Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. február 16. 06:54 Vállalat

Ha a kormány besegít, Mészáros Lőrinc a PET-palackokon is hatalmasat kaszálhat

Mészáros Lőrinc új ásványvizes cégénél csöngött ki a telefon, amikor megpróbáltuk felhívni az országban egyedülálló PET-feldolgozó üzemről ismert Recy-Pet Kft. központi számát. Bár utóbbi vállalat ugyanahhoz a csoporthoz tartozott, amelytől a felcsúti milliárdos a hetekben némi hátszéllel megszerzett egy albertirsai ásványvízgyártó üzemet, az egyébként Karcagon található PET-feldolgozó nem volt a megvásárolt csomag része.

Ennek azért van különleges jelentősége, mert a kormány épp most dolgozik azon a jogszabályon, amely az uniós elvárásoknak megfelelően teljesen újraszabja a PET-hulladék kezelését is, és hatalmas piacot teremt a karcagi feldolgozónak. Sokmilliárdos üzletről van szó, amely az ásványvízpiacon is átalakíthatja az erőviszonyokat.

Nem csoda, hogy forrásaink közül már többen akkor is a Recy-Pet Kft. sorsát találgatták, amikor év elején még úgy tűnt, hogy Mészáros Lőrinc csak egy ásványvíz-palackozót vesz. De nem csak azt vett. Sőt, a nagy kincsnek tartott karcagi üzem már ezeknek a beszélgetéseknek az idején is hónapok óta az övé volt, csak eddig ezt nem verték nagydobra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen, amikor megmentenek egy céget Mészáros Lőrincnek a külföldi befektetőktől, áron alulHa Mészáros Lőrinc meg akar venni féláron és verseny nélkül egy nagy üzemet, akkor megveszi. Részletesen bemutatjuk egy példán, hogyan működik a folyamat szabályosan, olajozottan.

A kormány kinccsé teheti a PET-feldolgozókat

A PET-feldolgozást az értékelte fel, hogy a műanyag hulladék mennyiségének visszaszorítása az elmúlt években a fejlett világban környezetvédelmi prioritás lett. Az Európai Unióban a PET-italpalackokat például 2025-től 25, 2030-tól 30 százalékban hulladékból nyert alapanyagból kell gyártani. Itthon azonban ennél is magasabb arány lesz a cél, mivel a legnagyobb kibocsátónak számító ásványvizes és üdítős cégeket tömörítő szövetség az uniós elvárásokat is túlvállalta. Tavaly januárban úgy döntöttek, hogy a 30 százalékot már 2025-re elérik, 2030-ban pedig 50 százalékra növelik az újrahasznosított műanyagok felhasználási arányát*Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új palackokat jelentős részben olyan alapanyagból (jellemzően granulátumból) gyártják majd, amit nem hagyományos vegyipari alapanyagokból, hanem PET-hulladékból (tehát például régi palackokból) állítanak elő..

A Recy-Pet Kft. üzeme a karcagi ipari parkban. Fotó: MTI/Bugány János

Ahhoz viszont, hogy ez működjön, az egész jelenlegi rendszert újra kell gondolni és szabályozni. A magyar kormány neki is szaladt ennek a feladatnak, ám a dolog nem megy túl gyorsan. Bár hosszú előkészületek után tavaly év végére elkészült a PET-újrahasznosítást is szabályozó új hulladékgazdálkodási törvény, ám az hiába ment át az Országgyűlésen, Áder János köztársasági elnök nem írta alá. Több forrásból is úgy hallottuk, hogy az ügyért felelős államtitkár, Boros Anita és az Áder által alapított Kék Bolygó alapítvány között ekkor már hónapok óta éleződött a (jelentős részben szakmai alapú) konfliktus. Ennek a kicsúcsosodása lett, hogy az államfő aggályaival az Alkotmánybírósághoz fordult, amely néhány napja részben igazat is adott neki*Az államtitkár pedig két héttel a köztársasági elnök vétója után távozott a kormányból..

Bár a törvény körüli vita szakmai szempontból (is) fontos, a hulladékgazdálkodás átalakításának fő irányán azonban nem fog változtatni. A PET-palackok esetében úgy alakul majd át az eddigi gyakorlat, hogy a palackok betétdíjasak lesznek, azaz a fogyasztók visszaválthatják őket. Az így beérkező hulladék kezelését rábízzák egy állami vagy piaci szereplőre, amely aztán eladja majd újrahasznosításra. A használt PET-ekből készült alapanyaggal pedig már a piacon lehet majd kereskedni*A vita most főleg azon megy, hogy ki legyen a hulladék tulajdonjogát is megszerző központi szereplő, azaz a koncesszor. A piacon a többség nagyjából biztosra veszi, hogy a Mol kapja majd meg ezt a feladatot. Erre utalhatott az is, hogy Hernádi Zsolt, az olajcég vezérigazgatója egy decemberi interjúban maga is azt állította, hogy cége „ráerősít a hulladékgazdálkodásra”. A koncesszor kiléte azonban azt nem befolyásolja, hogy az általa begyűjtött hulladékot valakinek fel kell majd dolgoznia..

Ez utóbbi eddig nem volt törvényszerűen hatalmas biznisz, hiszen semmi nem kényszerítette az ásványvíz- és üdítőgyártókat, hogy az úgynevezett szűz, tehát először használt PET helyett újrahasznosítottat vegyenek.

A néhány éven belül életbe lépő szabályok azonban egyik pillanatról a másikra hatalmas piacot teremtenek, hiszen a palackokhoz használt alapanyag negyedének-harmadának-felének ilyennek kell lennie.

A témában lapunknak nyilatkozó nagyjából egy tucat iparági szereplő, ágazati szakértő, illetve a Recy-Pet működésére közvetlen közelről vagy kissé távolabbról rálátó szakember ugyan mindenben nem értett egyet, de abban nem volt köztük vita, hogy erre jelenleg nincs kapacitás az országban. Sőt, még szélesebb földrajzi relációban sincs. Így akinek saját gyára lesz, amikor a szabályok életbe lépnek, hirtelen nagyon jó üzleti helyzetben találhatja magát. Egy olyan üzem, amely PET-hulladékból újabb palackok előállítására alkalmas granulátumot tud gyártani, különösen nagy versenyelőnyt jelenthet. Ilyenből pedig jelenleg egy van az országban, a karcagi*A piacon természetesen vannak olyan cégek, amelyek PET-hulladékból gyártanak termékeket, de közülük nagyon kevesen tudnak az élelmiszeriparnak is megfelelő minőséget előállítani, és többségében ezek a vállalatok sem üdítős-ásványvizes palackokat gyártanak, hanem például joghurtos, tejfölös dobozokat. Úgy tudjuk, a Jász-Plasztiknál vannak tervek arra, hogy palackhoz is gyártsanak alapanyagot, de náluk is más lesz a technológia, mint a karcagi üzemben..

Nem volt rossz elképzelés

Ebben a helyzetben üzleti szempontból őrültség túladni egy ilyen termelőegységen. Kivéve persze, ha az eladónak valamiért nincs más lehetősége. A Recy-Petnek pedig valószínűleg nem igazán volt, a cég, illetve a mögötte álló csoport ugyanis bedőlt.

Pedig a PET-feldolgozóüzem megépítése eredetileg egyáltalán nem volt rossz elképzelés. A Recy-Pet az Aquarius-Aqua köré szerveződő cégcsoportnak volt a tagja. A csoport egy időben a hazai ásványvízpiac legnagyobb szereplőjének számított, és üdítőből is jelentős mennyiséget palackozott. A vállalat stratégiáját elsősorban arra építette, hogy alacsony árral igyekezet kiszorítani konkurenseit az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok tendereiről, így egy időben szinte az összes ilyen hálózatnak ők gyártották a saját márkás vizeket. A Spar, a Tesco, a Lidl, a Coop, a Penny ásványvizeit mind az Aquarius-Aqua palackozta, de nagy mennyiségben gyártottak ezeknek a láncoknak saját márkás üdítőket és energiaitalokat is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc lerohanhatná az ásványvízpiacot, de valószínűleg nem fogjaMire jó egy olcsón megszerzett ásványvízüzem a rendkívül nyomott magyar piacon? Lehet belőle például üdítőitalgyár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Pepsi gyártása lehet Mészáros Lőrinc nagy dobásaAz ásványvízen alig lehet nyerni, energiaitalban a Hellel kellene versenyezni, így valószínűleg az üdítőital-gyártás felé mozdulhat Mészáros Lőrinc új üzeme.

A PET-újrahasznosítás a karcagi üzem megálmodásakor, tehát a 2010-es évek közepén azért volt remek elképzelés, mert ekkor a hulladékból nyert alapanyag már évek óta sokkal olcsóbb volt, mint a vegyipari cégektől vásárolható, olajszármazékokból készülő úgynevezett szűz PET. Egy időben utóbbiért közel másfélszer annyit kellett fizetni, márpedig az ásványvíznél a legnagyobb költségtétel egyértelműen a palack, így aki azt olcsón tudja beszerezni vagy előállítani, az komoly árelőnybe kerülhet.

Az elképzelés tehát az volt, hogy a csoport a Recy-Petre építve szépen letarolja majd a piacot, végül azonban nagyon nem így alakult. A kétmilliárdos uniós támogatással, összesen 3 milliárd forintból felhúzott üzem 2013-as alapkőletételén még két miniszter is részt vett*Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter, akiknek egyaránt karcagi kötődése van., és két évvel később át is adták az egységet, de a Recy-Pet igazából sosem pörgött fel.

 

Soha nem működött jól

Mire ugyanis ez megtörténhetett volna, az Aquarius-Aqua helyzete és a piaci környezet is megváltozott, így pedig az üzem egy percig sem tudott nyereségesen működni. A vállalat vezetésében több mint hat évig aktívan részt vevő Kasi Zoltán a G7-nek főleg a PET-árak alakulásával magyarázta a kudarcot. Állítása szerint az ásványvíz- és üdítőgyártó cégek legalább 10 százalékos árelőnyt vártak el az újrahasznosított alapanyagtól, így amikor az árkülönbség a 2010-es évek második felében elkezdett olvadni, mindenki visszaállt a szűz PET-re. Mint fogalmazott, az ásványvizes cégek

meg akarnak felelni a környezettudatos fogyasztóik elvárásának, de csak úgy, hogy ez ne kerüljön nekik többe.

Ezt egyébként a gyártók is elismerik. Egy az ágazatban ténykedő hazai cég vezetője azt mondta: marketingből mindenki használ valamennyi újrahasznosított PET-et, de megfeszülnek vele, mivel kisebb a gyártás hatékonysága, ráadásul most már drágább is az alapanyag. Az ebből eredő magasabb költséget pedig nem tudják áraikban érvényesíteni, mert a vevők nagy többsége is csak szóban környezettudatos. Így amíg nem kötelező, a legtöbb gyártó csak annyi újrahasznosított PET-et vesz, amennyit nagyon muszáj.

A változó piaci trendek tehát tényleg nem kedveztek a Recy-Petnek, a cég problémáinak azonban szinte biztosan nem ez volt a fő oka. Az üzem első éveiben ugyanis még olcsóbb volt az újrahasznosított alapanyag a szűz PET-nél, a fordulat csak 2018-2019 fordulóján következett be, amikor a Recy-Pet már az utolsókat rúgta. Az üzem mégis veszteséges volt, méghozzá azért, mert a legfontosabb vevője, az Aquarius-Aqua néhány hónappal az átadás után megroppant.

A gyáravatón még beszédet mondó főtulajdonos nagyjából háromnegyed évvel később már előzetes letartóztatásban ült, mivel áfacsalási ügybe keveredett. Az Aquariustól ezután elkezdtek elpártolni a korábbi finanszírozók és vevők, ami komoly probléma egy alapvetően a nagy mennyiségű gyártásra és a hatékonyságból eredő alacsony költségekre építő gyártónál. Az üzleti modell összeomlott, az albertirsai gyár termelése visszaesett.

Márpedig – ahogy ez egy az üzemet bemutató videóból is kiderül – a Recy-Petnél előállított alapanyagot jelentős részben Albertirsára szállították. Az egykori ügyvezető szerint ugyan máshova is adtak el, de az eredetileg kigondolt üzleti modell épp az volt, hogy majd az Aquarius-Aqua húzza a hasznot az olcsó alapanyagból.

 

Mindenesetre a karcagi feldolgozó soha nem tudott tényleges kapacitása környékén termelni. Kasi Zoltán azt mondta, hogy az üzem évi nyolcezer tonna PET-palack-alapanyag előállítására képes. Ekkora mennyiségből az árakat figyelembe véve alsó hangon 2,5 milliárd forintos bevételt kellett volna összehoznia a Recy-Petnek, de a csúcsévben is csak 1,2 milliárdig jutott.

A vállalatnak az utolsó csapást egy műszaki hiba jelentette. Egy gép fő alkatrésze tört el, és bár a Recy-Petnél úgy gondolták, hogy a százmilliókba kerülő javítás garanciális, a gép szállítója nem értett ezzel egyet. A vitát nem sikerült rendezni, így a közel másfél évvel ezelőtti leállás után az üzemet már nem indították újra, a cég néhány hónapon belül összes alkalmazottját elbocsátotta.

Nyolcnapos céghez került

A PET-feldolgozó azonban sokáig nem hevert parlagon. A karcagi üzem története a következő hónapokban nagyon hasonlított az ekkor már szintén csődben lévő Aquarius-Aqua albertirsai palackozójának sorsához. Néhány hete részletes cikkben mutattuk be, hogy Mészáros Lőrinc piaci erejét, a cég problémáit, illetve a jogi lehetőségeket kihasználva hogyan szerezte meg viszonylag olcsón ez utóbbi gyárat. A karcagi feldolgozót is nagyon hasonlóan vásárolta meg, azzal a különbséggel, hogy itt még a felszámolás előtt lépett.

Egészen pontosan a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása és a felszámolás tényleges megindítása között. Ami azért érdekes, mert ilyenkor jogilag sem feltétlenül kockázatmentes egy hasonló felvásárlás. A lapunknak nyilatkozó felszámoló szerint ugyanis egy ilyen ügyletet adott esetben a későbbiekben a megbízott felszámoló és a hitelezők is megtámadhatnak*A Recy-Pet esetében, akárcsak az Aquaris-Aquánál, először a banki követelések felvásárlása indult meg. Ezt itt is a Hórusz Faktorház vállalta magára, hogy aztán majd továbbpasszolja ezeket a követeléseket a Mészáros-csoportnak. A Hórusz jelzálogjogát az üzemre a tulajdoni lap szerint május 13-án jegyezték be. A Recy-Pet ellen a cégbírósági iratok alapján két nappal ezt követően kezdeményezték a felszámolást. Az eljárás megindítását azonban ténylegesen csak szeptember közepén rendelte el a bíróság, ekkorra pedig az üzemnek már nem a Recy-Pet volt a tulajdonosa. Az ingatlant ugyanis június 17-én eladták. A lapunknak nyilatkozó felszámoló szerint elképzelhető, hogy a Recy-Petet hitelező bank biztosítéki célú vételi jogot is kikötött a szerződésbe, ami azt jelenti, hogy megveheti a biztosítékként szolgáló vagyontárgyat, tehát jelen esetben az üzemet, ha a cég nem fizet. Amennyiben volt ilyen megállapodás, akkor a követelés átvételével ez is a Hóruszra szállhatott, így a vétel, függetlenül annak időpontjától, nem támadható jogilag. Bár erről részleteket az érintettek nem árultak el, de sok jel utal arra, hogy volt ilyen biztosíték..

A PET-feldolgozót a tulajdoni lap tanúsága szerint június közepén az alig nyolc nappal korábban bejegyzett Greenpet Recycle nevű cég vette meg.

A fiatal vállalat tulajdonosa ugyan egy magántőkealap, aminek legfőbb funkciója legtöbbször épp az, hogy a tényleges magánszemély tulajdonost elfedje, de erről a tőkealapról egy korábbi versenyhivatali bejegyzésből már kiderült, hogy a Mészáros-csoporthoz tartozik (pdf).

Egy mozgalmas decemberi délután

Ezután már csak az ingatlant terhelő hiteleket kellett rendezni, év végén pedig ez is megtörtént. Az üzemre pont azon a napon, december 21-én jegyezték be Mészáros Lőrinc Aqua Lorenzójának jelzálogjogát, amikor Áder János visszadobta a feldolgozónak hamarosan hatalmas piacot teremtő törvényt.

Még ha ez utóbbi időbeli egybeesés véletlen, akkor is jól mutatja, hogy mennyire párhuzamosan zajlanak ezek a folyamatok.

A kormány épp kidolgozza a szabályozást, amely minden piaci szereplő szerint alakítható úgy, hogy a PET-hulladék valakinek nagy biznisz legyen, közben Mészáros Lőrinc megszerzi az egyetlen olyan üzemet az országban, amely hulladékból tud PET-palackhoz szükséges alapanyagot előállítani.

Ráadásul nem is keveset, több mint feleannyit, amennyire a hazai üdítő-, ásványvíz- és sörgyártóknak szüksége lesz, ha életbe lépnek az új szabályok. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők, illetve az iparági adatok szerint ez a kör évi szűk kétmilliárd palackot használhat fel. A karcagi üzem pedig*ha 25-30 százalékban használják a palackgyártásban az újrahasznosított alapanyagait nagyjából 1-1,1 milliárdhoz tudna alapanyagot biztosítani. Ez pedig csak a mostani kapacitás, a következő években akár bővíteni is lehet az üzemet*Az ágazatban a különböző méretű és súlyú palackok miatt inkább tonnában és nem darabszámban számolnak. Az említett kör fogyasztása nagyjából 40 ezer tonna, amiből 24-25 ezer tonnányi termeléshez szükséges alapanyagot tudna biztosítani a karcagi üzem..

PET-palack-őrlemény a Recy-Pet üzemében. Fotó: MTI: Bugány János

Az elmúlt években jellemző árakon – a mostani devizaárfolyamok mellett – egyébként a karcagi üzem 3-4 milliárd forintnyi bevételt hozhatna össze a jelenlegi kapacitás mellett. Ha azonban az uniós előírások és az új hazai szabályozás miatt megugrik a kereslet, és ennek kielégítésére nem lesz elég kapacitás az országban, vagy akár Európában, akkor az árak jelentősen emelkedhetnek, és tényleg kiugróan jövedelmező biznisz lehet a PET-feldolgozás. Márpedig új PET-feldolgozókat kialakítani nem rövid idő, a Recy-Petnek is évekig tartott. A piacon azt mondják, hogy ha valaki az új magyar szabályozás életbe lépésekor saját üzemet szeretne, akkor azt már lassan építeni kellene.

A feldolgozó akkor pedig különösen nagy üzlet tud lenni, ha sikerül egy csoportba szervezni egy palackozóüzemmel, ahogy azt most Mészáros Lőrincnél láthatjuk. Így ugyanis az ásványvízpiacot is letarolhatja a feldolgozó tulajdonosa. Ezért is számoltak azzal a szektorban, hogy ha a következő években még nem is lesz meghatározó szereplő a felcsúti milliárdos, néhány esztendő múlva már átalakíthatja az erőviszonyokat az ágazatban.

Jó áron

Ráadásul Mészáros Lőrinc valószínűleg most sem vásárolt drágán, hiszen a karcagi üzemet hasonlóan szerezte meg, mint az albertirsai palackozót, amiről bemutattuk, hogy olcsóbban került hozzá, mint amennyit érhet. Ezúttal bonyolultabb megállapítani, hogy mennyit fizettek a PET-feldolgozóért, de ha itt is csak a hiteleket kellett megvenni, akkor biztosan kevesebbet, mint amennyire az üzemet az előző tulajdonos értékelte. A csoport korábbi vezetése ugyanis szintén a Recy-Pet eladásával számolt, amikor még bízott legalább az albertirsai gyár megmentésében.

Tavaly év elején a hiteleken fölül közel 3 milliárd forintot reméltek egy ilyen ügylettől.

A céghez viszont ennyi pénz biztosan nem folyt be, vagy ha mégis, akkor nagyon gyorsan el is tűnt. A Recy-Pet egy korábbi beszállítója legalábbis a G7-nek azt mondta, hogy tudomása szerint a már felszámolás alatt álló cég egyetlen vagyontárgya jelenleg egy személygépkocsi. A vállalat felszámolójától megkérdeztük, hogy valóban így van-e, illetve érdeklődtünk az üzem eladásának körülményeiről és a cég pénzügyi helyzetéről is, ám nem kívánt nyilatkozni.

Az üzem eladásával kapcsolatban kerestük a Mészáros-csoportot, valamint a Recy-Petben tulajdonos Aquarius-Aqua állami felszámolóját is. Utóbbi a csődtörvényre hivatkozva utasította el a válaszadást, a Mészáros-csoport pedig annyit írt kérdéseinkre, hogy

elkötelezettek a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés elősegítése mellett,

illetve hogy

minden, a vállalatcsoportnál történt cégjogi változás a közhiteles nyilvántartásokban hozzáférhető, ugyanakkor folyamatban lévő tranzakciókról, konkrét üzleti lépésekről nem kívánunk idő előtt nyilatkozni.

Így arról sem árultak el részleteket kérdésünkre, hogy milyen terveik vannak a feldolgozóval, és mikorra hozhatják rendbe az egységet.

Erről ugyanakkor azt hallottuk, hogy az elképzelések szerint 2023-ra mindenképpen szeretnék termelőképessé tenni az új szerzeményt. Ez már csak azért is hihetőnek tűnik, mert a kormány tervei alapján az új hulladékgazdálkodási szabályok is épp 2023 júliusában lépnének hatályba.

Vállalat Aqua Lorenzo Aquarius-Aqua Mészáros Lőrinc Mészáros-csoport műanyag PET palack Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2021. április 14. 14:05 Vállalat

A magyar Lidl felépítőjével hódítaná meg Mészáros Lőrinc az ásványvízpiacot

Az Aqua Lorenzo számára a legnagyobb kihívás, hogy termékeivel nagy mennyiségben visszakerüljön az élelmiszerláncokba. Az új ügyvezetőt is ezért igazolhatták.

Váczi István
2021. április 14. 06:46 Vállalat

A pékség, amely akkor is több kenyeret adott el, amikor mindenki otthon sütött

Ludwig Klára, a Jókenyér tulajdonosa már nagyon várja a járvány végét, azt viszont nem bánja, hogy egyre több a kézműves konkurens.

Fabók Bálint
2021. április 13. 06:54 Élet, Vállalat

„Nem oltatjuk be magunkat, kerüljön ez bármibe” – erős az oltásellenesség a fizikai dolgozóknál

Húsz kétkezi dolgozóval beszéltünk, ami alapján egész áruházakban, gyárrészlegekben nincs egyetlen beoltott sem. A kollégák jelentős része nem is kér az oltásból.

Fontos

Bucsky Péter
2021. április 16. 06:49 Közélet

Pénzeső hullhat Budapestre, de nem Karácsonyék fogják elkölteni

Budapestnek és vonzáskörzetének 3000 milliárd forint juthat az európai újjáépítési pénzekből, a főváros 600 milliárdot kér, de valószínűleg csak a hetedét kapja meg.

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.