Ha nem figyelünk, az önvezető autók nem csökkentik, hanem növelik a dugókat
Érdekes eredményeket hozott az a bostoni kísérlet, amelyben modellezték az önvezető autók és egyéb önvezető közlekedési eszközök elterjedését. Bár a következtetések biztatóak, a Boston Consulting Group (BCG) elemzéséből az is kiderül, hogy nagyon oda kell figyelni a szabályozásnál, mert adott esetben az önvezető technológia előnyei hamar elveszhetnek.
A BCG és a World Economic Forum által végzett bostoni kísérletben a belvárosban vettek mintát arról, hogy milyen járművek mikor, honnan, hova és hogyan jutnak el. Ezt az adatbázist vetítették rá két forgatókönyvre: az első szerint az önvezető járművek használata csak viszonylag lassan terjed el a városban, a második szerint a technológia robbanásszerűen hódítja meg a közlekedést.
Boston azért jó terep még magyar szemmel is a kísérletre, mert viszonylag magas a tömegközlekedők aránya, vagyis ebből a szempontból hasonlít egy európai városhoz. Sajnos azonban a modellből az egyszerűség kedvéért kihagyták a biciklis és a gyalogos közlekedést, ami némileg torzíthat az eredményeken.
Mindenesetre azt találták, hogy míg jelenleg a belvárosi utazások 56 százalékát viszi valamilyen hagyományos tömegközlekedési eszköz, az első, lassabb terjedést feltételező verzióban ez 50, a második verzióban pedig 34 százalékra csökken.
A hagyományos (nem önvezető) autók használata az első verzióban 33-ról 11 százalékra esik, a másodikban eltűnik. A hagyományos taxis utazások aránya 11 százalékról 6-ra esik, a második verzióban ez is eltűnik.
A drasztikusabb terjedési modellnél az utazások 28 százaléka önvezető tömegközlekedési eszközön, 24 százaléka önvezető taxin, 14 százaléka pedig önvezető megosztásos taxin zajlik. Ebben a felállásban 28 százalékkal esik vissza a járművek száma, 30 százalékkal gyorsabban lehet eljutni mindenhova, és drámai módon nem kell parkolni: ez 48 százalékkal zuhan.
Ha azonban ennyire jobb minden mutató, akkor
fennáll annak a veszélye, hogy sokan ötletszerűen kezdnek mindenhova utazni,
még oda is, ahova most azért nem mennek, mert macerás.
Az olcsóbb és kényelmesebb technológia következtében sokan dönthetnek a városi agglomerációba költözés mellett is, ezzel viszont megnövelik a naponta ingázók számát. Így megint megtelnek az utak, és újra kialakulnak a dugók. Ráadásul újabb lendületet adhat a végtelen külvárosok terjedésének.
A másik veszélyt az üresen járó önvezető eszközök jelenthetik, mert ha nincs ingyen a parkolás, akkor az üzemeltetőnek jobban megérheti mozgásban tartani a járműveit. Ez is feleslegesen növeli a forgalmat.
A BCG szerint ezért nagyon meg kell gondolni, hogy az önvezető technológiát milyen szabályok szerint engedik rá az utakra. A városvezetésnek ki kell majd találnia, hogy mi lenne az ideális önvezető-hagyományos mix, és mivel lehet ezt elérni. Az önvezető autók elterjedésének ösztönzése mellett meg kell találni a módját annak , hogy a lakosok ne használják indokolatlanul az eszközöket, és a járművek ne menjenek üresen az utcákon.
Fotó: AFP/Europress
Tech
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
