Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

Ha megnézi az ember, mennyi multinacionális vállalat állította le az utóbbi napokban-hetekben hirdetéseit a Facebookon, csodálkozhat, milyen egyszerre eszméltek rá a cégközpontokban olyan problémákra – leginkább az álhírek, manipulált tartalmak és a gyűlöletbeszéd akadály nélküli terjedésére –, amelyek már jó pár éve közismertek. Persze a dolgok már csak így működnek, a fogyasztók döntéseitől függő vállalatok akkor szánják el magukat egy ilyen lépésre, ha ettől végső soron több hasznot remélhetnek, mint amennyit veszítenek azzal, hogy ideiglenesen kevesebb embert érnek el a Facebookon és a szintén hozzá tartozó Instagramon.

A Facebook vezetőit a bojkott egyelőre nem rendítette meg. Az anyagi veszteségeket az alapító-vezérigazgató, Mark Zuckerberg azzal intézte el, hogy a hirdetők hamarosan úgyis visszatérnek a platformra, amelyet a legutóbbi adatok szerint világszerte 2,6 milliárd ember használ aktívan. A befektetők egyelőre egyetértenek vele, egy kisebb esést követően a cég részvényárfolyama alig marad el a bojkott előtti csúcstól. (Pedig már több mint 900 kisebb-nagyobb cég csatlakozott a bojkotthoz.)

A legnagyobb kérdés, hogy sikerül-e a vállalat kritikusainak érdemi változást rákényszeríteni a világ első számú közösségi oldalára, vagy sem. Az esélyeik nem túl jók, amerikai polgárjogi szervezeteknek már többször tapasztalhatták, hogy a Facebook kész elismerni hibáit, meghallgatja a véleményüket, de végül nem sok minden változik. Egy-egy konkrét esetben hajlandó cselekedni*ilyen volt például, amikor a cég gátat szabott az amerikai népszámlálással kapcsolatos álhírek terjedésének, de egyébként mindent megtesz annak érdekében, hogy az eddigi sikereket biztosító üzleti modell lényegén ne kelljen változtatni. Anyagi értelemben pedig a szélsőséges vélemények sokat hoznak, hiszen egy-egy ilyen posztot, videót az adott szubkultúra vagy véleménybuborék tagjai lelkesen osztják meg, így aztán a melléjük tett hirdetések is tömegekhez juthatnak el. (Ahogy ez az Alphabet/Google-csoportba tartozó YouTube esetében is történik egyébként.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Youtube tisztán üzleti érdekből őrjíti meg az emberiségetA videomegosztón belül évek óta nyílt titok, hogy elképesztően káros, ahogyan az ajánlórendszerük működik. Mégsem csináltak semmit, mert üzletileg nem éri meg.

A mostani helyzetben a hirdetők szempontjából a probléma ott kezdődik, ha a reklám – történetesen a Verizon mobilszolgáltatóé – például egy olyan anyag mellett jelenik meg, amely azt állítja, hogy az amerikai katasztrófaelhárító ügynökség arra készül, hogy koncentrációs táborba zárja az ország lakosságát, és már a koporsókat is előkészítette.

Ez a kérdéskör nem véletlenül került elő a George Floyd meggyilkolása által elindított, most is tartó tüntetésekkel együtt. A kisebbségeknek nem csak az a baja a Facebookkal, hogy általánosságban keveset tesz az álhírek és a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, vagy hogy szabadon használhatják önszerveződésre a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali csoportok. A novemberi elnökválasztás közeledtével egyre inkább attól tartanak, hogy ezúttal sem lesz semmi akadálya azon módszerek – például manipulatív videók – használatának a Facebookon, amelyek célja, hogy minél kevesebb fekete menjen el szavazni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem fordult még ekkorát a közvélemény az USA-ban, mint most a feketék ügyében, de ez is kevés lehetNéhány nap alatt meggondolta magát Amerika a feketék egyenjogúságának kérdésében. De ahhoz, hogy a probléma megoldódjon, rendszerszerű változásokra lenne szükség.

Miközben ez a republikánusoknak lenne kedvező, az utóbbi években ők viszont azzal vádolták a Facebookot, hogy balos véleménydiktatúrát épít, elnyomva a konzervatív hangokat. Ennek természetesen Donald Trump elnök is sokszor hangot adott. Annyit ideiglenesen sikerült elérnie, hogy Zuckerberg korábban többször is – a szólásszabadság védelmére hivatkozva – elmondta, nem fognak kommentárt fűzni a politikai tartalmakhoz. Ami azt jelenti, hogy akkor sem, ha ezek nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek. Ellentétben a Twitterrel, amelynek az utóbbi hónapokban néhány esetben már volt bátorsága Trump tweetjeit is félrevezetőnek minősíteni, természetesen kiváltva az elnök haragját. A nyomás hatására azonban ebben a kérdésben már meghátrált Zuckerberg, bejelentetve, hogy ők is megjelölik majd a félrevezető politikai tartalmakat.

A vállalat azt állítja, hogy sohasem akart pénzt csinálni a gyűlöletkeltő tartalmakból. Vezetői azt persze már nem teszik hozzá, hogy az üzleti modell történetesen olyan, hogy ez mégis sikerül. Abban természetesen igazuk van, hogy „amíg a világban lesz gyűlölet, addig a Facebookon is lesz”; irreális elvárás lenne, hogy minden ilyen tartalmat eltávolítsanak, pláne rövid időn belül. Ráadásul egy karcos politikai vélemény sokakat akkor is bánthat, ha a szerzője nem állít semmilyen valótlanságot, és nem uszít senki ellen. Ha az ilyeneket is eltávolítanák, azzal valóban sérülhetne a szólásszabadság.

Ám jelenleg úgy tűnik, hogy a Facebook nagyon gyakran a gyűlöletkeltő, uszító, manipulatív tartalmak esetében sem mozdul. Ennek megváltozása alapvetően kétféle módon képzelhető el. Mivel a mostanihoz hasonló bojkottok előbb-utóbb kifulladnak, a hirdetői nyomás közép-hosszabb távon csak akkor maradna fenn, ha a fröcsögésbe belefáradva tömegek hagynák ott a Facebookot. Akár úgy, hogy törlik magukat, akár úgy, hogy a korábbinál sokkal kevesebb időt töltenek a felületen, ami a felhasználók figyelmével kereskedő vállalatot lépéskényszerbe hozná.

Ilyen elfordulásnak egyelőre nincs jele, a cég számára a belátható jövőben inkább Washingtonból fenyeget veszély. Bal- és jobboldalon is vannak hívei annak, hogy a hasonló platformokat vonják ki az általános mentesség alól, amelynek köszönhetően nem vonhatók felelősségre a náluk megjelent tartalmakért. Ennek persze sok buktatója lenne a szólásszabadság szempontjából is, így itt nem olyan rosszak a védekezés esélyei.

Ha viszont Joe Biden megnyeri az elnökválasztást, és a demokraták esetleg a szenátusban is többségbe kerülnek, nő az esélye annak, hogy feldarabolják a fentiek mellett az adatvédelmi botrányok és a piaci erőfölény miatt is gyakran kritizált Facebookot a befolyása korlátozása érdekében. (Az Instragramról ebben az esetben például biztosan le kellene mondania.) Ez nyilván nem lenne egyszerű menet, de ha a politikusok úgy érzik, hogy ezzel jó pontokat lehet szerezni a választóknál, akkor bele fognak vágni. Ebben az esetben a Facebook számára élet-halál kérdés lehet, hogy milyen szövetségeseket tud felvonultatni maga mellett – ez a tábor most elég kicsinek tűnik, talán csak a Facebook-részvényeseket és a szabadpiac feltétel nélküli híveit lehet idesorolni.

Zuckerberg ma találkozik három, a feketékkel és a zsidókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és előítéletek ellen küzdő szervezet*Color of Change, National Association for the Advancement of Colored People, Anti-Defamation League vezetőjével. A közeljövőre vonatkozóan sokatmondó lesz, hogy ezt követi-e majd bármilyen érdemi változás a platformon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegőrülsz a Facebooktól? A viselkedési gazdaságtan segíthetCsökkenteni lehet a közösségi média káros hatásain, ha bevetjük a viselkedési gazdaságtan trükkjeit.

Vállalat álhírterjesztés Donald Trump facebook közösségi média Mark Zuckerberg usa Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. augusztus 13. 10:16 Vállalat

Nem lesz többé Kína a világ gyára

Úgy tűnik, részben célt ér Donald Trump amerikai elnök Kínával szembeni politikája, sikerül meggyengíteni az ázsiai nagyhatalom pozícióit a telefonok és számítástechnikai eszközök gyártásában.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 12. 10:21 Közélet, Vállalat

Egy forintot alkudott az MNB a festményekből, amiket 165 millióért vesz

A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre-festményt szerez be a jegybanki tulajdonban lévő MNB-Ingatlan Kft.

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 11. 14:39 Adat, Vállalat

Fél év alatt olcsóbb lett a bevásárlásunk a Lidlben és az Aldiban

A két diszkontlánc árazása az alapvető élelmiszereknél annyira minimális eltéréseket mutat, hogy néha az volt az érzésünk, ez nem is két cég, hanem egy.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. augusztus 14. 12:02 Adat

Történelmi léptékben dobta hanyatt a magyar gazdaságot a covid

Nem kell kétségbeesni a borzasztó szám láttán, de rossz jel, hogy a szegényebb uniós tagországok közül Magyarországon zuhant a legnagyobbat a GDP.

Fabók Bálint
2020. augusztus 13. 17:40 Világ

Egészen felemelő, ahogy a belarusz tüntetők szembenéznek a brutális erőszakkal

Az embereket elrabló vagy nyíltan kínzó karhatalom tehetetlen a tüntetéseket immár domináló, virágokat osztogató fehér ruhás nőkkel szemben, akikhez egyre többen csatlakoznak.

Bucsky Péter
2020. augusztus 13. 06:50 Közélet

Kétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlás

A beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.