Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. október 2. 13:05 Vállalat

Miért csökkent a Tesco létszáma nyolcezerrel 2010 óta?

Tíz évvel ezelőtt a Tesco a harmadik legnagyobb foglalkoztató volt Magyarországon több mint 21 ezer alkalmazottal. Mostanra ez 40 százalékkal csökkent, a NAV adatai alapján idén már kevesebb mint 13 ezren dolgoznak a Tescónál, amely még így is a hetedik legnagyobb foglalkoztató Magyarországon.

 

A létszám a 2010-es évek közepén kezdett el csökkenni, párhuzamosan azzal, hogy a Tescónak egyre csökkent a nyereségessége. 2013-ben már komoly veszteséget termelt*Valójában 2013 márciusa és 2014 februárja között, mivel a Tescónál az üzleti év márciustól februárig tart, de az egyszerűség kedvéért a cikkben azt az évet tüntetem csak fel, amelyik az üzleti év 10 hónapját öleli fel., a következő évben pedig 68 milliárd forintos mínusszal zárt. Még ekkor is közel 19 ezer munkavállalója volt a brit kiskereskedelmi vállalatnak, de a jelentős veszteség hatására átalakításokba kezdtek.

Muszáj is volt, mert 2015-ben lépett életbe az a szabály, hogy ha egy legalább 15 milliárd forint forgalmú kiskereskedelmi cég két egymást követő évben veszteséggel zár, akkor nem folytathatja a tevékenységét. Igaz, a Tescónál az előző két évben olyan tételek tolták meg igazán a veszteséget, mint például az épületekre elszámolt terven felüli értékvesztés és a következő években esedékessé váló kiadásokra képzett céltartalékolás. Ettől függetlenül 2015 után már életveszélyessé vált volna a cég számára a veszteséges működés.

 

A változtatás hatására öt év alatt több mint ötezer munkavállalóval csökkent a Tesco létszáma, miközben az áruház bevétele nagyságrendileg nem változott. A vállalat azonnal nyereségessé vált, az elmúlt két évben több mint 30 milliárd forintos profittal zárt. A Tesco a nekem küldött válaszában három fő okra vezette vissza a dolgozói létszám csökkentését:

  • kevesebb áruházuk van,
  • a megmaradó áruházaknak kisebb az eladótere, és
  • hatékonyabbá vált a működési modell.

A veszteséges évek után 13 áruházat zárt be a Tesco 2015-ben, azóta pedig további hat egységet (2013-ban 220 áruházuk működött, most 201). Az áruházak átalakításának részleteiről Matt Simister, a cég közép-európai vezérigazgatója több interjúban is beszélt. Ezekből az derült ki, hogy elavulttá vált a „one-stop shop” koncepciójuk, amely értelmében a vásárlók egy megállással lényegében bármit be tudnak szerezni.

„Az emberek például sokkal többre értékelik az idejüket, és már nem járnak a Tescóba nagyméretű elektromos termékeket vagy CD-t és videokazettát vásárolni” – mondta Simister a Pénzcentrumnak tavaly. Emiatt mind a 112 hipermarketben átalakították a termékkínálatot, és számos áruháznak szűkítették a vevőterét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Tesco leépített, az Auchan százakat vett fel a járvány kezdete ótaMárciusban rengeteg embert vettek fel a nagy roham miatt az élelmiszerláncok, erősen kérdéses azonban, hogy közülük hányat tartanak meg akár középtávon.

A budaörsi hipermarket területe például 16 ezer négyzetméterről 6300-ra csökkent. Miközben az áruházak kevesebb mint tíz százaléka zárt be, a globális Tesco beszámolói alapján a magyarországi áruházak területe közel húsz százalékkal csökkent az elmúlt években.

Korábban számos hipermarket területe volt 10 ezer négyzetméternél nagyobb, most egyiké sem haladja meg a 7500 négyzetmétert. A budaörsi üzlet felszabadult helyein például gyógyszertár, posta, étterem és ruhabolt nyitott meg. „Történetünk eddigi legnagyobb kínálat-átalakítását hajtottuk végre az elmúlt időszakban, és megszüntettük a kihasználatlan eladótereket” – foglalta össze a vezérigazgató.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁtadja a Tesco a cseh és szlovák házhoz szállítást egy olyan cégnek, amely jövőre Magyarországra is bejöhetVége a saját flottának, egy helyi futárcéghez, a DoDo-hoz szervezik ki a logisztikát.

A Tesco azt is írta a válaszában, hogy az áruházi eladóterek csökkentésével a munkatársakra eső óraszámok is csökkentek. A cég beszámolói alapján ebből annyi látszik, hogy 2009-2010-ben az összes alkalmazott 10-12 százaléka volt részmunkaidős, ez az arány tavaly 20 százalékra nőtt.

A beszámolók alapján a létszám mintegy 40 százalékos leépítése miatt alig költ többet bérekre a Tesco, mint 10 éve, miközben a fizetések nominálisan duplázódtak. 2010-ben 38,6 milliárd forintot költöttek bérekre, tavaly 42,6 milliárdot, a tavalyi átlagkereset pedig havi bruttó 303 ezer forint volt.

Vállalat kiskereskedelem Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2021. május 14. 14:36 Vállalat

16 milliárdos fizetését magyarázza a Netpincér anyacégének vezére

A német tőzsdén jegyzett vállalatok vezetői közül tavaly a második legnagyobb javadalmazást kapta a Delivery Hero alapító-vezérigazgatója.

Bucsky Péter
2021. május 12. 06:50 Vállalat

Egyre nagyobb az IKEA fölénye, a bútorra költött forintok negyede a cégnél landol

Egész Európát letarolta a svéd gyökerű bútorforgalmazó, de Magyarországon páratlanul magas a piaci részesedése.

Jandó Zoltán
2021. május 7. 05:42 Vállalat

A magyar cég, amely kiszívja a hőt a Földből

A Mol nem csapott le az ötletükre, így végül úgy döntöttek, maguk csinálják meg a világszinten is egyedinek számító fűtőművet, amelynek külföldön is lehet piaca.

Fontos

Kasnyik Márton
2021. május 16. 07:34 Pénz

A kriptovilág megérkezett a teljes nihilizmushoz, és ez meggyorsíthatja a bukását

Elon Musk esete a dogecoinnal és a bitcoinnal jól bemutatja, hogyan uralja a nyers manipuláció a kriptopiacot. De ha megérkezik az állam, mindennek gyorsan vége szakadhat.

Debreczeni Anna
2021. május 15. 16:20 Élet

Az alulról, hálózatosan szerveződő művészeti társulások ideje jöhet el

Globálisan is van egy kiábrándultság a művészeti finanszírozás klasszikus intézményrendszeréből - mondja a most zajló harmadik budapesti OFF Biennálé képzőművészeti eseménysorozat társkurátora és vezetője.

Bucsky Péter
2021. május 15. 06:58 Podcast

Egyre hatékonyabb technológiával éljük fel egyre jobban a természeti erőforrásokat

G7 Podcast! Az ember által okozott egyik negatív környezeti hatás csökkentése együtt jár a másik hatás növelésével, ezért Dombi Mihály szerint újra kéne gondolnunk az alapvető infrastruktúrákhoz való viszonyulásunkat.