Pár ember dönti el, hogy miből lesz sláger, de azt mondják, őket nem lehet lefizetni
A popzene hőskorában a rádiók zenei szerkesztői, később a zenetévék és a lemez- majd CD boltok tudták alapvetően befolyásolni, hogy mit hallgassunk. Amit ezeken a helyeken szakértői füllel kiválogattak, és részben kereskedelmi megfontolásokból előtérbe helyeztek, abból jó eséllyel sláger lett.
Ma viszont a bakelitszaküzleteken kívül már nincsenek boltok, a zenetévé műfaja pedig kihalóban van. Még a zenerádiók sem a saját ízlésük szerint válogatják az adásba kerülő számokat, mert egyre jellemzőbb, hogy ők is az új kulcsfigurákat követik, akiket úgy hívnak: profi lejátszási lista kurátorok.
A The Wall Street Journal összeállítása szerint az Egyesült Államokban a zeneipar bevételének ma már több mint 60 százaléka a streamingből származik. A kifejezés olyan netes szolgáltatásokat takar, amelyek általában hirdetésért cserébe ingyen engednek bizonyos mennyiségű online zenehallgatást, illetve fizetős verzióban korlátlan hozzáférést adnak gyakorlatilag a világ összes zenei anyagához. A vezető szolgáltatók közé ma a Spotify, az Apple Music, a Google Play Music, az Amazon Music és a Tidal tartozik.
A probléma a bőség zavara, mert ha senki sincs, aki megszűrje ezt az irdatlan mennyiségű digitális anyagot, akkor a hallgatók elvesznek a kínálatban. Ezen segít a lejátszási lista, amely egyfajta szerkesztése a kínálatnak, a készítője kiválogatja a szerinte legjobb számokat, és a listát megosztja másokkal, akár a szerkesztésbe is bevonva őket. És bár sok amatőr listakészítő is nagy követőtábort tud maga mögé állítani, az igazán sikeres kurátorok a profik közül kerülnek ki, akik ebből élnek.
Az online zenehallgatóknak csaknem 60 százaléka a profik alapján (is) tájékozódik a legújabb zenékről, a leghallgatottabb amerikai rádióknak pedig már 40 százaléka nézi a meghatározó listákat a szerkesztésnél.
A legbefolyásosabb kurátor ma Tuma Basa, aki a Spotify hip-hop zenei kínálatának szerkesztője, abban az értelemben, hogy ő állítja össze a RapCaviar névre keresztelt lejátszási listát. Mivel ezt világszerte 8,3 millióan követik, könnyű elképzelni, mekkora lökést jelenthet egy előadónak vagy számnak, ha oda bekerül. Mondhatni, hogy Basa egy személyben a hip-hop szcéna meghatározó alakja, ami minőségi változás minden korábbi időszakhoz képest. A netes világ megjelenéséig akár jelentős regionális eltérések is lehettek abban, hogy Amerikán belül vagy a világ egyes tájain mi a sláger, most azonban kezdenek eltűnni ezek a határvonalak, és pár meghatározó ember döntésén múlik minden.
A Spotify, amely messze a legnagyobb felhasználói táborral rendelkező streaming szolgáltató, 150 lejátszási lista kurátort alkalmaz, a cég által szerkesztett listák száma pedig 4500. A Basához hasonló szerkesztők csak részben dolgoznak a megérzésük szerint, a listák összeállításához állandóan figyelniük kell azt is, hogy a számok hogyan teljesítenek. Ha nem hallgatják elegen, vagy nem elég sokáig, ha nem töltik le sokan, vagy esetleg bele sem hajlandóak kezdeni a hallgatásba, akkor a szám lekerül a listáról.
A szürke zóna a lobbizásnál kezdődik. A Universal, a Sony és a Warner, vagyis a világ legnagyobb zenekiadó óriásai befektetőként érdekeltek a Spotify-ban, és hetente őrületes mennyiségű új zene elhelyezésére tudnak javaslatot tenni. Emellett már ott tartunk, hogy az előadók is rendszeresen meglátogatják a legnagyobb listák kurátorait, hogy személyesen is tárgyaljanak azokkal, akik a számaikat válogatják.
A kritikusok szerint igazi vadnyugati viszonyok uralkodnak, sőt sokan azt is felvetik, hogy a nagy kiadók vagy a sztárelőadók burkoltan fizetnek a listákra kerülésért, ami azzal az illegális módszerrel egyenértékű, mintha egy rádióban venne magának műsoridőt egy előadó. Ez azért kényes kérdés, mert a rádiókkal szemben a streaming esetében a vásárlás egyelőre nem is tiltott az Egyesült Államokban.
A Spotify, az Apple Music és személyesen Basa is határozottan cáfolja, hogy pénzért vagy bármilyen juttatásért helyet lehetne vásárolni a cégek által szerkesztett listákon. Basa szerint ha a kiadók ezt megtehetnék, akkor a listák rém unalmasak és könnyen másolhatóak lennének, tehát ő is a semlegességben érdekelt.
Tech
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
Fontos
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
