Az egyik népszerű (de nem multi gyorskiszolgáló) hamburgerezőben a legolcsóbb hamburger cikkünk írásakor 1350 forintba kerül. Ugyanezért a hamburgerért azonban 1590 forintot kell fizetni, ha a Foodpandán keresztül rendelik meg. Egy másik, szintén nevesebb egységben az utcáról betérő vendég 1690 forintért kapja a legolcsóbb hamburgert, a Wolt applikációján keresztül azonban ugyanez 1990 forintba kerül. Végignézve a többi árat is egyértelművé válik, hogy mindkét helyen komplett dupla étlappal dolgoznak. Az utcáról betérőknek van egy olcsóbb, a futárszolgálaton keresztül rendelőknek pedig egy drágább. Ha más éttermeket is megnézünk, azt is látjuk, hogy elég elterjedt módszerről van szó.
Nem soroljuk tovább a konkrét árakat, már csak azért sem, mert a mintázat elég egyértelmű: a futáros applikációkban szereplő bruttó fogyasztói árak mindig minimum 18 százalékkal drágábbak, mint a sima étlapon lévők. Érdemes azonban fordítva, visszafelé számolni a különbözetet: a magasabb áraknak mindig (minimum) 15 százaléka a két ár közötti különbség. (Az 1590 forint 15 százaléka 238,5 forint, ami szinte megegyezik a két ár között lévő 240 forinttal, és a többi terméknél is ehhez hasonló a helyzet.)
A 15 százaléktól bizonyos esetekben eltérés figyelhető meg (felfelé), de ennek oka vélhetően csak az, hogy mindkét árnak 90 forintra kell végződnie – a kereskedelemben megszokott módszer szerint. Miért érdekes, hogy a különbség 15 százalék? Azért, mert információink szerint éppen ennyi az ételfutár cégek jutaléka.
A Wolt és a Foodpanda ugyan üzleti titokként kezeli, hogy mekkora jutalékot szed és milyen rendszerben – ezt kérdésünkre nem is mondta el -, de úgy tudjuk, hogy jellemzően a bruttó fogyasztói ár 12 százaléka az alap, amelyre bankkártyás fizetésnél további 2,5, SZÉP-kártyás fizetéseknél pedig 3,6 százalék rakódik. Az összességében körülbelül 15 százalékos árkülönbözet az éttermek két étlapja között tehát nagyon egyszerűen arra utal, hogy a vendéglős sem a banki, sem a futárcéges költségeit nem akarja/tudja kigazdálkodni, ezeket teljes egészében áthárítja a fogyasztóra.
Nem mintha ebben bármiféle szabálytalanság lenne, a jelenség inkább azért érdekes, mert egyrészt arra utal, hogy a bruttó árból számított 15 százalékos összeget az étteremtulajdonosok olyan nagynak értékelik, amely már elviszi a profitot vagy annak jelentős részét. Másrészt viszont azt is jelzi, hogy a vendéglátóiparban sokan nem számolnak azzal, hogy a népszerűvé vált ételkiszállításban való részvétel olyan forgalomnövekedést és egyéb üzleti előnyöket hoz, amelyért megéri lemondani erről a 15 százalékról. Ezt persze az is nehezíti, hogy házhoz szállításnál 27, helyben fogyasztásnál viszont csak 5 százalék az áfateher, vagyis a kiszállítás eleve jóval költségesebb (ha a helyben fogyasztást vesszük alapesetnek, bár sokszor ma már ez sem teljesen egyértelmű).
Tapasztalataink szerint a nagy nemzetközi gyorskiszolgáló étteremláncok nem dolgoznak dupla étlappal, náluk – talán a nagyobb forgalom és az ehhez esetleg könnyebben kiharcolható alacsonyabb jutalék következtében – nem merült fel eddig, hogy ne érné meg kifizetni a futárcégek jutalékát.
A Foodpanda azt mondta nekünk, hogy nincs jogi lehetősége a saját platformján kívüli éttermi partnereinek árszabását meghatározni, azonban mindig azt javasolja a partnereinek, hogy mindenhol azonos árakat alkalmazzanak, hiszen a konzisztens és transzparens árazással tartós kapcsolatot építhetnek ki a vásárlóikkal.
Hozzátették, hogy a szerződött partnerek által fizetett jutalék függ az igénybe vett szolgáltatásoktól, azokkal arányosan nő,
fontos azonban kiemelni, hogy mindkét esetben csak a foodpandás rendelések, vagyis a Foodpandának köszönhető bevétel esetén kell jutalékot fizetni, teljesítményarányosan. Tehát a partnereinknek egyik esetben sincs fix költsége (például havidíj). Kizárólag abban az esetben van költségük, ha rendelés történik a rendszerünkön keresztül. Mindennek köszönhetően egy a házhoz szállításhoz esetleg nem értő és ennek beindításához tőkével sem rendelkező partnernek is megvan a lehetősége, bárhol az országban, hogy pár nap alatt belevágjon a támogatásunkkal.
A Wolt is ehhez hasonlóan reagált, kérdésünkre pedig még azt elmondták, hogy
eltérően ítélik meg az éttermi partnereink, hogy mi a jobb megoldás számukra: amiatt, hogy a házhoz szállítást eleve kényelmi szolgáltatásnak tekintik, magasabb árat meghatározni, vagy éppen hogy nem emelni az árakon, mert a kiszállításnál viszont nincs terített asztal, kiszolgálás, éttermi hangulat. Az ételrendelés esetén az árat azonban sokkal markánsabban befolyásolja az, hogy míg helyben fogyasztás esetén csak 5 százalékos az áfa, kiszállított rendelésnél 27 százalék – ami már önmagában jelentős különbség.
