Az egyik népszerű (de nem multi gyorskiszolgáló) hamburgerezőben a legolcsóbb hamburger cikkünk írásakor 1350 forintba kerül. Ugyanezért a hamburgerért azonban 1590 forintot kell fizetni, ha a Foodpandán keresztül rendelik meg. Egy másik, szintén nevesebb egységben az utcáról betérő vendég 1690 forintért kapja a legolcsóbb hamburgert, a Wolt applikációján keresztül azonban ugyanez 1990 forintba kerül. Végignézve a többi árat is egyértelművé válik, hogy mindkét helyen komplett dupla étlappal dolgoznak. Az utcáról betérőknek van egy olcsóbb, a futárszolgálaton keresztül rendelőknek pedig egy drágább. Ha más éttermeket is megnézünk, azt is látjuk, hogy elég elterjedt módszerről van szó.

Nem soroljuk tovább a konkrét árakat, már csak azért sem, mert a mintázat elég egyértelmű: a futáros applikációkban szereplő bruttó fogyasztói árak mindig minimum 18 százalékkal drágábbak, mint a sima étlapon lévők. Érdemes azonban fordítva, visszafelé számolni a különbözetet: a magasabb áraknak mindig (minimum) 15 százaléka a két ár közötti különbség. (Az 1590 forint 15 százaléka 238,5 forint, ami szinte megegyezik a két ár között lévő 240 forinttal, és a többi terméknél is ehhez hasonló a helyzet.)

A 15 százaléktól bizonyos esetekben eltérés figyelhető meg (felfelé), de ennek oka vélhetően csak az, hogy mindkét árnak 90 forintra kell végződnie – a kereskedelemben megszokott módszer szerint. Miért érdekes, hogy a különbség 15 százalék? Azért, mert információink szerint éppen ennyi az ételfutár cégek jutaléka.

A Wolt és a Foodpanda ugyan üzleti titokként kezeli, hogy mekkora jutalékot szed és milyen rendszerben – ezt kérdésünkre nem is mondta el -, de úgy tudjuk, hogy jellemzően a bruttó fogyasztói ár 12 százaléka az alap, amelyre bankkártyás fizetésnél további 2,5, SZÉP-kártyás fizetéseknél pedig 3,6 százalék rakódik. Az összességében körülbelül 15 százalékos árkülönbözet az éttermek két étlapja között tehát nagyon egyszerűen arra utal, hogy a vendéglős sem a banki, sem a futárcéges költségeit nem akarja/tudja kigazdálkodni, ezeket teljes egészében áthárítja a fogyasztóra.

Nem mintha ebben bármiféle szabálytalanság lenne, a jelenség inkább azért érdekes, mert egyrészt arra utal, hogy a bruttó árból számított 15 százalékos összeget az étteremtulajdonosok olyan nagynak értékelik, amely már elviszi a profitot vagy annak jelentős részét. Másrészt viszont azt is jelzi, hogy a vendéglátóiparban sokan nem számolnak azzal, hogy a népszerűvé vált ételkiszállításban való részvétel olyan forgalomnövekedést és egyéb üzleti előnyöket hoz, amelyért megéri lemondani erről a 15 százalékról. Ezt persze az is nehezíti, hogy házhoz szállításnál 27, helyben fogyasztásnál viszont csak 5 százalék az áfateher, vagyis a kiszállítás eleve jóval költségesebb (ha a helyben fogyasztást vesszük alapesetnek, bár sokszor ma már ez sem teljesen egyértelmű).

Tapasztalataink szerint a nagy nemzetközi gyorskiszolgáló étteremláncok nem dolgoznak dupla étlappal, náluk – talán a nagyobb forgalom és az ehhez esetleg könnyebben kiharcolható alacsonyabb jutalék következtében – nem merült fel eddig, hogy ne érné meg kifizetni a futárcégek jutalékát.

A Foodpanda azt mondta nekünk, hogy nincs jogi lehetősége a saját platformján kívüli éttermi partnereinek árszabását meghatározni, azonban mindig azt javasolja a partnereinek, hogy mindenhol azonos árakat alkalmazzanak, hiszen a konzisztens és transzparens árazással tartós kapcsolatot építhetnek ki a vásárlóikkal.

Hozzátették, hogy a szerződött partnerek által fizetett jutalék függ az igénybe vett szolgáltatásoktól, azokkal arányosan nő,

fontos azonban kiemelni, hogy mindkét esetben csak a foodpandás rendelések, vagyis a Foodpandának köszönhető bevétel esetén kell jutalékot fizetni, teljesítményarányosan. Tehát a partnereinknek egyik esetben sincs fix költsége (például havidíj). Kizárólag abban az esetben van költségük, ha rendelés történik a rendszerünkön keresztül. Mindennek köszönhetően egy a házhoz szállításhoz esetleg nem értő és ennek beindításához tőkével sem rendelkező partnernek is megvan a lehetősége, bárhol az országban, hogy pár nap alatt belevágjon a támogatásunkkal.

A Wolt is ehhez hasonlóan reagált, kérdésünkre pedig még azt elmondták, hogy

eltérően ítélik meg az éttermi partnereink, hogy mi a jobb megoldás számukra: amiatt, hogy a házhoz szállítást eleve kényelmi szolgáltatásnak tekintik, magasabb árat meghatározni, vagy éppen hogy nem emelni az árakon, mert a kiszállításnál viszont nincs terített asztal, kiszolgálás, éttermi hangulat. Az ételrendelés esetén az árat azonban sokkal markánsabban befolyásolja az, hogy míg helyben fogyasztás esetén csak 5 százalékos az áfa, kiszállított rendelésnél 27 százalék – ami már önmagában jelentős különbség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ legnagyobb ételkiszállító cégei küzdenek egymással a magyar piaconAz amerikai piac csaknem 60 százalékát uraló cég veszi meg a Woltot, így már a világ harmadik és negyedik legnagyobb szereplői állnak a két vezető hazai szolgáltató mögött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem alkalmazott az ételfutár, ha több jel szerint is annak tűnik?Egyre inkább érdemes feltenni a kérdést nálunk is, hiszen a Netpincér és a Wolt most már az ország nagy munkaadója lehetne, de persze nem az.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRengeteg olyan étterem is kiszállításba kezd, ahol eddig hallani sem akartak rólaAz ételkiszállítással foglalkozó Wolthoz ötször annyi, főleg turistákból élő étterem jelentkezett, mint eddig összesen.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat ár étlap Foodpanda futár hamburger kiszállítás Wolt Olvasson tovább a kategóriában