Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. március 9. 06:03 Adat, Vállalat

Egyre könnyebb műanyag zacskó nélkül vásárolni, mégsem szabadulunk tőle

A műanyagmentes július és a zöld mozgalmak hasonló környezettudatos akciói ellenére a statisztikákban egyelőre nem látszik, hogy elkezdtünk volna tömegesen leszokni a műanyag zacskókról. Sőt, ha 2001 óta nézzük, akkor majdnem a duplájára nőtt a magyarok nejlonzacskó felhasználása.

Sajnos a statisztikai adatokból csak a polietilén műanyag zacskók tömegét és értékét lehet megismerni, márpedig ezt a terméket nem csak a lakosság, hanem az ipar is használja – de a kettőt nem tudjuk elkülöníteni. Ha úgy számolunk, mintha a teljes mennyiség átlagosan 1 grammos eldobható zacskókból állna, akkor a 2001-es napi 1 darabos fogyasztás 1,9-re növekedett. Elképzelhető, hogy nem használunk kétszer annyi zacskót, mint 20 éve, de a jelentős növekedés a számok alapján mindenképpen valószínű.

Ráadásul nem is keveset költünk zacskókra: 2001-ben még csak 18,4 milliárd forint volt a termékből származó értékesítési bevétel, míg 2019-ben már 72,3 milliárd forint – az Eurostat adatbázisa alapján. (Ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor ez az érték nagyjából összhangban van a darabszám közel kétszeresére emelkedésével.)

Jó hír, hogy 2018-ban az előző évi csúcshoz képest ötödével csökkent a műanyag zacskók felhasználása, ám 2019-ben ismét 7 százalék volt a növekedés, a 2020-as adatokban pedig nem várható éves szintű csökkenés.

Az alábbi térképen az látható, hogy fejlődő országok sokaságában is meg tudták már hozni azt a döntést, hogy betiltsák ezeket a jelentős szennyezést okozó, sokszor felesleges, eldobható csomagolásokat, ám ebből a szempontból az európai országok nem állnak jól.

Tavaly a magyar kormány is nekifutott a betiltásnak, de nagyon hamar visszalépett a tervétől.

Afrikának például szinte az egésze műanyag zacskó mentes az ENSZ összeállítása szerint – ez akkor is figyelemre méltó, ha nem feltétlenül a környezettudatossággal magyarázható. A témával foglalkozó jelentés alapján már 45 országban tiltották be teljesen az egyszer használatos műanyag zacskókat, az Európai Unióban a szívószálig és a társaiig jutottunk, amely a zacskók tömegéhez képest összességében elenyésző mennyiség.

Több lehetőség, de kevesen élnek vele

A környezettudatos fogyasztást propagáló civil szervezetek gyakran a vásárlói döntésekre próbálnak hatni, hiszen ha átalakulnak a fogyasztói igények, akkor erre a gyártóknak is reagálniuk kell. Az emberek egy része általában hajlandó is változtatni a szokásain, ám mégis látjuk, hogy a tömegek áttérítése nagyon hosszadalmas folyamat.

Ez húzódhat meg annak hátterében is, hogy az elmúlt 1-2 évben az élelmiszerüzletek többsége elérhetővé tette, hogy az egyszer használatos műanyag zacskók helyett többször használatos zacskókat használjanak a vásárlók, általában a zöldség-gyümölcs és a pékáru lemérésére – csomagolására.

Igazság szerint korábban sem volt lehetetlen, hogy valaki saját zacskót vigyen a boltba, és abba pakolja a lédig árut, de minőségi különbség, hogy az egyszer használatos zacskók mellé a boltok kitették az alternatívát, és így mindenki szinte minden bevásárlásnál szembesülhet a választás lehetőségével. 

A boltok persze a műanyagot teljes mértékben kihagyhatnák, például papír zacskót is tehetnének a pékáruhoz, ami jóval kevésbé szennyező, viszont sajnos egyelőre sokkal drágább megoldás. Az interneten elérhető ajánlatok alapján egy papírtasak bruttó 3 forintért, míg egy műanyag zacskó ennek feléért, 1,6 forintért beszerezhető. Ezt erősíti a kereskedelmi statisztika is, amely azt mutatja, hogy 1 gramm zacskó  ára nettó 1,2 forint, ami megfelel az ajánlatnak.

A szupermarketek azonban nem csak az ár miatt nem választják a papírt. A műanyag átlátszó, és így nehezebben lehet vele trükközni, például a kasszánál könnyebben és gyorsabban ellenőrizhető, hogy az olcsó krumpli közé nem tett-e a vásárló “véletlenül” egy-egy drága avokádót, vagy eggyel több kakaós csigát, mint amennyit lemért.

A környezetbarát elkötelezettséggel kapcsolatos fenntartásokat pedig talán semmi sem mutatja jobban, mint amikor papír és műanyag vegyes zacskókat használnak – ezt ugyanis sem papírként, sem műanyagként nem lehet szelektíven kidobni, azaz mehet a kommunális gyűjtőbe. Tökéletesen szétválasztani vélhetően senki nem fogja ezeket – mégis szinte minden áruház használ ilyet.

A legtöbb üzletben azonban már nem is nejlonból készült zacskóval találkozunk, hanem biológiailag lebomló, alapvetően kukoricakeményítőből készült tárolóval. A különbséget a laikus vásárló adott esetben észre sem veszi, a fő árulkodó jel talán az, hogy a biológiailag lebomló zacskó könnyebben szakad.

A lebomlónak mondott műanyagokat környezetbarátnak hirdetik, ám ezek sem oldják meg igazán jól a problémát, hiszen mikroműanyaggá bomlanak el, ami sokáig szennyező még. Ez nem tekinthető tökéletes megoldásnak, mert csak külön gyűjtés és megfelelő komposztálási körülmények (magas páratartalom, magas hőmérséklet, megfelelő baktériumok jelenléte) mellett bomlik el – ám ezeknek az ideális körülményeknek a biztosítására jelenleg nincs sok esély 

A cégeknek a csomagolás után termékdíjat kell fizetniük, 2021-ben a műanyag zacskóknál ez 1900 forint kilogrammonként, míg a biológiailag lebomló műanyagok esetében 500 forint. A lebomló zacskó azonban annyival drágább, hogy a kisebb termékdíj sem teszi igazán versenyképessé: a szennyező műanyag bruttó 3,5 forintra, a lebomló viszont 6,5 forintra jön ki. Emiatt a termékdíj hatása csak korlátozott lehet. 

Mérési hajlandóság

Az utóbbi hónapokban a Spar és az Auchan egyre több üzletében már arra is lehetőség van, hogy a zöldség-gyümölcs lemérésekor a vásárlók kiválasszák, hogy milyen csomagolást használnak*más üzletekben nem láttunk ilyet, és a megkeresett cégek sem tettek említést erről.. Ez jó lehetőséget teremtene arra, hogy a vásárlói szokásokról információt kapjunk, de sajnos egyik cég sem tudott adatot adni arról, hogy milyen a használt zacskók aránya.

A Lidlnél is megvan ez a változás, még ha elsőre nem is feltűnő. Náluk ugyanis nem a vásárlók mérik le a kilós árut, hanem a kasszások, és ahogy a cégnél kérdésünkre elmondták, amikor a pénztárnál a szalagra tesszük az árut, akkor a pénztáros választja ki a megfelelő csomagolást, és az újrahasználható zsák esetén annak tömeg-többletét, azaz 8 grammot levon a mérlegelésnél.

Megkerestük az összes jelentősebb hazai kiskereskedelmi láncot, hogy náluk mi a gyakorlat, de a Spar és a Lidl mellett csak az Aldi és a Penny Market küldött válaszokat.

Az Aldinál elmondták, hogy céljaik közé tartozik, hogy 2025-ig minden saját márkás termék csomagolóanyaga 100 százalékban újrahasznosítható legyen, illetve 15 százalékkal csökkentsék addigra a csomagolóanyag felhasználását. Ők a zöldség-gyümölcs pultnál elhelyezett, biológiailag lebomló zacskót használnak.

Az, hogy a cégnél 15 százalékos csökkenést tartanak reálisnak, arra utal, hogy érdemi átrendeződésre egyelőre nem számíthatunk.

A Penny Market a budapesti régióban papírkarton bevásárlódobozokat tett elérhetővé, az Auchan pedig már 2019 végén az összes áruházában bevezette az újrahasznosított papírból készül karton bevásárlódobozát, ami szállításra és tárolásra is alkalmas, így nagyon közkedvelt lett.

A német diszkontlánc különleges megoldása, hogy az újrahasználható zöldség-gyümölcs zacskóikat pamutból készítik – így ez sokkal inkább környezetbarát, mint a versenytársak megoldása.

A Sparnál sem tudták egyelőre megadni, hogy mennyien választják a mérlegeknél a saját és/vagy újrahasznosított csomagolást. A cégnél azt tapasztalták, hogy 2019-ben az újrahasználható zsákok bevezetése után nagy volt az érdeklődés, egyetlen negyedév alatt 150 ezer ilyen tasakot adtak el. 2020-ban további 200 ezer volt az értékesítés, idén pedig tovább csökkentették a termék árát, és arra számítanak, hogy nő az érdeklődés.

A három említett cégen és az Auchanon kívül a többi kereskedelmi láncnál egyelőre “büntetik” az újrahasználható csomagolást használókat, hiszen aki azt választja, az 1 helyett 9 grammal növeli meg a termék össztömegét. Márpedig a mérlegek nulla értéke az 1 grammos eldobható zacskóra van kalibrálva, így végső soron 8 grammal többet fizet az, aki újrahasznosított zacskóban méri a termékeit.

Ez persze nem sok pénz, egy kilogrammonként 500 forintba kerülő termék esetében például egy kg. vásárlása esetén csak 4 forint többlet, de azért mégis az áruháznál marad ez a pénz.

Végső soron azonban a cégeknek is a környezetvédelem a jó, hiszen ha visszaszorulna a bolti zacskók használata, akkor kevesebbet kellene erre költeni, a megszüntetésük pedig minden téren könnyebbséget  jelenthetne. Nem véletlen, hogy iparági forrásaink szerint az újrahasználható csomagolás értékesítésén elhanyagolható az árrés, azon a boltok nem keresnek, mert nekik is érdekük a használata.

Adat Vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. október 20. 15:54 Adat

Márki-Zay ott szerepelt jobban, ahol magasabb fokú az iskolázottság és a gazdasági aktivitás

Az előválasztás győztese a társadalmi-gazdasági szempontból kedvezőbb helyzetben lévő megyékben, a fővárosban pedig a kormánypártibb körzetekben szerepelt jól.

Jandó Zoltán
2021. október 20. 12:55 Adat

Intő romániai helyzet: csak a halál árnyékában szűnik meg az oltásellenesség

Nyáron még nem tudtak mit kezdeni a lejáró vakcinákkal, most, hogy katasztrofális a helyzet, hirtelen a hétszeresére ugrott a beadott oltások száma.

Mészáros R. Tamás
2021. október 19. 15:57 Adat, Vállalat

Kevesebb dolgozó többet termel, egy sor ágazatot leszálkásított a járvány Magyarországon

Átnéztük 113 olyan ágazat vállalati eredményeit, ahol a járvány a nemzetközi tapasztalatok alapján súlyos hatásokkal járt. A foglalkoztatás a 90 százalékukban csökkent, de a bevétel sok területen nőtt.

Fontos

Pálos Máté
2021. október 21. 11:47 Világ

Közel állunk ahhoz, hogy az űrből azt is észrevegyük, ha egy tehén elböfögi magát

A műholdas károsanyag-kibocsátás megfigyelés lehetőségeket ad a nagyhatalmaknak arra is, hogy egymásra vagy kisebb országokra mutogassanak, ha a bolygó tönkretétele kerül szóba.

Stubnya Bence Pálos Máté
2021. október 20. 06:09 Közélet

„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetés

A kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget. 

Jandó Zoltán
2021. október 19. 06:00 Vállalat

Megvan az első komoly jele, hogy csődök jöhetnek a magyar árampiacon

Az egyik energiakereskedő csak egy jogi kiskapunak köszönhetően kerülte el az összeomlást, a hatóság vizsgálódik, a piacon csődöktől tartanak.