Amikor 1984-ben megalapította nyolc mérnök a Microsec Számítástechnikai Fejlesztő Kisszövetkezetet, akkor csak annyit tudtak, hogy programozással szeretnének foglalkozni, és az állami munkahely helyett inkább saját lábukra állnának.
Ez akkoriban nem is volt olyan egyszerű, hiszen a megrendelések továbbra is állami vállalatoktól jöhettek csak. A külföldi kapcsolataikban bíztak a munkák kapcsán is, na meg a találékonyságukban. Ez már rögtön az induláskor kellett, hiszen akkoriban nem lehetett egyszerűen számítógépet venni, nekik kellett nyugatról behozni:
a kisebb szekrény méretű eszközt Kispolszkival hozták Svájcból.
Számítógépet nemcsak egyszerű nem volt akkoriban egy KGST-országba importálni, hanem olcsó se. Azért tudtak egy ilyen jelentős beruházásba belevágni, mert a TÁKI programozóiként Svédországban kaptak munkát, és az így megtakarított fizetésüket fektették be. Ez pedig nemcsak kezdőtőkeként volt fontos, hanem egy olyan új szemléletet is kaptak, ami szintén nagy érték volt itthon.
Mivel számítógépük és programozó tudásuk is volt, a megbízások folyamatosan érkeztek. Egy kis budai, Csalogány utcai bérelt lakásban rendezték be irodájukat. Ahogy sok, mérnökök által indított vállalkozás a késő Kádár-korban, ők sem cégépítésben gondolkoztak, hanem egyszerűen dolgozni akartak.
A kezdeti nehézségek után a nyolc alapító közül három kiszállt, illetve később egy újabb tulajdonos csatlakozott, de 1991 óta már nem változott a tulajdonosi kör összetétele. A mai cégvezetők, az alapítók gyermekei úgy emlékeznek erre az időszakra, hogy nem igazán látták az édesapjukat. Az egyetlen számítógépen csak időbeosztásban tudtak dolgozni, sokszor csak este vagy éjjel. A kitartás azonban megérte.
A cég példája azért is érdekes, mert megmutatja, hogy egy állami megrendelés segítségével hogyan tudott egy mérnökcsapat igazi vállalkozássá válni, és hogy tudásalapú, nemzetközileg versenyképes megoldások kifejlesztéséhez hosszú építkezésre van szükség, de ez teremti meg a magas hozzáadott értéket és a hosszú távú növekedés feltételeit.
A céget egy háromtagú igazgatóság vezeti, ami a magyar kkv-k körében ritka. Az igazgatóság tagjai közül Vanczák Gergely és Szabóné Endrődi Csilla is az alapítók gyermeke, míg Hegedüs Márton az egyetem elvégzése után kezdett a cégnél dolgozni.
Tevékenységi köreiből fakadóan a Microsec Zrt. neve nem igazán vált ismertté, viszont a szolgáltatását rengetegen használják Magyarországon, különösen a vállalkozók. A cég fejlesztéseire épül ugyanis a magyar digitális cégnyilvántartás és a hazai elektronikus aláírások többsége.
Kiléptek az alvállalkozói szerepből
Még manapság is tanulságos annak története, hogy hogyan készítette el 1990-ben egy kis magyar mérnökcsapat az elektronikus cégnyilvántartást. A minisztériumi kiírásra négy integrátor cég jelentkezett, akik mindegyike a Microsecet jelölte meg alvállalkozónak. Már csak azért is rájuk gondoltak, mert a már meglévő hardverhez ők értettek a legjobban, ezért a minisztérium inkább közvetlenül velük szerződött.
A cégbíróságokon először az volt a feladat, hogy digitálisan tárolják az adatokat. Az írógépes helyett a számítógépes adatrögzítés akkoriban még annyira nem volt elfogadott, hogy a fejlesztők napokra beültek az ügyintézőkkel együtt dolgozni, hogy megmutassák, hogy igenis megoldható ez a munka. Olyan problémákat kellett megoldani, hogy nem volt magyar billentyűzet, ezért az angol klaviatúrát a fejlesztők címkézték át – eleveníti fel édesapja történetét Vanczák Gergely.
Szabóné Endrődi Csilla (b), Hegedűs Márton (k), Vanczák Gergely (j)
Az igazán nagy ötlet az volt, amikor 1995-ben felmerült igényként, hogy más állami szervek is élő adatkapcsolattal férhessenek hozzá a cégadatokhoz. Vanczák József pedig úgy gondolta, érdemes lenne ezt az akkor még csak a több hálózati megoldás közül egynek számító interneten keresztül megoldani. Részben ennek köszönhető, hogy Magyarország messze a nyugati országok előtt járt a cégadatok digitális tárolásában és internetes elérhetőségében.
A Microsec Zrt.-nek sokáig munkát adott a rendszer fejlesztése, igaz, üzletileg ez nem volt olyan jelentős, az alapítókon kívül még néhány fejlesztőnek adott munkát. A cégadatokat online értékesíteni is lehetett, így a Microsec lehetett az egyik első magyar cég, amelyik az interneten adatértékesítésbe kezdett.
A cégadatok sok forrásból elérhetők, a legtöbb adatbázis a cégközlönyre épül, ami a bejegyzést követően manapság néhány napos késéssel jelenik meg. A másodpercre pontos adatokhoz továbbra is az Igazságügyi Minisztérium Cégszolgálatának Microsec által fejlesztett és üzemeltetett rendszerein át lehet hozzáférni.
Ez főként bankoknak, pénzügyi szervezeteknek, ügyvédeknek fontos, hogy biztosan a legfrissebb adatokat láthassák. A cégnyilvántartási rendszerek fejlesztése és üzemeltetése azóta is a cég egyik stabil üzletága, bár az árbevételben a jelentősége már csökkent.
Helyesírás helyett e-aláírás
Az útkeresés ezután is zajlott: a cég mérnökei az 1990-es években készítettek egy olyan helyesírás-ellenőrző programot, ami akár egy floppy lemezről*ez csupán 1,44 MB volt is futott. A mérnökök azonban nem igazán jól mérték fel a piaci lehetőségeket ennek kapcsán: a Microsoft Wordbe ez végül azért nem került be, mert nem találták megfelelőnek az üzleti konstrukciót.
A másik nagy változást a 2000-es években az hozta, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban az elsők között jelent meg elvárásként a digitális egyablakos ügyintézés a cégügyekben. Ehhez pedig szükség volt az elektronikus aláírásra is, amire nem igazán volt egyszerűen átvehető nemzetközi megoldás.
Ez nem volt kis feladat: korábbi kollégákat hívtak vissza Németországból, hogy az elektronikus aláíráshoz szükséges hitelesítésszolgáltatás infrastruktúráját kiépítsék. Ez azonban másra is rákényszerítette őket: az addigi fejlesztőcégnél emiatt már szükség volt ügyfélszolgálatra, muszáj volt formalizálni a cég működését – addig ugyanis az adminisztratív feladatokat is főként az alapítók látták el a fejlesztői munka mellett. Az alapítók gyerekei ekkoriban végeztek az egyetemen, és így főként ők vettek részt a cégépítésben, majd másfél évtized bizonyítás után átvették a cégvezetést is.
2001-től volt lehetőség elektronikus aláírásra a hazai törvények alapján, amihez először a fokozott biztonságú fokozatú szolgáltató minősítést szerezték meg, és viszonylag későn, 2005-ben kaptak minősített elektronikus aláírás szolgáltató tanúsítást. Ekkoriban már volt három másik szereplő is a piacon, a Microsec hároméves késéssel jelent meg. Ez azonban már egy jól átgondolt üzleti lépés volt: azt látták, hogy miközben az e-aláírás fejlesztése és minősítése jelentős befektetés, a meglévő szolgáltatók olyan műszaki megoldásokat kínáltak, amikhez nem kapcsolódott piaci szolgáltatás, felhasználási terület.
Azt keresték először, hogy mihez lehet az e-aláírásokat adni, így egyben kínálták az e-aláírást és az ezt kezelő programot és szolgáltatást. 2005-től lehetővé tették az ügyvédeknek a cégek elektronikus bejegyzését, majd 2008-tól ez kötelező lett. Az E-Szignó aláíró szoftverüket pedig integrálták a cégbírósági adatkezelést lehetővé tevő rendszerekkel is.
Mivel így az ügyvédek egy kézből kapták meg az összes szükséges megoldást, többségük tőlük igényelt elektronikus aláírást. Így lettek az utolsókból az elsők a piacon. Vanczák Gergely, a területért felelős igazgatósági tag azt emelte ki, hogy azóta is fontos ez számukra: folyamatosan keresik az e-aláíráshoz kapcsolható megoldásokat. Ilyen fejlesztés volt, hogy a bírósági végrehajtóknak lehetővé tették a digitális kapcsolódást a banki adatokhoz.
Hiába népszerű Magyarországon a megoldásuk, a nemzetközi terjeszkedés nem ment könnyen. Az elektronikus aláírás olyan szolgáltatás, amit érthető okokból inkább helyi szolgáltatóktól vesznek a cégek igénybe. Már csak azért is így van ez, mert egy esetleges jogvita, hiba esetén fontos, hogy a helyi jog alapján lehessen eljárni. Eddig az is kihívás volt, a személyes azonosítást személyesen kellett elvégezni, ami nehezítette a belépést egy új piacra.
Magyarországon a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet nyomán lett lehetséges a videós azonosítás az e-aláírásnál, és ez látványosan nagy könnyítést jelentett. A cégek márciusban rohanták meg először a Microsec-et e-aláírásért, de ez hamar lecsengett. Ősszel azonban már látszott, hogy hosszabb távon velünk marad a járvány, ekkor még többen kezdték meg az e-aláírás bevezetését. Sok cégvezető rájött arra, hogy így könnyebben – az irodán kívül is, akár okostelefonról – meg lehet oldani az aláírásokat.
2020 decemberétől immár állandó jelleggel lehetséges lett Magyarországon a videós azonosítás az e-aláírás igényléséhez. Ezt eddig csak pár EU-tagállam vezette be, de a pandémiás helyzet egyértelművé tette az ügyfelek igényét erre, egyúttal felgyorsította az azonosítási mód elfogadottságát. Így várható, hogy a lehetőséget az egész EU-ra kiterjesztik a közeljövőben, erre a Microsec már készen áll.
Egyetemi kutatási kapcsolatok
A Microsec hosszú évek óta együttműködik a BME-vel. Szabóné Endrődi Csilla szerint ez több szempontból is előnyös: egyrészt sok kollégájuk diplomamunkát írni jött hozzájuk, és aztán maradt dolgozni is. A közös munka pedig azért is előnyös, mert a kutatási projektekből termékfejlesztés is született.
A BME-n működő CrySyS Adat- és Rendszerbiztonság Laboratóriummal jelenleg többek között a kvantumszámítógépek áttörését követően is biztonságos titkosítás témáján dolgoznak együtt, ami megkerülhetetlen ahhoz, hogy az e-aláírások később is feltörhetetlenek maradjanak.
Szintén egyetemi kutatás adta arra az ötletet, hogy az egymással kommunikáló járművek témakörével kezdjenek foglalkozni. Az önvezető autók fejlesztése kapcsán főként Amerikában terjedt el az megközelítés, hogy a járművet a lehető legtöbb fizikai érzékelővel szerelik fel, és az így nyert információk alapján próbálják az autók a lehető legjobb döntéseket meghozni az autonóm működésük során. Ez a működési mód kezd háttérbe szorulni, pontosabban kiegészülni azzal, hogy a járművek egymással, illetve a táblákkal, jelzőlámpákkal és más közlekedésforgalmi eszközökkel kommunikáljanak, amelyek így sokkal biztonságosabb és hatékonyabb közlekedést eredményezhetnek. Az erre a célra kialakított biztonságos kommunikációs protokollok – az 5G vagy egy speciális wifihálózat segítségével – már alkalmassá teszik erre a jövő okosautóit.
Az e-aláíráshoz is használt magas biztonságú hitelesítés pedig azért fontos ehhez, mert ez biztosíthatja, hogy ne lehessen feltörni ezeket a közlekedési rendszereket, ne lehessen az autók vagy az infrastruktúra által közvetített üzeneteket átírni, vagy azonosítatlan szereplőként rosszindulatú üzeneteket küldeni. A Microsec részt vesz a járművek kommunikációjával kapcsolatos nemzetközi standardok kidolgozásában és a gyakorlati működést előkészítő pilot projektekben.
A cégnél egyébként is hagyománya van a nemzetközi szabványalkotási munkákban, illetve más meghatározó testületek munkájában való részvételnek. A Microsec tagja többek között a nizzai székhelyű European Telecommunications Standards Institute (ETSI), a bécsi székhelyű European Signature Dialog (ESD), a globális hatókörű 5G Automotive Association (5GAA), a német központú CAR 2 CAR Communication Consortium, az amerikai OmniAir Consortium, valamint az Open Banking Europe szervezeteknek, releváns munkacsoportjaiknak.
A kommunikáló járművek nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) fejlesztése egy beruházás a Microsec részéről – mondta Szabóné Endrődi Csilla. Ennek még nemhogy piaca nincsen, de egyelőre az sem kiforrott teljesen, hogy a kialakítandó éles infrastruktúrát mely szervezet fogja majd üzemeltetni, fenntartani, illetve felügyelni. Így az autógyártók, a közút-üzemeltetők vagy akár az autótulajdonosok is lehetnek majd ezen a területen vevők. Bárhogy is fejlődik ez a terület, úgy gondolják, hogy ez egy globális szolgáltatóvá teheti a céget.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
