Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. február 25. 16:55 Vállalat

A műanyagmentes drogéria csak egy álom, de közelíthetünk hozzá

Egy évvel ezelőtt egy cikkben megpróbáltuk megválaszolni azt az egyáltalán nem könnyű kérdést, hogy a szappan vagy a tusfürdő számít környezetbarátabb választásnak. A szappan fő alapanyaga jellemzően növényi olaj, vagyis beleütközünk a pálmaolaj komplex problémájába, a tusfürdők végső kiindulási anyaga viszont valamilyen nyersolajszármazék szokott lenni. Vagyis a fosszilis energiahordozókkal függ össze.

Nehéz jól kijönni ebből a dilemmából, ezért többek között ezt a konkrét kérdést is feltettem Sian Morris-nak, a Procter&Gamble óriáscég európai tudományos kommunikációs vezetőjének. Kevés olyan ember van, aki nála jobban átlátja a hasonló kérdéseket, hiszen a P&G a világ egyik legnagyobb gyorsan fogyó háztartási termékeket gyártó (fmcg) vállalata. Ha az ember bemegy egy magyar drogériába, nagy valószínűséggel több tucat olyan közismert márkát talál ott, amely a céghez tartozik. A mosószertől a borotváig rengeteg mindent gyárt ez a globális vállalat.

Sian Morris, a Procter & Gamble európai k+f kommunikációs vezetője. Fotó: Procter & Gamble

Sian Morris egy összességében 7 ezer kutatás-fejlesztési szakembert foglalkoztató ágát látja át ennek a céges szervezetnek, a piramis egyik csúcsáról. Ami náluk, ebben a globális k+f műhelyben történik, az tényleg közvetlen hatással van a hétköznapjainkra. Ha a fejlesztés a mosópor helyett a folyékony mosószer irányába, majd a tablettás megoldások felé megy (mint ahogy ez konkrétan meg is történt), akkor a háztartásainkban is előbb-utóbb uralkodóvá válnak ezek az új megoldások.

A P&G-hez hasonló óriások döntésein környezetvédelmi szempontból is nagyon sok múlik, és ha globálisan nézzük, tényleg csak néhány ehhez hasonló szereplő kezében fut össze a sok száz meghatározó fmcg márka.

A szappan vs. tusfürdő dilemmára Sian Morris lényegében azt mondta, szerinte nem is így merül fel a kérdés, mert a helyes válasz az, hogy mindkettő lehet fenntartható és a lehetőségekhez képest környezetbarát forrású. A megoldás tehát nem a (szét)választás, hanem a környezetbarát beszerzés felé való mozdulás – mindkét termékfajtánál.

Hasonló a helyzet a műanyagok csökkentésével. Nagyon sokan szeretnék ma már azt látni, hogy a műanyag használata visszaszorul, de ennek a megoldása sem olyan végletesen egyszerű, ahogy azt laikusként képzeljük. Sian Morris azt mondja, ő nem hiszi, hogy egy drogéria 100 százalékban valaha is megszabadulhat a műanyagoktól,

sőt, amikor a csomagolási mérnökeinkkel beszélek, ők azt mondják, nem is ez lenne az út, amin elindulhatnánk. A műanyagoknak rengeteg előnyük is van, és úgy hisszük, hogy a használatuk jelentős csökkentése a fő cél, illetve az, hogy amit használunk, az újrahasznosított alapanyagból készüljön.

A csökkentésnek számos egyszerűnek tűnő, valójában azonban komoly fejlesztést igénylő módja van.

Ahogy Sian Morris sorolja, először is kézenfekvő, hogy ha lehet, akkor csökkentik a termék és a csomagolás méretét. Erre ad jó példát az eldobható pelenka, amely 20 év alatt egészen összement, ma már lényegesen kisebb a termék és a csomagolása is.

Üzleti szempontból viszont fontos körülmény, hogy a vásárló érthető okokból nem fogadja el, ha a kisebb termék kevésbé jól használható. Ezért például a pelenkánál is meg kellett nézni, hogy mit lehet elhagyni belőle, illetve milyen új anyagokat lehet használni a méret csökkentéséhez, de csak úgy, hogy a termék funkcionalitása nem sérülhetett.

Egy másik hasonló, bevett lépés az, amikor megnövelik a termék koncentrációját, vagyis fajlagosan csökkentik a csomagolóanyag mennyiségét. Egy tisztítószernél például ugyanakkora flakonba jóval többet is bele lehet tölteni magasabb koncentrációban.

A flakonok újratöltési lehetősége is egyre nyilvánvalóbb lehetőséggé válik, de végső soron a műanyagot más anyagra is lehet cserélni. Sian Morris szerint egyértelmű, hogy jelenleg a papír, a karton tűnik a leginkább járható útnak, de a legfontosabb, hogy a körforgásos gazdasági modell felé mozduljanak el (ez nem csupán újrahasznosított alapanyag-használatot jelent, hanem azt is, hogy a terméket eleve úgy tervezik meg, hogy az könnyen és teljes egészében visszakerülhessen a gyártásba, azaz újra alapanyaggá válhasson).

Amikor azonban az új és régi anyagok kombinációjába kezdenek, új probléma keletkezik: az összetett csomagolásokat ugyanis jóval bonyolultabb újrahasznosítani. Erre most van egy ígéretes kezdeményezésük.

A Holy Grailnek (Szent Grálnak) elnevezett projektünkben olyan digitális jelet szeretnénk a csomagolásra tenni, amely a hulladékgazdálkodási telepeken egyértelműen leolvashatóvá teszi, hogy az adott doboz vagy flakon pontosan milyen anyagokból áll. Ezzel rengeteg manuális munkát takarítanánk meg, és az újrahasznosításnál nem kellene találgatni, hogy mire lehet jó az adott hulladék.

A P&G vállalati méretében fontos kérdés, hogy a fenntarthatóságot és az újrahasznosítást hogyan lehet összeegyeztetni a profitelvárásokkal. A környezet vagy a részvényesek érdeke előrébb való? Mi történik akkor, ha a vásárló egy olyan terméket vagy szolgáltatást favorizál, amely környezetvédelmi szempontból nem, vagy kevésbé fenntartható, viszont több pénzt hoz a konyhára?

Sian Morris azt mondja, a gyakorlatban ezeket a szempontokat jól össze lehet egyeztetni.

Nem fejlesztünk, és nem is fogunk fenntarthatatlan irányba fejleszteni termékeket azért, mert a fogyasztó esetleg azt szeretné. A fogyasztó egy jobb, fejlettebb végterméket szeretne, a mi feladatunk pedig az, hogy ezt úgy alkossuk meg, hogy a fenntarthatóság irányába lépjünk

– mondja.

Példát is hoz erre: nemrég még elképzelhetetlen volt, hogy egy fogkrémes tubus újrahasznosítható legyen, most már van ilyen termék. A vásárlói élmény mindenben ugyanaz, de van egy nagyon lényeges különbség: a kiürült tubust a szelektív szemétgyűjtőbe lehet dobni. Ez kis lépésnek tűnik, de azért fontos, mert az ilyen új anyagok használatát fokozatosan ki lehet terjeszteni, és egy idő után az ember már nem is érti, hogyan lehetett mindezt másképp csinálni.

A P&G egyik legérdekesebb fejlesztése egyébként most az EC30-nak nevezett technológia, amely egyelőre csak az Egyesült Államokban van piacon. Olyan szappanokról, samponokról és tisztítószerekről van szó, amelyeknek nincs víztartalma. A drogériában kapható tipikus termékek egyik legjelentősebb összetevője a víz, és ha ezt sikerül kivonni, akkor a készítmény radikálisan kisebbé és könnyebbé válik, ami sokkal kevesebb csomagolást (adott esetben műanyag-felhasználást) és lényegesen kisebb szállítási kapacitást (és ehhez kapcsolódó károsanyag-kibocsátást) eredményez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMelyik inkább környezetbarát, a szappan vagy a tusfürdő?Elég egyértelműnek látszik, hogy a kettő közül melyik terheli kevésbé a környezetet, de azért mégis van egy-két csavar a dologban.

Vállalat dorgéria fenntarthatóság fmcg környezetvédelem műanyag Procter & Gamble Sian Morris Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2021. április 14. 14:05 Vállalat

A magyar Lidl felépítőjével hódítaná meg Mészáros Lőrinc az ásványvízpiacot

Az Aqua Lorenzo számára a legnagyobb kihívás, hogy termékeivel nagy mennyiségben visszakerüljön az élelmiszerláncokba. Az új ügyvezetőt is ezért igazolhatták.

Váczi István
2021. április 14. 06:46 Vállalat

A pékség, amely akkor is több kenyeret adott el, amikor mindenki otthon sütött

Ludwig Klára, a Jókenyér tulajdonosa már nagyon várja a járvány végét, azt viszont nem bánja, hogy egyre több a kézműves konkurens.

Fabók Bálint
2021. április 13. 06:54 Élet, Vállalat

„Nem oltatjuk be magunkat, kerüljön ez bármibe” – erős az oltásellenesség a fizikai dolgozóknál

Húsz kétkezi dolgozóval beszéltünk, ami alapján egész áruházakban, gyárrészlegekben nincs egyetlen beoltott sem. A kollégák jelentős része nem is kér az oltásból.

Fontos

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Váczi István
2021. április 14. 17:15 Adat

Szinte már az összes kínai vakcinát beadták Magyarországon

A Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.