Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. november 12. 14:08 Támogatói tartalom, Vállalat

Aki oktatásba és képzésbe fektet, annak nem létezik a munkaerőhiány

A munkaerőhiányra sokan panaszkodnak itthon, de még olyan kurrens szakmákban, mint a hegesztő vagy a buszvezető sincs problémája hosszútávon az ITK cégcsoportnak. A több hazai városban a helyi közösségi közlekedést üzemeltető cégcsoport a munkavállalóit az átlagosnál jobb feltételekkel és munkakörülményekkel, a debreceni autóbuszgyárában pedig a szakembereket a képzési befektetéssel tudják biztosítani. Interjúnkban Bittmann Tibor, az ITK Holding Zrt. HR vezérigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy az új duális képzés jogszabályi változásai miért jelentettek minőségi ugrást az utánpótlás biztosításában.

– Egyre többen panaszkodnak arra, hogy már-már lehetetlen jól képzett szakembereket találni a munkaerőpiacon, az ITK-nál ez mennyire jellemző?

– A jól képzett, felkészült és kellő gyakorlattal rendelkező munkaerő biztosítása egyre nehezebb feladat minden HR vezető számára, hiszen soha nem látott gazdasági, demográfiai és technológiai változáson megyünk keresztül. Egyre kevesebb fiatal lép be a nyugdíjba vonulók helyére. A szakemberek elvándorlása is globális probléma A technológiai változások is jelentősek, újabb és újabb képességekre van ma már szüksége egy jó szakembernek, hogy piacképes tudása maradjon.  Ezekre a kihívásokra azok a munkáltatók tudnak jó választ adni, akik a saját képzésre helyezik a hangsúlyt. A képzés segítségével hosszútávon biztosítható a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkaerő – mi is így gondolkodunk, hiszünk abban, hogy a ma képzésre fordított pénz és munka holnap fog megtérülni. Ahhoz, hogy a jövőben ne legyen probléma a létszám biztosítása, most kell a képzésbe befektetni.

– Milyen képzéseket indítottak el a jövő érdekében az ITK-nál?

– 2017-ben adtuk át az oktatási központunkat Debrecenben, ami két részterületből áll: egyrészt a már meglévő kollégáink továbbképzéséből, másrészt a szakképzésben résztvevő tanulók képzéséből – hogy majdan a kollégáink lehessenek. 2018-tól kezdve számos együttműködési megállapodást kötöttünk képzőhelyekkel, amelyek számára mi a szakmai ismereteket, a gyakorlatot tudjuk biztosítani, ők pedig a tanulókat. A középfokú szakképzésben együttműködünk a debreceni, a berettyóújfalui, kecskeméti, illetve a fővárosi gépészeti szakképzési centrumokkal. Emellett a Debreceni Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel is van megállapodásunk. Mindezen intézményekkel a duális képzésben kiváló az együttműködésünk. Debrecenben már négy tanműhelyet alakítottunk ki, jelenleg összesen 98 diák tanul nálunk – ez az országban is egyedülállóan magas szám.

Bittmann Tibor

– Hogyan zajlik a gyakorlati képzés a duális oktatásban résztvevő diákoknak?

– Hetente általában két-három napot töltenek nálunk, a többi napon az iskolai oktatásban vesznek részt. Az ITK-nál a képzés több részből áll, a tanműhelyekben lehet a gyakorlati ismereteket elsajátítani, de emellett az üzemekben és a gyárban a valós termelésben, munkában is részt vesznek a diákok. Az új szakképzési törvény jelentősen átalakította a szakképzés és a duális képzés rendszerét, a gyakorlatot már csak olyan szakképzőhelyen tudják megszerezni a diákok, ahol megfelelő, magas színvonalú technológia és tematika áll rendelkezésre. Ez biztosítja, hogy valóban úgy kerüljenek ki az iskolából a diákok, hogy piacképes ismeretekkel rendelkeznek. Szerteágazó területeken szereztünk akkreditációt a képzésekre, így hegesztőt, ipari gépészeket, logisztikai technikusokat, autógyártókat, karosszérialakatosokat, alternatív jármű hajtástechnikusokat, gépjármű mechatronikusokat középfokon tudunk képezni. Felsőfokon mechatronikai-, jármű-, közgazdasági- és gépészmérnök, illetve műszaki menedzser szakon tanuló diákokat tudunk fogadni.

– Mennyire motiváltak a diákok a gyakorlati oktatásban történő részvételben?

– A diákoknak szakképzési munkaszerződésük van velünk, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a minimálbér 60 százalékát kapják fizetésként, már ez önmagában is motiváló. Emellett kiegészítő juttatásokkal is ösztönözzük őket, például ők is megkapják a kollégáinknak járó cafeteria juttatásokat. Hamarosan ösztöndíjrendszert is bevezetünk, a legjobban tanuló diákok pedig tableteket, okostelefonokat is kapnak majd tőlünk. Ezen az iskolákkal közösen fejlesztett elektronikus tananyagokat is könnyebben tudják használni. Nagyon hatékony ösztönzőnek bizonyult, hogy a tanév végén a legjobbaknak nyári fesztiválokra biztosítottunk belépőket. Tanulókkal foglalkozni egy újfajta kihívás a cégeknek, de akik ezt a képességet jól elsajátítják, hosszú távon tudják biztosítani a motivált és jó minőségű munkaerő utánpótlásukat.

– A diákok mekkora része szeretne a képzés után a cégnél dolgozni?

– A fiatal diplomásoknál azt tapasztaljuk, hogy egy-egy jobb ajánlatért, még ha az sokszor nem is előnyös annyira, hajlamosabbak gyorsan váltani. Ők akár szakmán kívüli, külföldi kalandokba is könnyebben belevágnak. A szakképzésből munkát vállaló fiataloknál ez kevésbé jellemző, náluk azt látjuk, hogy kevésbé szeretnek például más településre költözni, egy jó ajánlatot jobban megbecsülnek. A diákok 30-35 százaléka az iskola elvégzése után is szívesen marad nálunk dolgozni, ami egy jól tervezhető arány. Ez azért fontos, mert amikor a középtávú terveinket készítjük, például hogy mennyi kollégára lesz szükség a gyártásban 2023-2024-re, akkor nekem HR-vezetőként már most ezt figyelembe véve kell a képzési együttműködéseinket kialakítani. Márpedig jelentős létszámbővüléssel tervezünk a következő évekre, ezért is van közel 100 tanulónk. Azt is fontos kiemelni, hogy a képzésen résztvevő diákok nem csak a szakmai ismereteket sajátítják el, hanem a mi munkakultúránkat is. A duális képzésen résztvevők, akik nálunk maradnak ezért sokkal jobban és gyorsabban tudnak beilleszkedni.

– Minden hetedik kollégára jut egy diák, a kollégákat hogyan kellett erre felkészíteni?

– Fontos a képzésben résztvevő kollégák motivációja is, számukra mentori díjat fizetünk. Emellett tanárokat is alkalmazunk, akik nem csak a diákok képzésében vesznek részt, hanem a pedagógiai módszereket segítenek a kollégáinknak is átadni. A duális képzésben az iskolai tanárok továbbképzésében is részt veszünk. Úgy tapasztaljuk, hogy számukra is motiváló, hogy mai, modern munkakörülmények között tudnak oktatni. Egy akár évtizedek óta pályán lévő  tanárnak is kihívás és motiváció, hogy nálunk új technológiával, modern eszközökkel tud dolgozni, tanulni és tanítani – ezt is nagy előnyének tartom a duális képzésnek.

– Az átképzés mennyire lehet járható út? Teljesen más képzettséggel is fel tudnak venni kollégákat?

– Autóvillamossági, vagy autómechatronikai technikust nem igazán lehet megfelelő képzettség nélkül alkalmazni, így az ebben a munkakörökben dolgozó kollégáknál a megfelelő képzettség előzetes elvárás. A gyártásban azonban betanított munkavállalókat is tudunk alkalmazni. Bevett gyakorlat, hogy más képzettséggel is veszünk fel embereket, akár cukrászt, erdészt vagy péket. Akiknek inkább a járműgyártásban lenne affinitásuk dolgozni, vagy nem találták meg a számításukat az eredeti szakmájukban, azoknak motiváló, hogy a munka mellett lehetőséget biztosítunk egy új szakma megszerzésére. Az oktatási központunkban a munkaidő után szervezzük meg a képzést, az iskolai tanárok itt tudják megtartani az elméleti oktatást, a munkaidőt pedig szakmai gyakorlatként lehet elismerni. Az utóbbi években sokan szereztek így például hegesztő, ipari gépész és egyéb hiányszakmákban képesítést nálunk.

– A buszsofőrök mindegyikének teherautóra is érvényes a jogosítványa, nem érezni, hogy a teherautósofőr hiány miatt kevesebben lennének? Nálunk is szükség lehet külföldi sofőrökre, mint ahogy most az Egyesült Királyságban toboroznak?

– Kecskeméten például 122 sofőrünk teljesít szolgálatot, és nem érezzük, hogy nőtt volna a fluktuáció. Ez egy természetes jelenség, de a havi 1-2 fő távozása ilyen létszámnál alacsonynak számít, és bőven jelentkeznek is ennyien. A külföldi busz- és teherautósofőrök alkalmazása Magyarországon igencsak nehéz lenne, hiszen a jogosítványaikat és az engedélyeiket honosíttatni kellene, ami igazán összetett feladat. De erre azért sincs szükség, mert úgy látjuk, hogy lehet kollégákat találni. Ehhez arra van szükség, hogy egy motiváló juttatási csomagot biztosítsunk. Amikor egy-egy új projekt megvalósításába kezdünk, akkor előzetesen felmérjük a helyi viszonyokat, és igen eltérő lehet, hogy mire van egy-egy városban szükség ahhoz, hogy a humán biztosítás megfelelő színvonalú legyen. És most nem feltétlenül csak a fizetésre érdemes gondolni, sokat számít az, hogy milyen a vállalati kultúra.

A cikk megjelenését az ITK Holding Zrt. támogatta.

Támogatói tartalom Vállalat duális oktatás ITK itk holding oktatás továbbképzés Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Bucsky Péter
2021. december 7. 10:09 Támogatói tartalom, Vállalat

Autómegosztásra váltanának a munkavállalók, amit adómentesen támogathatnak a cégek

Környezetkímélőbb, rugalmasabb és költséghatékonyabb megoldás lehet az autómegosztás. A SHARE NOW és a HR Fest felméréséből az is kiderült, hogy a munkavállalók kifejezetten szeretik ezt a juttatást.

László Pál
2021. december 6. 10:06 Podcast, Támogatói tartalom

A bitcoin a totális bizalmatlanságra épül, ezért lett ennyire biztonságos

Mi áll az évezred befektetése mögött, és fogjuk-e valaha akár szociális juttatások kifizetésére használni a nyerészkedésen és a technológia szégyenfoltját jelentő darkwebes tranzakciókon túl?

László Pál
2021. december 5. 07:13 Podcast, Támogatói tartalom

Mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz?

Podcastunkban Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanárral és Pásztory Ádámmal, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténet 150 évéről.

Fontos

Deme Zoltán
2021. december 8. 16:56 Közélet

Patyomkin-biodóm: le kell bontani, ha csak légvár

Van-e értelme befejezni és működtetni a biódómnak nevezett kócerájt? Véleménycikkünk szerzője szerint az biztosan nem jó érv, hogy 40 milliárd forint közpénzt már ráköltöttek.

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.