A magyar boltos azt szeretné, ha kevesebb és kisebb üzletben, de többet vásárolnánk
A magyar piacon aktív kiskereskedelmi cégek a járvány első hullámának lecsengése után egyértelműen arra törekednek, hogy növeljék az eladási kapacitásaikat – ez derül ki az egyebek mellett ingatlan-bérbeadással és létesítményüzemeltetéssel foglalkozó CBRE Magyarországon és Csehországban végzett friss kutatásából. A kérdőívre adott válaszokból az is kiolvasható, hogy nem csupán a forgalom növelése a cél, hanem a hatékonyság javítása is.
Az értékesítési kapacitás növelése*Ez jelentheti például azt, hogy nagyobb mennyiségű és/vagy többféle árut tud a boltban kínálni, amihez például új elrendezés, berendezés vagy logisztika kell. után a második legnagyobb arányban adott válasz ugyanis az, hogy a kereskedők kevesebb üzletet szeretnének fenntartani, és viszonylag magas azoknak az aránya is, akik mindezt kisebb négyzetméteren, jobb helyre költözve szeretnék elérni.
Borbély Gábor, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatója azt mondta nekünk, nem kell tartani attól, hogy a kevesebb üzlet és a kisebb méret miatt üresen maradnak az ingatlanok, mert a piacon a kereslet így is nagyobb marad a kínálatnál. Sokkal inkább átrendeződés várható, ennek egyik látványos eleme például, hogy a korábban csak a város széli nagy bevásárlóközpontokban megtalálható üzletek kicsinyített verziói megnyílnak a belvárosokban is, az utóbbi időben a sportboltok mutattak erre jó példát.
A trend a koronavírus-járvány előtt is ugyanez volt, most legfeljebb a változás üteme gyorsulhat fel. A háttérben egyértelműen a netes értékesítés növekedése áll, a kereskedők erre koncentrálnak, miközben a hagyományos boltjaikat méretben és számban is mérséklik.
A kutatásból egyébként kiderült, hogy a járvány miatti korlátozások heteiben gyakorlatilag minden kereskedő (98 százalék) megpróbálta újratárgyalni a bérleti szerződéseit, a válság miatt enyhítést kért. Talán meglepő, de 84 százalék kapott is valamilyen segítséget: 71 százalék mondta azt, hogy a bér átmeneti csökkentését el tudta érni, 24 százaléknak még azt is sikerült letárgyalnia, hogy átmenetileg ne fizessen bérleti díjat*A két kategória között volt átfedés..
A CBRE Magyarország mellett Csehországban is elvégezte a felmérést, de ott egészen más eredmény született, mert a cseh kormány a magyarral ellentétben pénzügyi segítséget nyújtott a szektornak. A cseh modellben a bérbeadónak el kellett engednie a bérleti díj 30 százalékát, a maradék 70 százalékból pedig 50-et az állam átvállalt, vagyis a bérlőnek három hónapig csak 20 százalékot kellett kifizetnie. A megkérdezett cseh bérlők 39 százaléka mondta azt, hogy igénybe vette ezt a támogatást.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
