Háromszáz százalékos árrés az 525 milliárdos állami tenderen, NER-es befutókkal
Négy vállalat láthatja el földgázzal a következő három évben az állami intézmények zömét, több száz milliárd forint értékben. Az erről szóló keretszerződést áprilisban írták alá a vállalatok a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (KEF).
A hatalmas tendert mégtavaly év végén írta ki a KEF. A befutók között akad olyan is, amelyen meglepődtek a G7-nek nyilatkozó szakértők, de az igazi meglepetés a nyertesek által ajánlott rendkívül magas „árrés”*A szerződéseben konzekvensen így hivatkoznak a piacon inkább spreadnek nevezett kereskedői felárra. volt.
Számokban: a KEF az állami gázigény nagy részét megpróbálta lefedni egy közbeszerzéssel. A kiírás szerint a nyerteseknek évente több mint 500 intézmény kiszolgálását kell biztosítaniuk.
A megállapodást három évre írták alá, ami azt jelenti, hogy az érintett állami szervezetek ennek a keretében vásárolhatják majd a földgázt a 2026-os, 2027-es és a 2028-as gázévben. Igaz, utóbbiban csak akkor, ha még 2026-ban két évre előre szerződnek.
Tényleg rengeteg gázról van szó. A szerződés becsült legmagasabb összmennyisége 15 milliárd kilowattóra, azaz nagyjából 1,4 milliárd köbméter. A KEF erre nettó 525 milliárd forintos keretösszeget adott meg.
Kérdés persze, hogy mire lesz ez elég, az ajánlattevők ugyanis elég magas árakat adtak meg. Egész pontosan árrést, a kiíró ugyanis ezt kérte. A megadott értékek 88 és 97 euró/megawattóra között szóródtak, azaz ennyivel adnák drágábban a gázt a tőzsdei árnál. Utóbbi azonban jelenleg ennek mindössze fele-harmada, 33-35 euró.
Reakciók: emiatt épp ez az „árrés” lepte meg leginkább az ágazati szereplőket. Lapunk kérdésére egy gázpiacon aktív kereskedő azt mondta: „ezek értelmezhetetlenül magas spreadek, én leírni nem mertem volna őket egy ajánlatban”.
Persze sok múlik a szerződés egyéb feltételein. Ez a megállapodás pedig a kockázatok jelentős részét a kereskedőkre tolja. A megadott árrések azonban a piacon megszokott legalább tízszeresére rúgnak, ami mindenféleképpen soknak tűnik.
Igen, de elvileg ez csak egy keretszerződés, azaz nem minden esetben ez lesz az ár. A konkrét megrendeléseknél elvileg ettől el lehet, sőt valószínűleg el is kell majd lefele térnie az egyes cégeknek.
Az ilyen közbeszerzések úgy zajlanak, hogy hosszabb távra kötnek egy szerződést néhány szereplővel, majd később a konkrét megbízásokért már csak ők versenyezhetnek. Elvileg az állami kommunikáció is így működik, csak ott évek óta egy szereplő kap minden megbízást.
Mindezt úgy kell elképzelni, hogy ha például egy minisztérium szeretne 10 ezer köbméter gázt az épületeibe, akkor nem önálló közbeszerzést ír ki, hanem ezt nyitja újra, és csak a négy már korábban kiválasztott cégtől kap ajánlatot. Ők viszont újra versenyeznek a konkrét megbízásért.
Felülnézet: ettől még az eddig látottak alapján lehet hatalmas üzlet a most kötött megállapodás. Különösen, hogy a keretösszegből és a megadott mennyiségből a jelenlegi tőzsdei jegyzés duplájánál is magasabb átlagár és így 100 százalékot meghaladó „árrés” adódik.
A befutó cégek közül az állami MVM, a MET irányítása alatt álló E2 és az E.On igazából senkit nem lepett meg, ezek a cégek ugyanis meghatározó szereplők a gázpiacon. A legjobb ajánlattal első helyen kiválasztott, Alteo azonban igen.
Az Alteokét éve került jórészt a Mol, a kormányfő veje, Tiborcz István és a szintén NER-milliárdos Jellinek Dániel érdekkörébe, azóta az utóbbi részét is megvette a Mol. A csoport azonban főként nem gázkereskedelemmel foglalkozik: tavaly 196 millió kilowattóra gázt értékesített, ami elenyésző a mostani szerződésben foglalt mennyiséghez képest.