2026. június 7-től a magyar cégeknek is kötelező lesz közölni a pozíciókhoz tartozó fizetési sávokat. Az Európai Unió fizetési átláthatósági irányelve szerint az állásra pályázókat még az interjú előtt tájékoztatni kell a kezdő fizetésről vagy a fizetési sávról. Az irányelv tiltja a fizetés összegével kapcsolatos titoktartási záradékot is a munkaszerződésben vagy külön megállapodásban. Változás az is, hogy jövő júniustól a munkáltatók nem kérdezhetnek rá a jelöltek korábbi fizetésére.

A Profession.hu adatai alapján az álláshirdetés tartalmi adatai közül toronymagasan a bért emelik ki a jelöltek mint legfontosabb információt, amely segíti a döntésüket abban, hogy megpályáznak-e egy pozíciót – mondta a G7-nek Tüzes Imre, a portál üzletfejlesztési igazgatója. Azonban az oldalon szereplő hirdetések mindössze 21 százalékában szerepel bérezésre vonatkozó adat, tehát öt cégből négynek a következő évben kell nyilvánosságra hoznia a pozíciókhoz tartozó bérsávokat. A hirtelen jött átláthatóság hatással lehet a toborzási dinamikára is: Tüzes szerint könnyen lehet, hogy a fizetés mértéke még a jelenleginél is fontosabb eszközzé válik a legjobb jelöltekért zajló versenyben.

Azoknál a cégeknél, amelyek nem tudnak bérrendezést végrehajtani a következő évben, az indokolatlan bérkülönbségek felszínre hozhatják a munkavállalói elégedetlenséget. „A bértranszparencia és a kezeletlen bérkülönbségek komoly kihívásokkal szembesítik a vállalatokat mind a meglévő személyi állomány kezelése, mind a toborzási folyamatok kapcsán. Objektív és érthető válaszokat kell adniuk például azokra a házon belül felmerülő kérdésekre, hogy az egyik dolgozó bére miért több vagy kevesebb, mint a másik dolgozóé, ellenkező esetben ez potenciálisan belső bérfeszültséget, rosszabb esetben fokozott fluktuációt eredményezhet” – mondta Tüzes Imre.

17,8 százalékkal keresnek többet a férfiak

Az új uniós irányelv a nemek közötti bérkülönbségről is jelentési kötelezettséget ír elő a legalább 100 főt foglalkoztató cégeknek. Ha a különbség eléri az 5 százalékot, a munkáltatónak közös fizetési felmérést kell végeznie a munkavállalók képviselőivel, és intézkedési tervet kell kidolgoznia annak megszüntetésére.

Magyarországon a legfrissebb, 2023-as adatok szerint 17,8 százalék volt a bérkülönbség a nemek között, ami meghaladta az uniós átlagot. A fizetési felmérés tehát nem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy ezt a töredékére csökkentsék.

„A fizetési felmérés átláthatóságot biztosíthat, ami hatékony első lépése lehet a nemek közötti bérkülönbség megszüntetésének, ugyanakkor ez önmagában nem lesz elegendő. Ahhoz, hogy ebben érdemi előrelépés történhessen, szükség lesz például transzparens pozíciószintek és az azokhoz tartozó fizetési sávok pontos megtervezésére, majd ezeknek a bevezetésére a cég működésébe” – mondta Tüzes Imre. A szakértő szerint a cégek részéről jelentős erőforrás-befektetést igényel majd a tervezés és a bevezetés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAusztriában 12 éve kötelező megadni a bért az álláshirdetésben, és ez az eredményeSok előnye lehet az átláthatóságnak, de az osztrák példa nem mutatja a nemek közötti bérszakadék csökkenését, és ennek érthető okai vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetetLegkevésbé sem gondolná az ember, hogy épp a Bosch informatikusai alapítanak érdekvédelmi szervezetet, pedig nagyon is logikus, hogy ez történt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar beszállítókat és fejlesztést ígér a BYD Szegedre, de induláskor még az összeszerelés lesz a fókuszA szegedi beruházás munkaerőpiaci előnyei az országon kívül csapódnak le, a magyar beszállítók megjelenése és a helyi k+f csak évek múlva jön szóba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénálBulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat átláthatóság bérkülönbség fizetés munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában