető beosztású alkalmazottat is delegáltak a program felügyeletére.

A harmadik fázisban azonban az akciók gellert kaptak. A kutatók ezt a szakaszt normalizációnak nevezik, amikor a piac törvényei előtérbe kerültek. A részvényesek, a pénzügyi elemzők és még a cég felső vezetői is nyomás alá helyezték a programokat, arra hivatkozva, hogy az túl sokba kerül, és nem engedhetik meg maguknak.

A gyártócégek nem tudtak már kellően odafigyelni arra, hogy ne fosszilis energiaforrásokat használjanak, és ebben sajnos az ausztrál nagypolitika is támogatta őket. Új vezérigazgatók jöttek, akik “vissza az alapokhoz” stratégiát hirdettek, azzal magyarázva a váltást, hogy 

annak idején nagyon jól hangzott ez a környezettudatos irány, de most nem olyan idők járnak, amikor ezt meg lehet engedni.

Az eredmények a kutatók szerint egyértelműen azt mutatják, hogy nem lehet a klímaváltozás elleni küzdelmet szabadon a cégekre bízni, mert a piac törvényei gátolják a legjobb tervek megvalósítását is.

Fotó: AFP/Europress

Világ klímaváltozás környezetszennyezés vállalatok Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.

Rigó Anita
2018. november 15. 11:05 Világ

100 százalékban megújuló energiára váltana 2050-ig Spanyolország

Már ha a törékeny hatalmú kormány el tudja fogadtatni a törvényjavaslatot.

Kasnyik Márton
2018. november 14. 13:31 Világ

A brit miniszterelnök megállapodott a Brexit elkenéséről, már csak a pártjával kell elfogadtatnia

Szinte teljes brit kapituláció: fizethetnek rengeteg pénzt, a döntésekből kimaradnak, és még az az európai szabályozásból sem tudnak kimozdulni.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Kasnyik Márton
2018. november 15. 13:14 Piac

Nem csak Budapest a vízfej Magyarországon

Kiszámoltuk, az ország melyik részén tűnhet nagyobbnak vagy kisebbnek a GDP, mint ami a valós gazdasági tevékenységből következne. Egy megye meglepően kilóg.