Tíz évvel ezelőtt a Tesco a harmadik legnagyobb foglalkoztató volt Magyarországon több mint 21 ezer alkalmazottal. Mostanra ez 40 százalékkal csökkent, a NAV adatai alapján idén már kevesebb mint 13 ezren dolgoznak a Tescónál, amely még így is a hetedik legnagyobb foglalkoztató Magyarországon.
A létszám a 2010-es évek közepén kezdett el csökkenni, párhuzamosan azzal, hogy a Tescónak egyre csökkent a nyereségessége. 2013-ben már komoly veszteséget termelt*Valójában 2013 márciusa és 2014 februárja között, mivel a Tescónál az üzleti év márciustól februárig tart, de az egyszerűség kedvéért a cikkben azt az évet tüntetem csak fel, amelyik az üzleti év 10 hónapját öleli fel., a következő évben pedig 68 milliárd forintos mínusszal zárt. Még ekkor is közel 19 ezer munkavállalója volt a brit kiskereskedelmi vállalatnak, de a jelentős veszteség hatására átalakításokba kezdtek.
Muszáj is volt, mert 2015-ben lépett életbe az a szabály, hogy ha egy legalább 15 milliárd forint forgalmú kiskereskedelmi cég két egymást követő évben veszteséggel zár, akkor nem folytathatja a tevékenységét. Igaz, a Tescónál az előző két évben olyan tételek tolták meg igazán a veszteséget, mint például az épületekre elszámolt terven felüli értékvesztés és a következő években esedékessé váló kiadásokra képzett céltartalékolás. Ettől függetlenül 2015 után már életveszélyessé vált volna a cég számára a veszteséges működés.
A változtatás hatására öt év alatt több mint ötezer munkavállalóval csökkent a Tesco létszáma, miközben az áruház bevétele nagyságrendileg nem változott. A vállalat azonnal nyereségessé vált, az elmúlt két évben több mint 30 milliárd forintos profittal zárt. A Tesco a nekem küldött válaszában három fő okra vezette vissza a dolgozói létszám csökkentését:
- kevesebb áruházuk van,
- a megmaradó áruházaknak kisebb az eladótere, és
- hatékonyabbá vált a működési modell.
A veszteséges évek után 13 áruházat zárt be a Tesco 2015-ben, azóta pedig további hat egységet (2013-ban 220 áruházuk működött, most 201). Az áruházak átalakításának részleteiről Matt Simister, a cég közép-európai vezérigazgatója több interjúban is beszélt. Ezekből az derült ki, hogy elavulttá vált a „one-stop shop” koncepciójuk, amely értelmében a vásárlók egy megállással lényegében bármit be tudnak szerezni.
„Az emberek például sokkal többre értékelik az idejüket, és már nem járnak a Tescóba nagyméretű elektromos termékeket vagy CD-t és videokazettát vásárolni” – mondta Simister a Pénzcentrumnak tavaly. Emiatt mind a 112 hipermarketben átalakították a termékkínálatot, és számos áruháznak szűkítették a vevőterét.
A budaörsi hipermarket területe például 16 ezer négyzetméterről 6300-ra csökkent. Miközben az áruházak kevesebb mint tíz százaléka zárt be, a globális Tesco beszámolói alapján a magyarországi áruházak területe közel húsz százalékkal csökkent az elmúlt években.
Korábban számos hipermarket területe volt 10 ezer négyzetméternél nagyobb, most egyiké sem haladja meg a 7500 négyzetmétert. A budaörsi üzlet felszabadult helyein például gyógyszertár, posta, étterem és ruhabolt nyitott meg. „Történetünk eddigi legnagyobb kínálat-átalakítását hajtottuk végre az elmúlt időszakban, és megszüntettük a kihasználatlan eladótereket” – foglalta össze a vezérigazgató.
A Tesco azt is írta a válaszában, hogy az áruházi eladóterek csökkentésével a munkatársakra eső óraszámok is csökkentek. A cég beszámolói alapján ebből annyi látszik, hogy 2009-2010-ben az összes alkalmazott 10-12 százaléka volt részmunkaidős, ez az arány tavaly 20 százalékra nőtt.
A beszámolók alapján a létszám mintegy 40 százalékos leépítése miatt alig költ többet bérekre a Tesco, mint 10 éve, miközben a fizetések nominálisan duplázódtak. 2010-ben 38,6 milliárd forintot költöttek bérekre, tavaly 42,6 milliárdot, a tavalyi átlagkereset pedig havi bruttó 303 ezer forint volt.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
