Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. március 23. 14:34 Támogatói tartalom, Vállalat

Hogyan kommunikáljanak a cégek az e-maillel nem rendelkező munkavállalókkal?

A koronavírus járvány miatt tavaly tavasszal leálló gyárak egy egészen meglepő problémával szembesültek: nem igazán tudták, hogyan értesítsék az alkalmazottakat, hogy mikor és milyen műszakban indul újra a termelés. Volt olyan multinacionális, több száz főt foglalkoztató cég, ahol jobb híján azt tanácsolták a munkatársaknak, hogy mindennap nézzék meg a gyár kerítésére kiplakátolt információkat  – nem tudtak több száz embert végigtelefonálni.

Aki irodában dolgozik, annak fel sem merül, hogy ne e-mailen vagy az intraneten kapjon meg minden szükséges információt, a vállalati hírektől kezdve a személyzeti ügyfélszolgálat nyitvatartási idejéig. A termelésben dolgozóknak viszont sokszor nem hogy céges számítógépük, okostelefonjuk vagy e-mail címük nincsen, de sok gyárba még bevinni is tilos a saját telefont. Így marad a pihenőhelyen a faliújság és néhány kitett számítógép a tájékozódásra. 

Sokkal több munkavállalóról van szó, mint elsőre gondolnánk. Globálisan becslések szerint a munkavállalók 80 százaléka nem irodában dolgozik, és nincsen vállalati informatikai hozzáférése. Az Egyesült Államokban a munkavállalók negyede nem használ e-mailt egy ezer fős felmérés tanulsága szerint. 

Magyarországon a Blue Colibri International Kft. készített erről felmérést 2019-ben, a résztvevő vállalatok összesen 300 ezer főt foglalkoztattak. Ahogy az alábbi ábrán látható, a cégek harmadánál a munkavállalók legalább felének nincsen vállalati e-mail címe.

Mindez azt jelenti, hogy a főként gyártással foglalkozó cégek esetében a munkatársak több mint felének nem volt e-mail címe, így csakis plakátokon vagy nem hivatalos formában, például dolgozói Facebook vagy egyéb fórumokon értesülhettek a vállalatot érintő kérdésekről.

Egyre több vállalat ismeri fel, hogy ma, amikor már a dolgozók szinte mindegyikének van okostelefonja, hasznos volna mind a cégnek, mind a munkavállalónak, ha lehetőség lenne hivatalosan kommunikálni digitális csatornákon. Adná magát, hogy adjanak a kékgalléros munkavállalóknak legalább egy digitális fiókot, amivel a céges ügyeiket intézhetik.

Ez azonban nem is olyan egyszerű és különösen nem olcsó megoldás. A nagyvállalati informatikai rendszerek ma már szinte mindig havidíjas formában működnek, és egyáltalán nem filléres megoldások. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a legismertebb vállalati informatikai rendszerekben egy-egy felhasználó hozzáférése havi 3-8 dollár körül mozog.

Ez az 1-2 ezer forintos tétel nem tűnik soknak, de egy több ezer fős gyártással foglalkozó cégnél már észrevehető tétel. Különösen, hogy ilyen esetben illene eszközt is adni a munkavállalóknak, hiszen a saját eszközökön a legtöbb vállalati rendszerhez való hozzáférés nehezen megoldható, mert az ehhez szükséges biztonsági protokollokat nem lehet magántulajdonú eszközökre egykönnyen telepíteni.

Még ha csak egy egyszerűbb vállalati okostelefonról is van szó, legalább darabonként 50 ezer forintos költséggel, a havi telekommunikációs költségekkel és a támogatással együtt a szoftver költségekkel együtt havi néhány tízezer forintos költséggel érdemes számolni – így már érhetővé válik, miért nem kap minden munkavállaló vállalati informatikai fiókot és eszközt.

Márpedig nincs sok munkavállalónak céges informatikai eszköze. A Blue Colibri felmérése szerint céges okostelefonnal a munkavállalók alig 16 százaléka rendelkezik, miközben saját okostelefonja a munkavállalók 95 százalékának van, még a termelés és gyártás területén is.

Barathi Tamás, a Blue Colibri International Kft. alapítója vállalati  kommunikációs tanácsadással foglalkozott, és azt látta, hogy akár még globális nagyvállalatok is alapvetően több évtizedes módszerekkel, papír alapon kommunikálnak a munkavállalóikkal. Nem csak azért tűnt ez elavultnak, mert egyébként minden ügyüket digitálisan igyekeznek a kékgalléros munkavállalók is intézni, hanem a beosztások vagy betegszabadságok papíralapú vagy telefonos kezelése lassú, sok hibázási lehetőséggel jár, ráadásul különleges helyzetekben nem lehet jól beavatkozni – ahogy azt a koronavírus-járvány is megmutatta.

A vállalatok részéről a másik jellemző elvárás az volt, hogy hatékonyan tudjanak a takarítónőtől az ügyvezető igazgatóig mindenkivel egységes platformon kommunikálni. A legnagyobb kihívás ezen a téren az, hogy a legtöbb cégnél a fizikai és a szellemi munkavállalók nyilvántartása nem is egységes rendszerben van, gyártó üzemeknél pedig a szerződéses munkavállalók kezelése is kihívást jelent. 

A Blue Colibri App ezekre nyújt megoldást: a 2019-ben indult szolgáltatás a nagy nemzetközi cégek által kínált hozzáféréseknél jóval olcsóbban, felhasználónkként havi 1-2 eurós áron kínál hozzáférést, és ezzel a vállalat összes munkavállalója hozzáférhet a hírekhez, fontos esetekben mindenkit ki lehet értesíteni push üzenetekkel, elérhetők egy helyen a vállalati dokumentumok, illetve a szabadságok és a  beosztások is intézhetők.

A rendszer bármely böngészőből elérhető, így minden okostelefonon és számítógtépen működik. Készítettek hozzá Android és IOS alkalmazást is – ez utóbbi azért fontos, mert push üzeneteteket Apple eszközökön csak alkalmazás segítségével lehet futtatni. A rendszer azért is nagy segítség, mert naponta akár vállalatirányítási rendszerből, akár Excel fájlból tudja frissíteni automatikusan, hogy kik éppen aktuálisan a cég munkavállalói, így biztosan csak a jogosultak férnek hozzá.

Az volt a célunk, hogy egy e-mail címnél olcsóbban nyújtsunk hr és belső kommunikációs szolgáltatásokat. Nem mi akartuk kitalálni, hogy mire van a cégeknek szüksége, hanem a partnereink igényei alapján kezdtünk fejleszteni

– foglalta össze Barathi Tamás a tapasztalataikat. Ilyen igény volt például az új munkavállalók felvételének digitális segítése, az onboarding: ez a rendszerükben egy külön menüben könnyen hozzáadható, itt el lehet helyezni a vezetői köszöntőt, a digitális tűzvédelmi oktatást, el lehet végezni az adategyeztetést.

A hr folyamatok digitalizálása mellett Barathi Tamás tapasztalatai szerint a belső kommunikáció fejlesztését látják nagy előnynek a cégek. Ez a legtöbb esetben a hr-osztályok feladata, akiknek nincs meg mindig az ehhez szükséges eszközük és kompetenciájuk, ezért nagy segítségként élik meg, ha egy már jól kitalált keretrendszert kapnak.

Azért is fontos egy olyan platform, ahol el lehet érni a munkavállalókat releváns információkkal, eszközökkel, mert egy amerikai felmérés szerint a főként az e-mailen érkező hr és belső kommunikációs levelek 40 százalékát elolvasás nélkül törlik a munkavállalók. Az intranettel kapcsolatban is csak amerikai adatokat találni, de azok szerint a munkavállalók harmada sosem nyitja meg azt. 

Ha a munkavállalók több információt kapnak a vállalatról, az elkötelezettségük is jobban nőhet. Ahogy az alábbi amerikai felmérés eredményéből látható, a cégek iránt a munkavállalók csak kisebb része tekinthető elkötelezettnek, ezért ennek fejlesztése jelentős potenciált jelent. És hogy ez miért fontos? A Gallup egy másik kutatása szerint azok a munkavállalók, akik elkötelezettek a cég iránt, ötödével több hasznot hoznak. 

A Blue Colibri megoldásait eddig alapvetően multinacionális nagyvállalatok választották. 2019 elején 5 ügyfelük volt, mára 55-re nőtt a számuk. Az árbevétel a 2019-es 21 millió forintról a hatszorosára növekedett 2020-ban. Ebben a koronavírus-járványnak is szerepe volt, hiszen sok cég ekkor döbbent rá, hogy nem rendelkezik megbízható belső kommunikációs eszközzel.

A növekedésben azonban nem is emiatt volt nagy szerepe a pandémiának: Barathi Tamás szerint az volt a legnagyobb könnyebbség, hogy amíg korábban minden esetben szükség volt a személyes találkozókra, 2020-ban már teljesen normális volt, hogy csak online intézték a bevezetést és a szerződést.

A nemzetközi növekedésben is gyorsabban tudtak így előre lépni: az OXO csoport 2019-es kockázatitőke-befektetése után ugyanis a térségbeli országok irányába való bővítést tűzték ki célul. Az elmúlt fél évben volt már szlovén, horvát, román és német bevezetésük is. A legtöbb estben a multinacionális cégek hazai leányvállalatai ajánlották őket a vállalatcsoport térségbeli cégeinek, de volt olyan német vállalat is, amely a központból kereste meg őket.

Nem csak a nagyvállalatokban látnak fantáziát: azon dolgoznak, hogy a kkv-knak freemium szolgáltatással a leggyakrabban használt megoldásokat dobozos termékként kínálják. Azért is érdekes ez a piac, mert a globális informatikai vállalatok a kisebb cégek elvárásaival még kevésbé törődnek, a régióban pedig igen nagy potenciál van ezek megszólításában.

A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding Zrt. támogatta.

Támogatói tartalom Vállalat HR oxo OXO Technologies Holding vállalati kommunikáció Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

László Pál
2021. december 6. 10:06 Podcast, Támogatói tartalom

A bitcoin a totális bizalmatlanságra épül, ezért lett ennyire biztonságos

Mi áll az évezred befektetése mögött, és fogjuk-e valaha akár szociális juttatások kifizetésére használni a nyerészkedésen és a technológia szégyenfoltját jelentő darkwebes tranzakciókon túl?

László Pál
2021. december 5. 07:13 Podcast, Támogatói tartalom

Mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz?

Podcastunkban Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanárral és Pásztory Ádámmal, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténet 150 évéről.

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 11:59 Támogatói tartalom, Vállalat

Előre a múltba, Magyarországon betiltják az online gyógyszer-kereskedelmet

Nem feltétlenül indokoltak azok a félelmek, amelyek miatt a törvénymódosítást megalkották.

Fontos

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.