Több meglepő eredményt is hozott a Corvinus Egyetem legfrissebb vállalati versenyképességi felmérése. Amikor például megkérdezték a (közepes és nagyobb méretű, de jellemzően magyar tulajdonú) cégeket a gazdasági környezet kiszámíthatóságáról, több mint négyötödük azt válaszolta, hogy teljesen vagy majdnem teljesen egyetért azzal, hogy a környezet, amiben működik, kiszámítható.
Ez nemcsak a koronavírus-járvány utáni zavarok, a nagy inflációs hullám és a gazdaság általános gyengélkedése, sőt az orosz-ukrán háború okozta felfordulás fényében elég meglepő, hanem azért is, mert az anekdotikus tapasztalatoknak teljesen ellentmond. A magyar cégek épp a kiszámíthatatlanságra szoktak évek óta állandóan panaszkodni.
A felmérésben 335 cég vett részt, zömük 50-249 fő közötti alkalmazottat foglalkoztat, a nagyvállalatok (250-nél több fő) száma pedig 43 volt. A megkérdezettek 90 százaléka magyar tulajdonú, kétharmaduk családi vállalkozás volt, és közel egyharmaduk exportál is. Ezek a paraméterek az eredmények tükrében különösen fontosak, mert gyakorlatilag a magyar tulajdonú vállalati szektor krémjéről beszélhetünk, vagyis elsősorban nem a rengeteg kisvállalkozásról (amelyeknek vélhetően nem megy annyira jól az üzlet, és emiatt borúsabbnak láthatják az összképet).
Az egyetem egyelőre a kutatás adatait publikálta rövid ismertetésekkel, vagyis a mélyelemzések még hátravannak, és ebben a cikkben mi is csak a legérdekesebbnek tűnő eredményeket próbáljuk értelmezni szakértők bevonásával.
A kiszámíthatóság pozitív vagy negatív fogalom?
Elképzelhető, hogy a kiszámíthatóság érzete mögött alapvetően az húzódik meg, hogy a piaci körülményeket szinte változatlannak, azaz stabilnak tartják ezek a cégek (függetlenül attól, hogy a körülmények kedvezőek vagy kedvezőtlenek).
Erre, vagyis a változatlanságra, a becsontosodásra utalhat, hogy az egyes részletkérdésekre a korábbi, 2019-es adatfelvételhez nagyon hasonló „osztályzatokat” adtak. Az alábbi grafikonon is látszik, hogy a különböző tényezők az 1-től 5-ig terjedő skálán 3,2-3,6-os értékeket vesznek fel, azaz szűk sávban vannak, és hat év alatt csak kis mértékű volt a változás. Mivel az 1-es osztályzat azt jelenti, hogy az adott tényező jelentősen hátráltatja a cég versenyképességét, az 5-ös pedig azt, hogy jelentősen segíti, a 3-as osztályzat van épp középen, ez számít semleges válasznak. A 3,2 és 3,6 közötti érték ezek alapján összességében csak visszafogottan pozitív jelzésként értékelhető a gazdasági környezetről.
Figyelemre méltó az is, hogy az idén először feltett korrupciós kérdésre a vállalatok egyáltalán nem adtak a többi tényezőtől nagyon eltérő, kiugró értékelést, ez is csak egy olyan eleme a gazdasági környezetnek, mint az összes többi.
„Az általános trendek értékelésekor nem szabad elfelejteni, hogy ezt az alig változó és enyhén pozitív választ azok a vállalatok adták, amelyeknek vélhetően jól megy, viszonylag sok alkalmazottat foglalkoztatnak és jókora részük még exportál is” – mondja Muraközy Balázs, a KRTK és a University of Liverpool kutatója.
Szendrői Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségnek elnökségi tagja, a középvállalati tanácsadói és tranzakciós piacon működő Concorde MB Partners ügyvezetője szerint is lehet olyan olvasata az adatoknak, hogy a „győztesek” válaszai kissé felülreprezentáltak. “Egyre inkább azt tapasztalom, hogy ebben a szegmensben az kezd választóvonal lenni, hogy a közepes vagy nagyobb vállalat működése piaci szükségszerűség vagy céges stratégiai döntés folytán mennyire kitett az állami vagy államhoz közeli szférának, megrendeléseknek” – mondja.
Az államtól nem vagy csak kevésbé függő piaci részeken és értelemszerűen az exportnál is sokkal kevésbé jellemző például a szabályok hirtelen, váratlan átírása.
„Ha autókereskedő vagyok, dönthetek arról, hogy indulok-e közbeszerzéseken, akarok-e az állami szféra partnere lenni, vagy sem, megpróbálhatok boldogulni kizárólag a nem államhoz kötődő részeken is” – hoz egy példát Szendrői Gábor, hozzátéve, hogy természetesen nem mindig ilyen vegytiszta a döntési lehetőség. Az eredmény egyébként nagyrészt egybevág a K&H Bank kkv bizalmi indexe kapcsán végzett felmérésekkel is.
„Mi is azt tapasztaljuk, hogy az árbevételt és a nyereséget nézve stabil növekedési pályát látnak maguk előtt ezek a cégek, ugyanakkor már 2021-től kezdve összességében enyhén romló környezetről számolnak be” – mondja Oraveczné Németh Ildikó, a K&H Bank lakossági és kkv szegmens marketingvezetője.
A kulcsszó alighanem az alkalmazkodás. A vállalatok hozzászoktak a gazdasági környezethez,
megtanultak alkalmazkodni még a változó körülményekhez is,
és ebben az értelemben tartják kiszámíthatónak a helyzetüket.
Új terméket fejleszteni, minek is?
A középvállalatoknak ez a krémje vélhetően a magyar tulajdonú szektornak a leginnovatívabb része, ám ha a felmérés innovációs kérdéseire adott válaszait nézzük, a kép árnyaltabbá válik. A válaszadóknak ugyanis csak közel egyharmada jelezte, hogy az elmúlt három évben új terméket vagy szolgáltatást fejlesztett ki, vagy jelentősen megújított egy régit. 2019 óta ezek az arányok is csak alig változtak.
A nemzetközi összehasonlításban alacsony innovációs aktivitás nem újdonság, abban viszont látszik némi változás, hogy mivel indokolják a cégvezetők a passzív hozzáállást. Míg korábban állításuk szerint a szakképzett munkaerő hiánya volt a legnagyobb gát, mára megváltozott a helyzet, a vállalatok szerint
az új, innovatív termékekre nincs piaci igény.
Nagyon nehéz elképzelni, hogy egy jól menő, exportáló magyar közepes vagy nagyvállalat piacán ne lenne állandó igény, kereslet az újításokra, véleményem szerint itt inkább egyfajta kifogás kereséséről lehet szó
– mondja Muraközy Balázs.
Korábban a munkaerőhiányra való hivatkozás kevésbé tűnt kifogásnak, ám ahogy az utóbbi időben enyhült a munkaerőpiac feszessége, ez ma már vélhetően kevésbé lehet tényleges gát, 2019 óta 47-ről 40 százalékra csökkent az ezt megjelölő cégek aránya.
„Más felmérésekből tudjuk, hogy ebben a vállalati körben sok esetben elmaradt a cégvezetés generációváltása, az 50 főnél nagyobb, exportáló és jellemzően jól teljesítő cégek tulajdonosainak átlagéletkora valahol 70 év közelében van, ha ők adták a válaszokat, akkor tőlük kevéssé lehet elvárni, hogy az innovációt előtérbe helyezzék” – teszi hozzá ehhez Szendrői Gábor.
„Mi is azt mérjük, hogy a kkv szektorban 28-31 százalék között van az innovációban gondolkodó vállalatok aránya, ugyanakkor az is érdekes, hogy 60 százalékuk az átlagosnál innovatívabbnak tartja magát. Mindenképpen úgy látjuk azonban, hogy
aki nem fejleszt, az hosszabb távon szinte biztosan lemarad”
– mondja Oraveczné Németh Ildikó.
Lecsorgott a zöldítés
További érdekes jelenség, hogy a vállalatoknál a fenntarthatósági, zöld szempontok mára teljesen szabályozásvezéreltek lettek. A cégek elsöprő többsége adott 4-es és 5-ös osztályzatot arra, hogy a környezetvédelmi fejlesztések motivációja az EU szabályozása, és itt döntően az úgynevezett ESG-törvénynek*2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról való megfelelési kényszerről van szó. A vevői elvárások a negyedik helyre, a versenytársak piaci nyomása pedig az utolsóra csúszott vissza.
A K&H Bank szakértője úgy véli, abban a fázisban lehetünk, amikor a nagyvállalatoknál megjelenő ESG kötelezettség elkezdett „lecsorogni” a közepes és kisebb szereplők felé, a nagyobbak most már elvárják a nekik beszállító kisebbektől, hogy ők is lépjenek – ez is lehet egyfajta magyarázata az ESG-mutató látványos kiugrásának.
„Ha eltekintünk a szabályozói kényszerektől, akkor a zöld átállás a kkv-szektorban csak akkor megy, ha egy-egy beruházáshoz vagy változtatáshoz egyszerre minden tényező megvan, van rá piaci igény, jó a megtérülése, van hozzá kedvező finanszírozási lehetőség és támogatás” – mondja Oraveczné Németh Ildikó.
Támogatás nélkül nincs is beruházás
A felmérés kiválóan rávilágított arra az ismert jelenségre is, hogy ebben a vállalati körben a támogatások és pályázatok szerepe óriási, a cégek sok esetben az elérhető állami vagy uniós pénzekhez igazítják az üzletmenetüket.
2019-hez képest még nőtt is a pályázatot benyújtó és a támogatásokat elnyerő cégek aránya is, 2025-ben ez már közel 50 százalék volt.
A nyertesek jelentős része a pályázatok kiírásának üteméhez és a pályázatok feltételeihez igazítja a beruházásait,
és ez jelentős humán erőforrásokat köt le náluk.
Elgondolkodtató, hogy az egyik kérdésre adott válasz szerint a támogatást elnyerő cégek 78,7 százaléka azt mondta, támogatás nélkül a beruházása nem lett volna gazdaságos. Ezek szerint támogatás, vagyis uniós pénz nélkül ebben a körben ezeknek a beruházásoknak közel 80 százaléka meg sem valósulna
– mondja Muraközy Balázs.
A Központi Statisztikai Hivatal egyébként épp a napokban tette közzé az idei első negyedéves összesített (nem csak a kkv-szektor felső részére vonatkozó) beruházási adatait, amely éves alapon 12,1 százalékos visszaesést mutatott. „Ebben a vállalati körben a beruházási döntéseknél a támogatás lehívásának lehetősége a második legfajsúlyosabb tényező, felméréseink szerint rögtön azután következik, hogy egyáltalán van-e igény a beruházásra” – mondja Oraveczné Németh Ildikó.
Azok a cégek, amelyek nem pályáztak támogatásra az elmúlt három évben, legnagyobb arányban (36,6 százalékban) azzal indokolták ezt, hogy
a siker informális kapcsolatokon múlik.
A második legfőbb indok (36,1 százalékkal) az volt, hogy nem is volt szükség pótlólagos forrásra, vagyis a vállalat a beruházáshoz önerőből és más forrásból is elő tudta teremteni a pénzt.
„Elképzelhetőnek tartom, hogy a korrupciós szálra, mint okra adott elég nagy arányú válasz kissé rosszabb képet fest a helyzetről a valóságosnál, különösen a kisebb összegű támogatások esetében, de ha csak arról van szó, hogy ebben a vállalati körben a verseny tisztaságáról ennyire rossz a feltételezés, már az is elgondolkodtatóan rossz eredmény” – értékelte a kutatásnak ezt a részét Muraközy Balázs.
Adat
Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát
A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.
Ötödével kevesebb gyereknek kezdődik a nyári szünet, mint az ezredfordulón
Több mint 1,2 millió általános és középiskolás kezdi meg a vakációt ezen a héten. A 2000-es évek elején még az 1,6 milliót közelítette ez a szám.
Miért lettek ilyen hihetetlenül drágák a debreceni lakások?
A jövőbeni ígéretekre spekuláló befektetők felhajtják az árakat, miközben nem épül elég új lakás a városban.
Fontos
Súlyos önámítás, mégis terjed Orbán szuverenitásmániája
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
Terjed a Mészáros-Felcsút kór az európai futballban, magyar áldozata is lehet
Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.
Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.
