Az egyik dunántúli kisváros sörözője nem sokban különbözik a magyar kiskocsmák ezreitől. Jellegtelen kockaépület egy lakótelep peremén, kockás terítővel, régi törzsvendégekkel és egy nehéz helyzetbe került üzemeltetővel. A sörözőt egyedül, egyéni vállalkozóként működtető Margit mindig arra vágyott, hogy legyen egy ilyen helye, mint mondta, a vendéglátás az élete.

Miután novemberben be kellett zárnia a korlátozások miatt, egyéni vállalkozóként nem tudott élni a vendéglátósokat célzó állami bértámogatással. A vállalkozást ezért szünetelteti, és elment dolgozni egy gyárba. A rezsit továbbra is fizeti – a bérleti díjat szerencsére nem kell – és százezres értékű árut kénytelen kidobni a lejáró szavatosságok miatt.

Megpróbálok kitartani a végsőkig, mert hiányoznak a vendégeim, és ők is naponta hívnak, hogy mikor lesz már nyitás. Rosszul élem meg ezt a helyzetet, mert ez a hely volt a vágyam, és most elvették tőlem. Ebből nem lettem volna milliomos, de nem is akarok az lenni

– mondta Margit.

Elfelejtett kisvállalkozások

Az állam hasonló vendéglátóipari kis- és mikrovállalkozások tömegét hagyta teljesen magára, amelyeknél csak alkalmi jelleggel vagy egyáltalán nincsenek alkalmazottak, ugyanúgy mint Margitnál. A novemberben bejelentett 50 százalékos bértámogatás ugyanis értelemszerűen csak foglalkoztatóknak jár. Márpedig a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) nyári összesítése szerint a mintegy 50 ezer magyar vendéglátóhelyet működtető 24,5 ezer vállalkozás felét egyéni vállalkozók működtetik.

Ezeknek a jellemzően kisvárosi, falusi kávézóknak, presszóknak, fagyizóknak vagy kiskocsmáknak tehát úgy kellett november elején bezárniuk egy addig is rendkívül megterhelő időszak után, hogy semmilyen támogatást nem kaptak az államtól. A kereskedelmi vendéglátóhelyeknek már novemberben – amikor a hónap egyharmadában még nyitva lehettek – több mint 50 százalékkal csökkent a forgalma az előző évhez képest (frissebb adat jelenleg még nincsen).

Számos vendéglátóhelynek a lezárás óta lényegében nincs bevétele. Ilyen például egy komlói söröző, amely szintén egyéni vállalkozásként működött. Ugyan a sörözőben a vállalkozó családtagjai is dolgoztak, mégsem igényeltek bértámogatást, inkább felfüggesztették a vállalkozást.

Mivel a járulékaimat nem engedték el, és semmilyen kedvezmény nincs, egyszerűbbnek láttuk inkább szüneteltetni a vállalkozást

– mondta a söröző üzemeltetője. 

Egy kelet-magyarországi kiskocsma üzemeltetője azt mondta, ő már márciusban feladta az amúgy is nehézkesen működő vállalkozását. A kocsmát ezt követően az egyetlen korábbi alkalmi munkavállalója vette át, de segítség híján éppen a napokban döntött úgy, hogy ő is feladja.

Az állami bértámogatás ugyanakkor a nagyobb vállalkozások számára is meglehetősen korlátozott segítség, amelynek számos oka van:

• a bér mellett jelentős költségei vannak egy étteremnek vagy kocsmának, mint például a bérleti díj vagy a rezsi, amelyekhez nem nyújt segítséget az állam (erről írt bővebben a 444)
• a bizonyos mértékű tisztulás ellenére a vendéglátóiparban továbbra is elterjedt a fekete foglalkoztatás. Például egy budapesti étterem vezetője azt mondta, hogy a sok esetben minimálbérre bejelentett személyzet ennek akár két-háromszorosát is megkereste, így a bértámogatás a valós fizetések töredékét fedezheti
• a támogatás szintén nincs tekintettel a fizetés jelentés részét kitevő borravalóra. Egy dunántúli étterem vezetője szerint náluk a fizetések 20-30 százalékát jelentette a borravaló, és ezt nem pótolja a kiszállítás

A beharangozott állami támogatást ráadásul senki sem kapta meg, sem az általunk megkérdezett vendéglátósok közül, sem az ismerőseik közül. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének múlt heti közleménye szerint

tagjaik 90 százaléka nem kapta meg a novemberi bértámogatást se.

Hiába vannak tehát közel három hónapja zárva, az egyre szorultabb helyzetben lévő vendéglátósokat még csak nem is tájékoztatták arról, hogy mikor kapják meg a támogatást. Megkérdeztem a Miniszterelnökséget, hogy mennyien igényelték az állami támogatást és mikorra számíthatnak rá, de nem kaptam választ.

Baráti kölcsön, felmondott albérlet

Mostanra éltük fel a tartalékainkat. Betartottuk a szabályokat, összefogtunk, amikor ez volt a kérés, de most nekünk van szükségünk segítségre. Feladni nem akarjuk, ha már eddig fenntartottuk az üres helyiséget, de teljesen el vagyunk keseredve

– mondta egy dunántúli söröző üzemeltetője. Miután a hullámzó tavalyi évben összességében több mint felére esett a forgalmuk, közel három hónapja semmilyen bevételük nincs.

Egy március óta zárva tartó budapesti éttermes azt mondta, hogy a korábbi dolgozóinak nagy része talált munkát, például árufeltöltőként, eladóként, takarítóként, az egyik legjobb embere pedig csomagol egy üzemben. Ők is kevesebb pénzért dolgoznak, néhányuk pedig azóta sem talált munkát.

Nekik hozzám hasonlóan ez volt az életük, napi 10-15 órát a vendéglátásban dolgoztak. Egyszerűen hiányzik nekünk az étterem, hogy dolgozni és találkozni tudjunk a vendégeinkkel. A kollégáim most borzasztóan szenvednek, lelkileg kivannak, naponta hívogatnak, hogy mikor nyitunk

– mondta.

Az anyagi nehézségek miatt többeknek megtört az élete. “A legtöbben a végét járják a tartalékokkal” – mondta az éttermes. Van, aki baráti kölcsönökből él, más kénytelen volt felváltani az albérletét egy kiadó szobára. Számos cikk villant fel hasonló drámai eseteket az egy éve még 140 ezer embert foglalkoztató szektorból. 

A SZÉP kártya menti meg őket

Persze nem az összes vendéglátóhelyet érinti ilyen súlyosan a járvány. A teljesen forgalom nélkül maradó kávézók és a kocsmák mellett az éttermek legalább a házhoz szállításban reménykedhetnek, bár jó esetben ez is csak a nullszaldóhoz elegendő (illetve lehet hallani olyan kivételes esetekről, ahol a forgalom jelentősen nőtt is).

Ilyen például egy nagyatádi étterem, amely egy sportcsarnokban működik. Az étterem vezetője szerint a négyből három bevételi láb kiesett (nincsenek magánrendezvények, sportesemények és kiszolgálás), de a náluk egyébként is hagyományosan erős kiszállításnak köszönhetően az átlagosnál kevesebbel, 30-40 százalékkal csökkent a forgalmuk.

Akik csak most ismerkednek a kiszállítással, azoknak sokkal nehezebb a helyzetük. Nekünk öt-hat év kellett hozzá, hogy meg is érje csinálni

– mondta. Szerinte szembetűnő, hogy a decemberi kiköltekezés után kevesebb pénz maradt az embereknél, azonban éppen a turizmus összeomlása jelent nekik segítséget.

A vendégek azért tudnak még vásárolni, mert SZÉP kártyát használnak. Mivel másra nem tudták elkölteni, most itt nálunk használják, mi ezért tudtunk fennmaradni

– mondta.

A megkérdezett vendéglátósok többsége maga is frusztrált, így átérzik azoknak a helyzetét, akik elkeseredettségükben azt állítják, hogy februárban meg fognak nyitni, ugyanakkor nem csatlakoznának hozzájuk. Van, akit az esetleges bírság tart vissza, másnak járványügyi szempontból is vannak aggályai.

A megoldást az újranyitás helyett sokkal inkább a valós állami támogatásban látják.

Nagyon sok adót fizettem ki az elmúlt évtizedekben, és a többiek is. Nem biztos, hogy az segítene rajtunk, ami veszélyes és tilos is, hanem az, ha visszakapnánk abból, amit befizettünk

– mondta egy budapesti vendéglátós.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat étterem kávézó kocsma vendéglátás Olvasson tovább a kategóriában