Autóipari cégek állnak le Kína keménykedése miatt, ami a magyar járműgyártásnak is betehet
Egyes amerikai járműgyártók számára már termelési problémákat okoz, hogy Kína április eleje óta korlátozza – pontosabban exportengedélyekhez köti, amiket aztán nem ad meg – bizonyos ritkaföldfémek kivitelét. A New York Times ettől szenvedő amerikai, a Handelsblatt pedig német cégekről írt.
A VDA nevű német járműipari szervezet kedden arra figyelmeztetett, hogy lelassíthatja a termelést a ritkaföldfémek hiánya, de akár termeléskieséshez is vezethet. A Reuters japán (Toyota) és koreai (Hyundai) cégeket is felsorolt az érintett járműipari szereplők között.
Felülnézet: elemzők és iparági szereplők szerint Kína diplomáciai nyomásgyakorlásra használja az exportkorlátozásokat. Az intézkedés célpontja elsődlegesen az Egyesült Államok, ugyanakkor mivel Kína adja a globális kitermelés több mint 50 és a feldolgozás csaknem 80 százalékát, a hatások globálisan is érezhetőek.
Alulnézet: a CLEPA, az európai autóipari beszállítók szövetsége már egyesen arról adott ki közleményt, hogy több európai autóipari beszállító le is állt a hiány miatt. A beszállítók által április óta benyújtott exportengedély-kérelmek közül eddig csupán negyedét hagyták jóvá Kínában, sok elutasítást pedig pusztán formai okokra hivatkozva indokoltak – írja a Reuters.
Olyan alkatrészek gyártását veszélyezteti a korlátozás, mint például a szervokormány, az automata váltó, különféle szenzorok, kamerák, hangszórók és biztonsági övek – közölte az amerikai Szövetség az autóipari innovációért*Alliance for Automotive Innovation.
A több magyar telephellyel is rendelkező Robert Bosch májusban jelezte, hogy a korlátozások megnehezítették a beszállítók működését, de a Reuters kérdésére erről nem árultak el többet. A Mercedes „szorosan nyomon követi és értékeli a helyzetet”.
Tágabb kontextus: az autógyártók mellett a repülőgépgyártók, a félvezetőipari vállalatok és a katonai beszállítók ellátási láncában is kulcsfontosságúak az érintett ritkaföldfémek, az utóbbi szempont miatt ezért jelentős nemzetbiztonsági vonatkozásai is vannak a kínai korlátozásoknak.
Mi várható? Indiai, japán és európai diplomaták, autógyártók és más iparági szereplők sürgős tárgyalásokat kezdeményeztek a pekingi hatóságokkal annak érdekében, hogy felgyorsítsák a ritkaföldfémek exportengedélyeinek jóváhagyását – írta névtelen forrásokra hivatkozva a Reuters kedden.
Számokban: közben az acél- és az alumínium importvámját 25-ről 50 százalékra emelte Donald Trump előzetes ígéretének megfelelően egy elnöki rendeletben, amely szerdán már életbe is lépett.
A vámok emelése megvédi az érintett iparágakat, és csökkenti vagy megszünteti azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyeket az acél- és alumínium és a hozzájuk kapcsolódó termékek importja jelent – ezzel indokolta a Fehér Ház a döntést az X-en közzétett posztban.
Miért fontos ez? Július elején lépnek életbe az április elején bejelentett, de 90 napra felfüggesztett „kölcsönös” vámok. Az eddigi gyakorlata alapján most is elképzelhető, hogy a bejelentett vámemeléssel Trump a tárgyalási pozícióját akarja javítani.
A Fehér Ház szerdáig várja az érintett országok ajánlatait, amelyekkel a felfüggesztett vámok élesítését tudnák elkerülni. Az is árulkodó, hogy az acél- és aluminiumvámok emelése az Egyesült Királyságra nem vonatkozik, amellyel már megszületett a kétoldalú kereskedelmi megállapodás.
Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.