Nem csak a rezsiről nem mondott igazat Orbán Viktor
Orbán Viktor az elmúlt időszakban napontanyilvánul megenergetikai kérdésekben. Az energiafüggőség ügye eddig is fontos eleme volt a kormányzati üzeneteknek, de a témát az elmúlt években inkább Szijjártó Péter vitte. Most egy szinttel feljebb került a kommunikáció.
A kormányfő múlt hétvégén arról írt, hogy „mifelénk az energiapolitikának az a célja, hogy az energia olcsó, hozzáférhető és biztonságos legyen. Ez az alapja a gazdaság versenyképességének és a családok jólétének”.
A fő üzenet az, hogy ha az uniós terveknek megfelelően megtörténik az orosz energiahordozók teljes kiszorítása az európai piacokról, az ellehetetleníti a rezsicsökkentést és rontja a magyar cégek erre alapozott versenyképességét. Ebben a formában azonban ezek közül egyik sem igaz.
Előzmények: az Európai Bizottság május elején mutatott be részletes tervet arról, hogyan kellene kiszorítani az orosz energiahordozókat, az olajat, a földgázt és a nukleáris fűtőanyagot az uniós piacokról 2027-ig.
A tervek szerint rövidebb távú szerződéseket már ez év végétől sem lehetne kötni, a hosszú távú megállapodásokat pedig 2027 végéig kellene felmondani.
A kormányzati kommunikáció erre gyorsan reagált, de míg korábban főként azzal érveltek az orosz olaj és gázimport mellett, hogy Magyarország számára nincs alternatíva, most inkább a váltás anyagi következményei kerültek előtérbe.
Felülnézet: a váltás annak fényében nem meglepő, hogy az orosz függőség a földgáz esetében már évekkel ezelőtt sem volt igaz. Technikailag bármikor lett volna lehetőség kiváltani az orosz gázt, más kérdés, hogy ennek mindig lettek volna költségei.
Nincs ez másképp most sem. Ha megtörténik az orosz energiahordozókról való európai leválás, az törvényszerűen áremelkedéshez vezet egész Európában, hiszen változatlan kereslet mellett csökken a kínálat.
Igen, de: egyrészt az áremelkedés nem csak Magyarországot érinti, másrészt korántsem olyan mértékű, mint amit a kormányzat állít.
A Magyarországra érkező orosz gáz ára most is a tőzsdei jegyzésekhez kötött. Azaz ugyanolyan piaci alapú árazással vásárol az MVM, mint ahogy más szereplőktől is tehetné.
Az áremelkedés így két dologból eredhet: ha nő a tőzsdei ár, vagy ha magasabb lesz az a felár, amit efölött kell fizetnie a magyar vevőknek. Bár jó eséllyel mind a kettő megtörténne az orosz leválással, de ezek együtt is legfeljebb 10-20 százalékos áremelkedéshez vezetnének, nem többszörös dráguláshoz, mint ahogy azt a kormány állítja.
Alulnézet: azt több elemzés ismegmutatta már, miért nem igaz, hogy az orosz gáz kivezetése miatt több száz százalékkal nőne a lakossági ár, vagy hogy 800 milliárddal ugranának meg az állami kiadások.
A rezsicsökkentés egy politikai termék. A fogyasztói árak jó ideje elmaradnak a piacitól, azaz az MVM az oroszoktól is drágábban veszi a gázt, mint amennyiért a háztartásoknak továbbadja. Így viszont a rendszer a jövőben is fenntartható, ha a kormány úgy dönt. Költségesebb lesz, de biztosan nem 800 milliárd forinttal.
Ennél is érdekesebb a miniszterelnök által emlegetett versenyképesség kérdése. Az állítás ugyanis azt feltételezi, hogy a magyar cégeknek eddig versenyelőnyt jelentett, hogy olcsóbban kapták az energiát, mint külföldi konkurenseik. Ez azonban nem igaz.
Az európai energiaárak globális összevetésben nem mondhatóak alacsonynak. Itthon pedig a vállalatok energiaköltségei még európai viszonylatban is kifejezetten magasak voltak, mivel a kormány politikai okokból csak a lakossági díjakra koncentrált.
Számokban: a hazai nem lakossági fogyasztók a gázért 2021, a villamosenergiáért 2022 eleje óta fizetnek látványosan többet, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy itthon ebben az időszakban egyáltalán nem csökkent az orosz gáz részaránya az energiamixben.
Volt olyan félév, amikor a hazai árak a legmagasabbak között voltak egész Európában, és az átlagos uniós díj több mint duplájára rúgtak.
Az előző félévben a gáz már csak 1 százalékkal volt drágább az átlagnál, az áram azonban még mindig 25-tel. A villamosenergiát a környező országokban mindenhol olcsóbban kapják a cégek, és a legtöbb helyen a gázért is kevesebbet fizetnek.
Tavaly még nemcsak a kormány, hanem az elemzők többsége is 3 százalék körüli növekedést várt idénre. Aztán jött a Trump-tornádó, és beindult a negatív spirál.