Már nem a munkaerőhiány a magyar ipar legfőbb problémája, hanem a csökkenő kereslet
Még mindig jelentős probléma a munkaerőhiány a magyar ipari cégeknél, de 2023 közepe óta már nem ez, hanem a kereslet hiány korlátozza leginkább a működésüket.
- 2004-től 2015 elejéig a kereslet volt az Európai Bizottság felmérése szerint a magyar iparvállalatok működését leginkább korlátozó tényező, 2015-től 2022 végéig viszont kisebb megszakításokkal a munkaerőhiány.
- 2022-ben látszik az ellátási láncok széttöredezéséből következő beszerzési problémák megjelenése is, mostanra viszont ez a korlátozó tényező visszaszorult a problémák között.
- Újabban már egyérteműen az alacsonyabb kereslet a legfőbb probléma.
- Az ipari termelés visszaesése a közúti fuvarozási igényeket is csökkenti, Magyarországon jobban, mint az európai átlag, és már ott tartunk, hogy a hosszú évek tartó rendkívül súlyos kamionsofőr-hiány is enyhülni kezdett – hangzott el a fuvarozói piacnak szolgáltató Eurowag sajtóbeszélgetésén.
Adat
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
Miért pont most tette ki az ablakba Orbán Viktor a magyar államadósságot?
Akkor dicsekedett a miniszterelnök a szerinte nem növekvő államadóssággal, amikor épp nőtt, de az uniós mezőnyben nem vészes a magyar helyzet.
Fontos
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
A világ negyedik legnépesebb országa is csatlakozott a kínai-orosz klubhoz
A 275 milliós Indonézia BRICS-tagsága jelzi a gazdasági világrendszerváltás igényét, bár rövid távon a kínai pénz és az illiberalizmus védelme a fő motiváció.
