Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2025. március 18. 10:14 Adat, Vállalat

Megpróbálhatnak több olyan árut ránk sózni az árrésstop miatt, ami eddig selejtbe ment

Rendkívül nagy költségtétel a kiskereskedelemben a selejt és az áruhiány, így logikus lépés lenne a cégektől, ha ebből is próbálnának faragni az árrésstop bevezetése után.

Előzmények: március 17-től árrésstopot vezetett be a kormány a kiskereskedelemben. A harminc érintett alapvető élelmiszer fogyasztói árát úgy kell csökkentenie a cégeknek, hogy az maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat.

  • Az intézkedés minden piaci szereplőt érzékenyen érint, mivel ennél még a vezető láncok is magasabb átlagos árréssel dolgoznak, és ebből gazdálkodják ki az egyéb költségeket, például a béreket. Igazán nagy bajba viszont a kisebb, magyar tulajdonú boltok kerülhetnek.
  • Több áruházban már az új szabályozás első napján mennyiségi korlátozásokat vezettek be az árrésstopos termékekre.
  • Ezzel megszűnt a lehetőség arra, hogy a kisboltok a nagy boltláncokból szerezzék be az árut, sokan eddig is ezt tették, mert azokban olcsóbb volt a termék, mint a nagykereskedőknél, de az árrésstop ezt felerősítette volna, a céges vevők áruhiányt okoztak volna a nagy boltláncokban.  

Alulnézet: az árrésstop miatti bevételkiesés kezelésére alapvetően két eszköze lehet az érintett cégeknek, vagy más termékeken próbálják hasznukat növelni, vagy a költségeiket csökkentik.

  • A költségcsökkentés egyik eszköze lehet a készlethiány és a selejt korábbinál szigorúbb menedzselése, ezeken ugyanis meglepően sokat buknak a kereskedők.
  • A selejtnél ezt nehéz másképp elképzelni, minthogy olyan, eddig határesetnek számító termékek is kikerülnek a polcokra, amelyek korábban nem, vagy megnő a leárazottan kínált szépséghibás termékek mennyisége.

Számokban: az elmúlt években a legnagyobb láncok a teljes árbevétel 1-2 százalékát bukták el a selejtes és hiányzó termékeken. Ha a beszerzési árhoz viszonyítunk ez az arány inkább 1,5-3 százalék.

  • Mivel a láncok több száz milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le évente, ez tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget jelent. A piacvezető Lidlnél a legutóbbi üzleti évben például az összeg meghaladta a 18 milliárd forintot, de tízmilliárd fölött volt a Spar és a Tesco esetében is.
  • A veszteség nagyobb része valószínűleg a selejtezéshez köthető. Ahol megbontották a két tételt, ott ez adta a kiesés 65-80 százalékát, míg a hiány csak a harmadát-negyedét.
  • Kérdés, hogy ebből mennyit lehet lefaragni. A milliárdos selejtezés jelentős része ugyanis nem kerülhető el, mert olyan napi termékekből (például pékáruból) adódik, amit a következő nap már nem lehet értékesíteni.

Mi várható? A minőség romlása viszonylag hamar visszaüthet. Hiába jelentős költség a selejt, sokat nem lehet spórolni rajta, de ha megpróbálják, az hosszabb távon üzleti károkat okozhat. Ezért valószínűleg nem sok helyen nyúlnak ehhez az eszközhöz.

Az egyéb költségtételeknél sincs ugyanakkor jelentős mozgástere a kereskedőknek. A béreken próbálhatnak faragni, erre a G7-nek is utaltak piaci szereplők, ám csak ebből nem lehet kigazdálkodni a kieső bevételt.

  • Ezért szinte biztos, hogy más termékek árának emelésével próbálják majd elkerülni a veszteséget. Ez azonban inflációnövelő hatású, miközben az árrésstoppal épp az infláció letörése lenne a kormány célja.
  • Sőt, ha jól működik a statisztikai hivatal módszertana, akkor az áremeléseknek épp annyival kellene növelnie az inflációt, amennyivel az árrésstop csökkenti. Azaz inflációcsökkentést csak a rendszer meghekkelésével lehet elérni, de az eredmény ekkor csak statisztikai lesz, nem valós.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok magyar tulajdonú boltot dönthet be az árrésstop egymilliárdos határaBár a kisebb boltok többségére nem vonatkozik majd az árrésstop, 120-150 magyar vállalkozás nem ússza meg. Ők még nem tudják, hogyan élik túl.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik a 10 százalékos árrés, de miből fizetnek majd bért a kereskedők?Az élelmiszer-üzletek forgalmának harmadát-negyedét érintheti a tegnap bejelentett árrésstop. A láncok átlagos árrése eddig 30-35 százalék volt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat árrésstop hiány kiskereskedelem Lidl selejt Spar Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2025. április 17. 13:58 Adat

Norvégiában túl sokan, Magyarországon túl kevesen mennek táppénzre

Kevés uniós országban mernek kevésbé betegek lenni a munkavállalók.

Stubnya Bence
2025. április 14. 12:59 Adat

Elfagyott az almatermés egy része, visszaszorulóban van a hazai termesztés

Az elmúlt 20 évben nagyjából lefeleződött a magyar almaültetvények területe, és 2010 óta a termésmennyiség is csökken.

Hajdu Miklós
2025. április 12. 16:53 Adat

A 242 ezres átlagnyugdíj a magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeit is mutathatja

Az átlagnyugdíj jelentősen meghaladja azt az összeget, amit jellemzően kapnak az ellátottak. A legtöbben havi 180-200 ezer forintot kapnak kézhez.

Fontos

Virovácz Péter Havasi Kinga
2025. április 17. 05:50 Világ

Hol van az a pont, amely felett a vámháborúnak már nincs értelme?

Amerika a potenciális recesszió mellé bizalmi és tőkepiaci válságot rakott a saját nyakába, ezzel a feltörekvő piacok közé árazta be magát.

Váczi István
2025. április 16. 11:59 Pénz

Idegesek a befektetők, Argentína lesz az Egyesült Államokból?

Sok évtizedes bizalmat kezdett ki Donald Trump kaotikus gazdaságpolitikája, aminek következményeit Magyarországon is érezhetjük.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2025. április 16. 05:45 Közélet

Tele vannak a raktárak eladatlan hússal és tejjel, és ez nagyon sokba fog kerülni

Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.