Kiszámítható lett, de romlik a gazdasági környezet a magyar cégek szerint
Bár a környezet stabil, a gazdaság általános helyzete mégis kedvezőtlenebb lett 2019 óta a hazai vállalatok szerint, ez az egyik fő megállapítása a Corvinus Egyetem legfrissebb versenyképességi kutatásának.
Előzmények: az egyetem 1996 óta készíti el a tudományos igényű versenyképességi jelentését, valószínűleg ez a leghosszabb ideje folyó, ilyen mélységű magyar gazdasági kutatási sorozat, amelynek a mostani a hetedik része.
Számokban: a felmérés adatait tavaly szeptember és 2025 januárja között gyűjtötték, 335, legalább 50 fős vállalat adott választ, 90 százalékuk magyar tulajdonban van, és több mint harmaduk családi vállalkozás.
Felülnézet: az alacsony és magas versenyképességű vállalatok között már 2019-ben is nagy és éles különbség volt, ez a szakadék azonban az elmúlt években tovább nőtt. A két csoport tagjai ma már annyira eltérő válaszokat adnak a kérdésekre, mintha két, egymástól teljesen eltérő Magyarországon működnének, a politikai és gazdaságpolitikai tényezőket tekintve egyaránt.
- Meglepő, de úgy tűnik, hogy a cégek megtanulták, hogyan kell alkalmazkodni a környezethez, vélhetően ezért tartják sok részletkérdésben kedvezőbbnek, kiszámíthatóbbnak, stabilabbnak a működésüket – mondta Chikán Attila, az egyetem Versenyképességi Kutató Központjának igazgatója.
- A stabilitás azonban pusztán a helyzet jellemzője, és nem minősíti azt, nem feltétlenül tekinthető pozitívnak, amire az is utalhat, hogy az egyetlen tényező, amiben romlást jeleznek a cégek, az maga az általános gazdasági helyzet.
- A hosszabb távú fejlesztési kötelezettséget mutató innovációt ráadásul a cégek többsége nem sorolja a legfontosabb versenyképességi tényezők közé. A vállalatvezetők szerint erre a vevőiknek sincs jelentősebb igényük, ezért nem is koncentrálnak rá különösebben.
Alulnézet: a kutatók kiemelték, hogy az adózási környezetet a cégek jelentős többsége kifejezetten kedvezőtlennek tartja, az adók mértékét és az adózási szabályokat egyaránt versenyképességet rontó tényezőnek ítéli meg.
- A fogyasztást terhelő adók nagysága a cégek 69, szabályozása 71 százalék szerint rontja a versenyképességet.
- A többi adócsoporttal szemben is 60-70 százalékos elégedetlenségi arányokat mértek a kutatók, az adók nagyságát és a szabályozást nézve is.
A vállalatvezetők minden összehasonlításban jobbnak látják magukat és a cégüket, mint az iparági átlag, ez egy korábban is észlelt, de kissé groteszk eredmény, mindenképp magyarázatra szorul, az adatok feldolgozásának ez egy fontos célja lesz – mondta Chikán Attila.
Vállalat
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
Könnyebben találhat magyar dolgozókat egy kínai autógyár Pécsen, mint a BYD Szegeden
Nem tett le a kormány a pécsi autógyártásról, de nem világos, miért lenne jó, ha még erősebben függene a szektor szerencséjétől a magyar gazdaság.
Fontos
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
Zakatol a háború, dübörög a diplomácia, az orosz gazdaság köhög
Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.
