Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. október 25. 10:00 Támogatói tartalom, Vállalat

Tévedés, hogy fel kell bontani a magyar városok utcáit a kábelfektetéshez

A magyar városokban az esetek döntő többségében felesleges lenne felbontani a járdát vagy az utat azért, hogy új távközlési kábeleket húzzanak be. Szinte mindig ott van ugyanis egy már létező, rég kiépített párhuzamos infrastruktúra: az eső- és szennyvízcsatorna.

Ez általában az összes infrastruktúra közül a legmélyebben húzódik a felszín alatt, lényegében mindenhol elérhető, és távközlési célú hasznosítására régóta kiforrott technológiák Magyarországon is elérhetőek. Többek között a CanalCom szakemberei 2013 óta végeznek ilyen tevékenységet. A közvélekedéssel ellentétben már jó ideje egyáltalán nem problémás a szennyvízcsatornába távközlési kábeleket húzni.

Nyugat-Európa városainak történelmi negyedeiben sok helyütt a csatornahálózat adja a helyi távközlési gerinchálózat alapinfrastruktúráját, mert ott már felismerték, hogy ezzel a megoldással egyszerűen ki lehet iktatni a műemléki védettséget élvező negyedek átmeneti rombolását is. Bár ugyanez a helyzet a budai Várban is – ahol több intézményhez is a csatornában fut a távközlési hálózat -, a technológia terjedése nálunk eddig mégis lassabb volt a lehetőségekhez képest.

A módszer legjelentősebb hazai képviselője, a CanalCom becslései szerint Budapesten 3-4 ezer kilométer között van a távközlési kábelek elvezetésére alkalmas csatornahálózat hossza, de ebből egyelőre csak mintegy 200 kilométeren futnak vezetékek. A növekedést azonban több tényező is segítheti. Bár az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok mindennapos használatára még éveket kell várni, már ma is egyértelmű, hogy ezek kiszolgálására jelentős gerinchálózati kapacitásnövelésre lesz szükség.

A következő időszakban fog eldőlni, hogy ezt a kapacitásnövelést milyen technológiával oldják meg, a CanalCom szerint azonban

érdemes lenne sokkal jobban a csatorna felé fordulni, mert annak - az útbontás elhagyása mellett - még számos gazdasági, környezeti előnye is lehet.

A 6-9 méter mélyen futó vezeték minden szempontból a legbiztonságosabb helyen van, gyakorlatilag minden természeti kártól védetté válik ez az alapvető fontosságú infrastruktúra. Mivel a szennyvízcsatornában nagyon kis mértékű a téli-nyári hőingadozás, a kábelek sem az extrém forrósággal, sem a faggyal nem találkoznak soha. A kiépítés azért is előnyös, mert nem zavarja a környék lakóit, de még a közlekedést sem, a munka éjjel-nappal végezhető.

Két példa kábelfektetésre és javításra, a villamosforgalmat a munka közben nem kell leállítani, a lakókat a munka nem zavarja. Fotó: CanalCom

Ez a technológia sokkal gyorsabb és költséghatékonyabb is, mintha utat kellene bontani, és nemcsak azért, mert a vezeték behúzását szinte azonnal el lehet kezdeni, hanem azért is, mert az eljárás engedélyeztetése nagyságrendekkel egyszerűbb.

Az engedélyezés bürokráciája tényleg minimálisra csökkenthető,

hiszen elég a szennyvízhálózat-üzemeltető cég egyetlen engedélyét beszerezni, és máris indulhat a fejlesztés.

Sőt, vannak olyan esetek, ahol a csatorna előnye behozhatatlanná válik, ilyen lehet például, amikor vasúti sín alatt kell átvinni a vezetéket. Ennek tervezése és engedélyeztetése évekig is elhúzódhat, ha azonban van a területen csatorna, 30-60 nap elég a munkák előkészítéséhez.

Az 5G technológia majdani használatához a mainál jóval sűrűbb antennalefedettségre lesz szükség. Azoknak az időknek azonban várhatóan vége lesz, amikor a sűrűn lakott városokban az épületekre szerelt átjátszó állomások rendszerére épül majd a mobilkommunikáció, mert az 5G-ben optimális esetben már 50-100, vagy szélsőséges esetben akár 30 méterenként kellene antennákat telepíteni. Ez városképi szempontból szinte elképzelhetetlen, de gyakorlati szempontok szerint is nagyon problémás.

Ha azonban a gerinchálózat a csatornában fut a föld alatt, akkor

a csatornafedelek megfelelő átalakításával azok alá is elhelyezhetők lesznek az 5G átjátszók.

Így a gyakorlatban a föld alatt maradva, láthatatlanul szolgálhatják ki a távközlési társaságokat, anélkül, hogy az utcaképet befolyásolná a jelenlétük. A csatornafedél mellett a városi 5G infrastruktúrájának helyszínei lehetnek még a forgalmi vagy közterületi lámpák hálózatai, buszmegállók vagy akár a hirdetőtáblák is.

A CanalCom szakemberei abban bíznak, hogy hamarosan hazánkban is egyre több városvezetés és távközlési szolgáltató látja meg az általuk is képviselt technológiai megoldás előnyeit. A nemzetközi trendek alapján ugyanis nagyon valószínű, hogy a távközlési szolgáltatók külön cégekbe szervezik ki a hálózattal foglalkozó egységeiket, ami végső soron oda vezet, hogy nem egyenként építenek hálózatokat, hanem külső, erre szakosodott piaci szereplőktől veszik igénybe a kapacitásokat. Ezen fejlesztések során pedig a csatornába épített gerinchálózatok fent említett előnyeire támaszkodhatnak majd.

A cikk megjelenését a CanalCom támogatta.

Támogatói tartalom Vállalat 5G csatorna szennyvíz távközlés útbontás Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Bucsky Péter
2021. december 7. 10:09 Támogatói tartalom, Vállalat

Autómegosztásra váltanának a munkavállalók, amit adómentesen támogathatnak a cégek

Környezetkímélőbb, rugalmasabb és költséghatékonyabb megoldás lehet az autómegosztás. A SHARE NOW és a HR Fest felméréséből az is kiderült, hogy a munkavállalók kifejezetten szeretik ezt a juttatást.

László Pál
2021. december 6. 10:06 Podcast, Támogatói tartalom

A bitcoin a totális bizalmatlanságra épül, ezért lett ennyire biztonságos

Mi áll az évezred befektetése mögött, és fogjuk-e valaha akár szociális juttatások kifizetésére használni a nyerészkedésen és a technológia szégyenfoltját jelentő darkwebes tranzakciókon túl?

László Pál
2021. december 5. 07:13 Podcast, Támogatói tartalom

Mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz?

Podcastunkban Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanárral és Pásztory Ádámmal, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténet 150 évéről.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.