Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2021. október 19. 15:57 Adat, Vállalat

Kevesebb dolgozó többet termel, egy sor ágazatot leszálkásított a járvány Magyarországon

Korábban számos elemzés foglalkozott azzal, hogy a koronavírus-járvány első hulláma jelentős, egyes várakozások szerint bizonyos elemeiben tartós átrendeződést indított el a válságállóbb, illetve a fertőzésveszéllyel és lezárásokkal szemben kevésbé rugalmas gazdasági ágazatok között.

Hogy jobb képet kapjunk ezekről a hatásokról, végignéztük néhány olyan hazai szektor eredményének, foglalkoztatásának és termelékenységének (azaz az egy főre eső árbevételének) a változását, amelyeket a nemzetközi példák és iparági beszámolók szerint a legérzékenyebben érintett a 2020-as válság.

A Dun & Bradstreet Hungary üzleti adatszolgáltató által a rendelkezésünkre bocsátott foglalkoztatási és bevételi adatokból azt próbáltuk kihámozni, hogy a 2020-as év melyik ágazatokban mutatott jelentős változást a korábbi tendenciákhoz képest. Összesen 170 ágazat szerepelt a mintában, az ezekben tevékenykedő vállalkozások összlétszáma egymillió fő, a bevételük 42,6 ezer milliárd forint volt.

A mintában 113 olyan ágazat volt, ahol a foglalkoztatottak száma elérte az ezer főt. Ezek közül mindössze 12 esetében nőtt legalább egy százalékkal a létszám 2019-hez képest, további 7 szektorban stagnált a foglalkoztatás. Az összes többi szektor létszámcsökkenésen esett át a koronavírus idején. 2019-ben ugyanezen szektorok nagyságrendileg felében nőtt, felében csökkent a létszám.

A vállalkozások száma is nagyot esett. Az 50 fő alatti aktív vállalatok száma az adott szektorokban 6,7, az 50-250 fő közötti vállalkozásoké 7,3, a 250 fő feletti létszámú cégeké 11,5 százalékos mínuszt mutatott. Bár a kis- és középvállalatok számának csökkenése a korábbi évekre is jellemző volt, a nagyvállalatok száma növekedő pályán állt a válság előtt.

Ezzel együtt a 113 ágazatból 48-ban nőtt a vállalatok összesített bevétele; az egy főre eső árbevétel pedig a szektorok többségében, 73 esetben emelkedett.

A járvány tehát piaci kiválasztódást hozott: az árbevétel kisebb mértékben csökkent a létszámnál, azaz a talpon maradó vállalatok hatékonysága javult.

Ez egybevág a nemzetközi trendekkel: a járvány számos szektorban jelentősen növelte a nyereségrátákat

A nagyvállalatok termelékenysége jelentősen, 6,4 százalékkal, a középvállalatoké 5 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a kis- és mikrovállalatoknál a növekedés minimális, 1,4 százalékos volt, szemben az előző év 3,4 százalékos értékével.

50 százalékos bevételcsökkenés

A vizsgált szektorok közül a legnagyobb árbevétellel a gépjármű-gyártás rendelkezett, amelynek természetesen nem volt jó éve 2020-ban: a szektornak először gyárbezárásokkal és az autóeladások befagyásával kellett szembenéznie, a 2020. őszi újraindulás óta pedig csiphiány és logisztikai gondok nehezítik a termelést.

Az autógyártók létszáma 4,4, bevétele 5,2 százalékkal csökkent 2020-ban, szemben a 2019-es, 16,7 százalékos bevételnövekedéssel és 3,7 százalékos létszámbővüléssel. Hasonló volt a helyzet az autóalkatrész-gyártás terén, ahol 7,8 százalékos mínuszt mutatott a bevétel és 6,8 százalékot a létszám. A két szegmensben összesen 4300 fővel esett a foglalkoztatás.

Az autók gyártása mellett a használatuk is nagyot esett, legalábbis erre enged következtetni, hogy a benzinkutak is a járvány nagy vesztesei voltak: a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok bevétele 18 százalékkal, egy főre eső bevételük 14,6 százalékkal csökkent tavaly.

Az alábbi grafikonok a 20 legnagyobb foglalkoztatású ágazat bevételének és létszámának változását mutatják.

Szintén nem meglepő, hogy az „éttermi, mozgó vendéglátás” tevékenységi kört végző vállalatok bevétele 25 százalékkal, létszámuk 13 százalékkal csökkent. A szektor 2019-ben még 68 ezer embernek adott munkát, ez 2020-ra 59 ezerre csökkent. A szállodák esetében ennél is jelentősebb, 55 százalékos volt a bevételvisszaesés, és 18 százalékos a létszámcsökkenés, 25 ezer 300 főről 20 ezer 700 főre csökkent a talpon maradt cégek létszáma. De hasonló problémákkal nézett szembe a konferenciaszervezés is, ahol 49,7 százalékos bevételkiesés és 10,5 százalékos létszámcsökkenést mutatnak az adatok.

Ezzel szemben volt néhány szektor, ahol minden bizonnyal a járvány hozott eredményjavulást. A vizsgált szektorok közül a legnagyobb bevételnövekedést a gyógyászati eszközök kiskereskedelmével foglalkozó vállalkozások érték el, ahol a foglalkoztatás ugyan 9 százalékkal csökkent, a bevétel 37 százalékkal nőtt. Kifejezetten jó évük volt a gyógyszertáraknak is, a gyógyszer-kiskereskedelem bevételei 8,6 százalékkal nőttek, miközben a foglalkoztatás alig változott.

7,9 százalékos pluszt hozott az év a gyógyszergyártóknak, és a szektor foglalkoztatása is nőtt, 4,3 százalékkal. Ennek ellenére is ezer fővel kevesebben dolgoztak a gyógyszergyárakban 2020-ban, mint két évvel korábban. A gyógyszeriparnak és egészségügynek pedig nem minden szegmense profitált a járványból. A gyógyszeralapanyag-gyártással foglalkozó vállalkozások száma csökkent, ezzel párhuzamosan a szektor létszáma és bevétele is esett, 8,3, illetve 11 százalékkal.

Nem látszik a logisztikai szektor boomja

A járvány idején világszerte jelentősen nőttek a logisztikai igények, a hírek az internetes kereskedelem és a házhozszállítás bővüléséről szóltak. Ehhez képest a magyarországi csomagküldő cégek létszáma tavaly 150 fővel, 2,6 százalékkal csökkent. A szektor forgalma ugyan 4,4 százalékkal nőtt, de ez eltörpül a 2019-es 34 százalékos forgalomnövekedéshez képest.

Az európai trendekhez hasonlóan nőtt a közúti áruszállítás iránti igény, a szektor árbevétele 4,7 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor – szintén az európai trendekhez hasonlóan – a fuvarozók létszáma csökkent tavaly, 2019-hez képest ezer, 2018-hoz képest 4800 fővel. (A szektort sújtó munkaerőhiányról és ennek okairól itt írtunk részletesen.)

A raktározásban ezzel szemben jó másfél ezer fővel, 11,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, az árbevétel 13,2 százalékkal. Azonban a foglalkoztatás így is alacsonyabb volt 2020-ban, mint 2018-ban, ami feltételezhetően az automatizáció terjedésével áll kapcsolatban. Az egyéb, szállítási kiegészítő szolgáltatások terén szintén csökkenő foglalkoztatás kísérte a bevételnövekedést.

A szellemi tevékenységek területén az adminisztratív szolgáltatást nyújtó cégek munkavállalóit érintette különösen súlyosan a válság, e szektor létszáma 32 százalékkal csökkent. Szintén jelentős, 26 százalékos létszámcsökkenés volt a humánerőforrás-szolgáltatások (egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás) terén. Mindkét szektorban a 250 fő feletti vállalkozások hajtottak végre drasztikus leépítést. Ugyanakkor a bevételek a létszámnál kisebb mértékben csökkentek, ezért papíron mindkét szektor hatékonysága nagyot nőtt, előbbié 18, utóbbié 24 százalékot.

A programozókat ezzel szemben nem érintette a járvány, a szektor a járvány előtti növekedési pályán mozgott, 2019-ben 7,2, 2020-ban 5,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatás és 26,6, illetve 10,7 százalékkal az árbevétel. Ugyanakkor az IT szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok létszáma 2019-ben és 2020-ban is csökkent, és az IT szaktanácsadást nyújtó cégeknél is csökkent a létszám 2020-ban, bár a bevétel nőtt.

Sok élelmiszer és testápoló, kevesebb alkohol

Az élelmiszeripari cégek létszáma 3500 fővel csökkent, bevételük 150 milliárd forinttal nőtt, ám az egy főre jutó eredmény már korábban is emelkedőben volt. Hasonló a helyzet a kiskereskedelemben, ahol a nagy, 250 főnél több embert foglalkoztató vállalatok stagnáló foglalkoztatás mellett jelentősen növelték a forgalmukat, ugyanakkor ez a tendencia már 2020 előtt is megfigyelhető volt. A szektor termelékenysége, azaz az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel 2020-ban hasonló ütemben nőtt, mint 2019-ben.

Az élelmiszeripar eredménye ugyanakkor kiemelkedik a mezőnyből. A pékségek, könyvesboltok, cipőboltok, ruhaboltok és az újságárusok jelentős bevételcsökkenést szenvedtek el, és az italkiskereskedelem is összezuhant, a forgalom 42 százalékkal csökkent, a létszám 9,7 százalékkal. 

A legnagyobb hatékonyságnövekedést a híradás-technikai berendezés gyártása érte el, ahol stagnáló létszám mellett 16 százalékkal nőttek a bevételek. Mindazonáltal ez nem feltétlenül a járványhoz köthető: a szektor 2019-ben nagyon jelentős, 50 százalékos létszámbővülésen és 73 százalékos bevételnövekedésen ment keresztül.

Szintén nagyot nőtt a sportszer-kiskereskedelem, a munkaruha-gyártás és a piac- és közvéleménykutatási szektor, itt az egy főre eső bevétel 37-43 százalékot ugrott 2020-ban. A kijárási korlátozások idején a tisztítószerek és testápolási cikkek gyártása is erősen felpörgött, azonban ezek közül mindegyik szektorra igaz, hogy csökkenő létszám mellett érték el a bevételnövekedést. A másik oldalon, a mintákban a legnagyobb relatív visszaesést a hitelnyújtással és a vagyonkezeléssel foglalkozó cégek érték el, amelyek egy főre jutó bevétele 58-59 százalékkal csökkent.

Adat Vállalat árbevétel foglalkoztatás gazdasági válság járvány koronavírus munkanélküliség termelékenység vállalkozások Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Hajdu Miklós
2021. december 3. 15:35 Adat

Fordultak a visegrádi járványgörbék, megtorpant a meredek felfutás

Úgy néz ki, elérkezett a járványhullám tetőzése a régióban, a fertőzöttek napi száma még mindig magas, de legalább már nem növekszik.

Fontos

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Stubnya Bence
2021. december 3. 16:17 Vállalat

A világ legnagyobb ételkiszállító cégei küzdenek egymással a magyar piacon

Az amerikai piac csaknem 60 százalékát uraló cég veszi meg a Woltot, így már a világ harmadik és negyedik legnagyobb szereplői állnak a két vezető hazai szolgáltató mögött.

Bucsky Péter
2021. december 3. 06:05 Vállalat

Halsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közé

Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.