Felfüggeszti ügyfelei ellátását a JAS Budapest Zrt áramszolgáltató cég. A vállalat már október végén tájékoztatta a vevőit, hogy nem fog tudni villamos energiaellátást biztosítani részükre. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ezért most felhívást tett közzé, hogy a cégnek legalább az egyetemes szolgáltatásra jogosult ügyfelei, tehát a lakosság és az önkormányzatok ne maradjanak áram nélkül. Őket minden bizonnyal végül egy úgynevezett végső menedékes veszi át, amely valószínűleg az állami MVM lesz.
Úgy adtak el áramot, hogy nem vették meg
A JAS problémáiról október közepén írtunk hosszabban. Akkor már hetek óta pletykálták a piacon, hogy gondokkal küzd a vállalat. A cégnél először egy technikai átállással magyarázták a dolgot, később Arató Ferenc ügyvezető-tulajdonos azonban a G7-nek elismerte, hogy vannak nehézségeik.
A cég azért borult meg, mert ősz elején a gáz drágulása miatt az áram ára is elszállt. Normál esetben ez nem feltétlenül kellene, hogy gondot jelentsen egy kereskedőnek, a legtöbben ugyanis védik magukat az ilyen helyzetekre. Ahogy akkori cikkünkben bemutattuk, a piac eddig általában úgy működött, hogy a céges fogyasztók készítettek egy előrejelzést arról, nagyjából mennyi gázra és villamosenergiára lesz szükségük az év különböző időszakaiban, és erre a mennyiségre szerződtek le a kereskedővel, jellemzően egy évre. Legtöbbször fixálták is az árat, azaz a cég egy évig meghatározott díjért kapta az áramot.
Ilyenkor normál esetben a kereskedő szintén előre leköti a vállalatoknak beígért mennyiséget az erőműveknél. Ezzel ugyan rögzíti a nyereségét az ügyleten, de egyben megszünteti a kockázatot is, hiszen előre megveszi és el is adja az áramot. Az elmúlt években viszont kialakult egy rizikósabb gyakorlat is, amelynél a szerződéseket nem fedezik le ilyen erőművi beszerzéssel. Azaz úgy adták el a cégeknek az áramot, hogy nem vették meg előtte, csak később, az év folyamán. Így több nyereséget lehetett elérni akkor, ha később alacsonyabb áron sikerült bevásárolni.
Ám az a stratégia, ami az előző években működött, most hatalmas bukást hozott, mert az áram folyamatosan drágult. Így a villamosenergiával tőzsdéző kereskedők nem tudtak olcsóbban vásárolni, egy pont után pedig egyértelművé vált, hogy minden olyan ügyleten, amit nem fedeztek le, rengeteget buknak.
Jogi kiskapu
Arató Ferenc egy hónapja elismerte nekünk, hogy náluk sem sikerült minden tavalyi szerződést teljes egészében lefedezni, ezért már nyáron tárgyalni kezdtek az ügyfeleikkel az áremelésről. Igen ám, de érthető módon ebbe sok vevő nem akart belemenni, hiszen szerződésben rögzítették nekik az árat. Ekkor jött az a bizonyos nagyon furcsa, de jogilag valószínűleg védhető technikai átállás, amelynek során az áremelést elutasító JAS-ügyfelek hirtelen arról értesültek, hogy már nem látja el őket a cég. A vállalat később felajánlotta, hogy visszaveszi őket, de ehhez új szerződés kellett, ami a lapunknak nyilatkozó vevők szerint már magasabb árat tartalmazott.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy a JAS egy jogi kiskaput kihasználva próbálta meg menteni a menthetőt, és az áremelés elfogadására kényszeríteni az ügyfeleit, amelyek közül ezt többen zsarolásként élték meg, és jogi lépéseket is tettek.
Október közepén még úgy tűnt, hogy ez akár be is jöhet a vállalatnak. A cégvezető cáfolta, hogy visszaadnák a szolgáltatói engedélyt, egy piaci szakértő pedig azt mondta, hogy a jogi kiskapuval akár a teljes összeomlást is elkerülheti a kereskedő. „A trükkel ugyanis a nem lefedezett eladásokon elszenvedhető korlátlan veszteséget lecserélték egy jogi eljárások végén várható, nagyjából behatárolható (és nem is biztos) veszteségre” – fogalmazott.
Arató Ferencnél most is érdeklődtünk a fejleményekről és az okokról, de a cégvezető nem kívánt nyilatkozni.
A budapesti közvilágításhoz is ők adták az áramot
Mostanra azonban kiderült, hogy még ez a fent említett, erősen vitatható lépés sem bizonyult elégnek. Legalábbis egyértelműen erre utal a MEKH mai közleménye, ráadásul a hivatal jogszabály szerint csak azokról az ügyfelekről gondoskodik, amelyek az egyetemes körbe tartoznak. A felhívás értelmében ez mindössze 79 vevőt (egészen pontosan mérési pontot) jelent (pdf).
A JAS-nak azonban 300-400 vállalati ügyfele is volt, ezeknek a hosszútávú ellátása pedig nem biztosított. A jogszabály nekik is ad 30 nap haladékot, addig viszont új kereskedőt kell találniuk, ám azok egész biztosan jóval többet kérnek majd az áramért.
A kereskedő egyik legnagyobb vevője egyébként a fővárosi közvilágításért felelős Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.
Bár úgy tudjuk, a JAS arról tájékoztatta az energia hivatalt, hogy minden ügyfelét kiértesítette, a BDK egyelőre nem kapott jelzést a cégtől arról, hogy gond lenne a megállapodásukkal. A társaság ügyvezetője, Pap Zoltán kérdésünkre azt mondta:
továbbra is szerződésben állnak a JAS-sal, és a szerződés felmondásáról semmiféle hivatalos megkeresést nem kaptak.
A JAS története nemzetközi viszonylatban nem egyedi, Magyarországon ugyanakkor a vállalat az első egyértelmű áldozata az energiaválságnak. Könnyen lehet azonban, hogy nem az utolsó. Bár a Magyar Energiakereskedők Szövetsége a G7-nek korábban azt írta, hogy a hazai energiakereskedők döntő része óvatos, prudens gazdálkodást folytat, ezért nem számítanak csődhullámra, az elmúlt hetekben más cégről is hallottuk, hogy hasonló gondokkal küzd. Így ha tömeges bedőlés nem is lesz, lehetnek még olyan vállalatok, amelyek ellehetetlenülnek.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
