(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Kína mára félelmetes versenytárssá lépett elő a Nyugattal szemben a globális technológiai vezető szerepért vívott küzdelemben. Az a korábbi vélekedés, miszerint Kína csupán lemásolja a nyugati fejlesztéseket, mára elavulttá vált. Kína hatalmasat fejlődött olyan kritikus technológiák terén, mint az elektromos járművek, az akkumulátorok, a mesterséges intelligencia és a robotika. Ugyancsak fontos látnunk, hogy az innováció nem csupán eredeti találmányokból áll, hanem magában foglalja a folyamatfejlesztést is, amelyben Kína hatalmas gyártói bázisát kihasználva kiemelkedően teljesít. A technológiai versenyben való vezető szerep eléréséhez azonban Kínának ötvöznie kell az állami kezdeményezéseket a piacvezérelt innovációval.

A kínai innováció fejlődése

Az utóbbi évtizedekben Kína nagyot lépett előre a tudományos kutatásban és a szabadalmak terén. A minőségi tudományos publikációkat számszerűsítő Nature index szerint a világ tíz legjobb kutatóegyeteme közül hét ma már kínai. Kína 2019-ben megelőzte az Egyesült Államokat a világ leggyakrabban idézett publikációinak felső 10 százalékában, és az előnye tovább nőtt az azóta eltelt években. Ráadásul nemcsak papíron fejlődött sokat a kínai innováció: komoly pénzeket is öltek a kutatásba. 2023-ban már a második helyen álltak a kutatás-fejlesztési költések tekintetében, csupán 60 milliárd dollárral lemaradva az első helyezett Egyesült Államok mögött.

A technológiai teljesítményt a szabadalmak számával is mérhetjük. A kínai szabadalmak száma az elmúlt években megugrott, és 2023-ban túlszárnyalta az Egyesült Államokat az összes szabadalmi bejelentés tekintetében (több mint 70 ezer szabadalom az amerikai nem egészen 60 ezerrel szemben a Szellemi Tulajdon Világszervezetének adatai szerint). Különösen erős növekedést mutatnak az olyan területeken bejegyzett szabadalmak, mint az akkumulátorok, a biotechnológia, a gépi tanulás és a félvezetők.

Bizonyos kategóriákban, mint például az OLED kijelzők és akkumulátorok, az Egyesült Államok mintha „bedobta volna a törölközőt”, míg Kína tovább gyorsít. Kína különösen nagy hangsúlyt fektet az innovációra annak érdekében, hogy megőrizze költségelőnyét, amit a szabadalmi kivonataikban a „költség” szó gyakoribb előfordulása is jelez.

Ezek a példák azt mutatják, hogy Kína nemcsak követi a nyugati trendeket, hanem a saját útját járja az innováció terén. A technológiai fejlődéshez nemcsak a kutatás-fejlesztés, hanem az innovációk hatékony terjedése is elengedhetetlen a gazdaságban, ami növeli a termelékenységet. Kína képességei itt is kiemelkedőek az elérhető logisztikai hálózat, a digitális infrastruktúra penetrációja (1 milliárd 5G előfizető), a relatíve alacsony költségű energia és a sok STEM (természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai) egyetemi végzettséggel rendelkező tekintetében, ami megkönnyíti az új technológiák adaptációját.

Mindezek eredményeként

Kína ott liheg az Egyesült Államok nyakában a kulcsfontosságú technológiák bevezetése terén.

Kína vezető szerepet tölt be a gyártási folyamatok automatizálásában, amit a gyárakban alkalmazott robotok gyakorisága^*Egy alkalmazottra jutó robotok száma. is bizonyít, azonban lemaradásban van a mesterséges intelligencia bevezetése terén: az Egyesült Államokban a vállalatok 24 százaléka alkalmazza átfogóan a generatív mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiákat, míg Kínában ez az arány csak 19 százalék.

Kína technológiai felemelkedését nemcsak a magánszektor dinamizmusa és innovációs képessége segítette, hanem az állam beruházásösztönző és stratégiai iparágakat támogató politikája is. A kínai kormány – a múltban a feldolgozóipar esetében már bevált – aktív támogatási programokat alkalmaz a stratégiai technológiák fejlesztése érdekében vezető szerepre törve a Nyugattal szemben.

Kihívások a növekedés útjában

Annak ellenére, hogy Kína sikeresen fordította át a technológiai fejlődést gazdasági eredményekké, számos kihívással néz szembe, amelyek akadályozhatják a további fejlődését.

• A tartós deflációs nyomás kihívást jelent a jövedelmezőség, a kutatás-fejlesztés és a beruházások szempontjából, ami hátráltatja az innovációt és a termelékenység növekedését. A deflációból való kilábalás elmaradása gyengítheti a kínai technológiai szektorba történő befektetés vonzerejét.
• A kormányzat központosított megközelítése és az olyan szektorok elleni fellépések, mint az e-kereskedelem, a videójátékok, az oktatás és az egészségügy, visszafogták az innovációt és a vállalkozói szellemet a magánszektorban. Ezeken kívül a technológiai szektor, mely korábban a kínai innováció éllovasának számított, 2021-től kezdve jelentős szabályozói nehézségekkel kell, hogy szembenézzen.
• A Nyugattal, különösen az Egyesült Államokkal való feszült kapcsolat hatással van a nemzetközi akadémiai együttműködésre is, amellett, hogy az amerikai exportkorlátozások és szankciók, különösen a félvezetőiparban, jelentős kihívást jelentenek. Ugyanakkor ezek gyorsíthatják is Kína saját erőforrásainak és képességeinek fejlesztését. A szétválás (decoupling) fokozatosan zajlik.

A jövő szempontjából kulcsfontosságú, hogy Kína megtalálja az egyensúlyt az állami, felülről irányított kezdeményezések és a piaci alapú innováció, a fogyasztói kereslet és a kereskedelmi hasznosítás alsóbb rétegeiből érkező erők között.

Ha a szabályozás és a kormányzati intézkedések elnyomják a piaci erőket, Kína technológiai felemelkedése megtorpanhat.

Befektetési szempontok

A technológiai verseny távolról sem ért véget; noha Kína jelentős előrelépést tett, különösen a szabadalmi bejelentések és a tudományos kutatás terén, ugyanakkor számos geopolitikai és belpolitikai kihívással kell szembenéznie. Az Egyesült Államok ad otthont a világ leghatékonyabb tőkepiacának, amely olyan ökoszisztémát hozott létre, ami úttörő innovátorokat tud kinevelni (0-ról 1-re). A kínai szabályozó hatóságok viszont az utóbbi években éppen hogy szigorítottak a pénzügyi szektor szabályozottságán, amely amúgy is nagyrészt állami tulajdonban van.

Kína ugyanakkor kiválóan teljesít a költséghatékony gyártásban és a skálázódásban (1-ről 100-ra). Bár a felülről irányított, állami kezdeményezésű projektek bizonyos területeken hatékonyak voltak, a hosszú távú növekedés fenntartásához nem feltétlenül elegendőek. A piaci mozgatórugók háttérbe szorítása a technológiai fejlődés kifulladásához vezethet.

A vezető kínai technológiai vállalatok továbbra is vonzó befektetési célpontok lehetnek a globális befektetőknek, figyelembe véve a költséghatékonyságuk által létrehozott magas belépési korlátokat. Bár a kínai vállalati szektor több ágazatban is versenyképes, a geopolitikai feszültségek és a deflációs nyomás jelentősen megnehezítheti a profittermelést és a hosszú távú növekedési kilátásokat is ronthatja. Ha nem sikerül kilábalni a deflációból, az gyengítheti a kínai technológiai befektetések vonzerejét. Éppen ezért elengedhetetlen a fogyasztói kereslet ösztönzésére irányuló stratégiai váltás a kormányzat részéről.

Mivel Kína adja a fejlett hardverek gyártásának oroszlánrészét, a meglévő ellátási láncoknak az Egyesült Államokba történő áthelyezése szinte biztosan profitráta-csökkenést és a fogyasztók számára megnövekedett költségeket eredményezne. A magasabb árazási erővel és bruttó árréssel rendelkező vállalatok viszont valószínűleg könnyebben elviselik a visszatelepítés költségeit, ezáltal enyhítve az „America First” politikával járó kockázatokat.

A fenti folyamatokat remekül szemlélteti az, ahogy a kínai és amerikai technológiai szektor krémjének részvényárfolyamai alakultak.

2010 óta mindkét ország technológiai vállalatainak tőzsdei árfolyamalakulása felülmúlta a szélesebb nemzeti részvénypiacokét, viszont az amerikai Nasdaq index – az ábrán Invesco QQQ TrustSeries 1 – 1100 százalékos teljesítményével nagymértékben lekörözte a kínai tech szektort (a teljesítmények csak az árfolyamemelkedést mutatják, nem tartalmazzák az osztalékok hatását). Érdekes folyamatokat mutatott a múltban a kínai technológiai szektor, ugyanis 2017 végén és 2020 végén is kis időre ugyan, de túlszárnyalta a szélesebb körű amerikai S&P 500 Indexet.

Ez a felzárkózás azonban nem folytatódott, és 2021-től kezdődően látványos alulteljesítésbe fordult át, amit a kínai szabályozás szigorodása okozott. Ezek a folyamatok az amerikai vállalatok és technológiai ökoszisztéma látványos fölényét jelzik, legalábbis a befektetők kollektív ítélete alapján.

Jogi nyilatkozat

Jelen dokumentum elemei kizárólag tájékoztatás céljára készültek, azok nem minősülnek pénzügyi eszközök vételére/eladására tett ajánlatnak, befektetési tanácsnak, befektetési elemzésnek, befektetési ajánlásnak, vagy egyéb befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó ajánlatnak, illetve adójogi tanácsadásnak és nem adnak teljes körű tájékoztatást a dokumentumban szereplő kibocsátókkal, pénzügyi eszközökkel, ügyletekkel kapcsolatban. Jelen kiadványban szereplő információk 2025. május 19-én tekintendők pontosnak.^*Bármely itt szereplő előrejelzés, értékelés és statisztikai elemzés célja, hogy segítséget nyújtson a címzettnek a leírt kérdések megértésében. Az ilyen előrejelzések, értékelések és elemzések szubjektív értékeléseken és feltételezéseken alapulhatnak, és eltérő eredményeket produkáló alternatív módszertanok között választanak. Ennek megfelelően az ilyen előrejelzéseket, értékeléseket és statisztikai elemzéseket nem szabad tényként, illetve a jövőbeli események pontos előrejelzéseként kezelni.
Ha nincsen másképp feltüntetve, jelen dokumentumban szereplő valamennyi információ az Amundi Asset Management SAS-tól és az Amundi Alapkezelő Zrt.-től származik. A piaci meglátások a szerzőtől származnak, nem feltétlenül tükrözik az Amundi Csoport véleményét. A tájékoztatás olyan forrásokon alapult, melyet a szerző a felhasználás időpontjában megbízhatónak ítélt, de azok a gazdasági és egyéb körülményektől függően bármikor változhatnak. Nincs rá biztosíték, hogy az egyes országok, piacok vagy ágazatok a várakozásoknak megfelelően fognak alakulni, mint ahogy arra sem, hogy a tájékoztatásban bemutatott piaci előrejelzések megvalósulnak, illetve a most tapasztalt piaci folyamatok változatlanok maradnak.
A tájékoztatás nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, így nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.
Bár az Amundi Alapkezelő Zrt. különös gondot fordított a jelen dokumentumban foglaltak kialakítására, annak pontosságáért, helyességéért, teljességéért, vagy tényállításként történő felfogásáért semmilyen jogcímen – kifejezett vagy vélelmezhető – felelősséget nem vállal. Az Amundi Alapkezelő Zrt. felhívja figyelmét, hogy a dokumentumban foglalt tájékoztatást csak saját kockázatára használhatja fel, az arra támaszkodó döntéshozatalból az olvasó által elszenvedett esetleges veszteségért, elmaradt haszonért az Amundi Alapkezelő Zrt.-t, az Amundi Csoporthoz tartozó egyéb vállalatot, vagy azok bármely tisztségviselőjét semmilyen – közvetlen vagy közvetett – jogi felelősség nem terheli.
A dokumentumban szereplő tájékoztatást az Amundi Alapkezelő Zrt. – előzetes értesítés nélkül – jogosult aktualizálni vagy megváltoztatni.
A diverzifikáció nem garantálja a profitot és nem véd a veszteségtől. A befektetések kockázattal – többek között politikai és devizakockázattal – járnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy befektetésének értéke emelkedhet, illetve csökkenhet is, és akár a teljes befektetett tőke elveszhet. A múltbéli siker nem tekinthető és semmiképp sem tekintendő a jövőbeli siker zálogaként. Kérjük, hogy minden esetben mérlegelje a befektetés tárgyát, kockázatát, díjait és a befektetésekből származó esetleges károkat.
A közölt információk a rájuk vonatkozóan feltüntetett időpontban, ennek hiányában a publikálás idején irányadó piaci helyzetet tükrözik. A dokumentum nyomtatási és elütési hibát tartalmazhat.
Az Amundi Alapkezelő Zrt. – az Amundi Csoport tagja / Székhely: 1011 Budapest, Fő u. 14. III. em., Tel: 36 1 577 4200 / E-mail: [email protected] /
Amundi Asset Management, “société par actions simplifiée” – SAS, – egy portfólió- és alapkezelő társaság – amit a francia értékpapír-felügyeleti hatóság (Autorité des Marchés Financiers – „AMF”) felügyel, engedélyének száma: GP04000036 – Tőkéje: 1 143 615 555 euró – Székhelye: 91-93 boulevard Pasteur, 75015 Párizs, Franciaország, 437 574 452 RCS Paris – www.amundi.com.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem várt pofont adhat a magyar akkupolitikának a piaci versenyA kormány támogatásával hazánkban beruházó cégek egymás piaci részesedésére pályáznak, és nem biztos, hogy mindegyikük talpon marad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésértKínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElérkezett Kína a „bármi áron” pillanathoz?A kínai gazdaságpolitika mostani fordulata más, mint az eddigiek: nagyobb, átfogóbb és koncentráltabb, mint a korábbi egyszeri bejelentések.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ amerikai egyesült államok befektetés innováció Kína részvények szabadalom technológia Olvasson tovább a kategóriában