Hogyan érhet ötmilliárd forintot egyetlen évvel több szakmai tapasztalat?

A nagy állami beruházásoknál milliárdokat, de a kisebb projekteknél is több százmillió forintot érhet egy tapasztalt szakember a közbeszerzésen induló cégeknek. Az állami tenderek jelentős részénél ugyanis nem csak az ár alapján döntik el, hogy mely vállalat kaphatja a megbízást, hanem más szempontokat is figyelembe vesznek. A pályázók alkalmazottainak szakmai tapasztalat pedig gyakran kifejezetten komoly súllyal esik a latba. Ez akár visszaélésre is lehetőséget adhat, de szerencsére viszonylag ritkán fordulnak elő extrém esetek.

Hogy nyerhet, ha drágább?

Mészáros Lőrinc közbeszerzési sikersorozata nagyon érdekesen indult. Mint az Index két évvel ezelőtti cikkéből kiderült, a felcsúti milliárdos cégbirodalmának egyik legfontosabb központi vállalata, a

Mészáros és Mészáros Kft. története első állami megbízását úgy nyerte el, hogy a tenderen az egyik konkurensénél több mint másfélszer drágább ajánlatot adott.

Ez úgy történhetett, hogy a felsődobszai önkormányzat, amely az árvízvédelmi rendszerét szerette volna helyrepofozni, a tender értékelésénél kifejezetten kis súllyal vette figyelembe, hogy mennyibe is fog ez nekik kerülni. Az ár mindössze 44 százalék súllyal esett a latba, emellett kifejezetten sokat számított a jótállás és a kötbér, akárcsak az, ha valaki szűkebb határidőt vállalt. Mivel ezekben a konzorcium, amelynek a Mészáros és Mészáros is tagja volt kifejezetten kedvező feltételeket ajánlott, így még a jóval magasabb árat is kompenzálni tudták.

Ekkor még nem lehetett szempont a személyi állomány munkatapasztalata, 2015-ben azonban erre is lehetőséget teremtettek. Azóta pedig egyértelműen ez lett az állami szervezetek kedvenc minőségkritériuma.

Pontozásos rendszer

Az esetek nagy részében egy ilyen tenderen úgy értékelik a beérkező ajánlatokat, hogy az árat 70 százalékban veszik figyelembe, a maradék harminc százalékot pedig különböző szakemberek (például tervezők, projektvezetők, híd vagy éppen útépítési szakemberek) években kifejezett munkatapasztalata alapján osztják ki. Egészen pontosan általában a többlettapasztalatuk alapján, valami minimális elvárást ugyanis szinte mindig megfogalmaznak.

Az árnál az a cég kapja a legjobb pontszámot, amelyik a legalacsonyabb ajánlatot nyújtja be. A többiek minél drágábban vállalnák a munkát, arányaiban annál kevesebb pontot kapnak. Ha például egy tenderen a legolcsóbb cég egymilliárdos ajánlatot adott, a második pedig 1,25 milliárdosat, akkor az első vállalatnak jár a maximális 70 pont^*vagy 700 vagy 7000, a lényeg, hogy az ár súlya 70 százalékos, a másodiknak pedig arányosan kevesebb, tehát 56.

Ha ilyenkor a tenderben megnevezett szakemberek esetében mind a két vállalat ugyanannyi (többlet)tapasztalatot tud felmutatni, akkor a közbeszerzést az olcsóbban dolgozó cég nyeri. Ha viszont mondjuk a drágább vállalat az összes beajánlott szakemberénél kétszer annyi munkatapasztalatot igazol, akkor ez a társaság ezeknél a szempontoknál minden esetben megkapja a maximális 10 pontot, az olcsóbb cég viszont csak ennek a felét, azaz ötöt (lásd a fenti táblázatban). Így drágábban dolgozó cég összpontszáma 86 lesz, az olcsóbbé viszont csak 85, és végeredményben az a vállalat nyeri a közbeszerzést, amelyik negyedmilliárddal magasabb ajánlatot adott.

162 hónap tapasztalat

A példából is látható, hogy a szakemberek többlettapasztalata elég komoly árkülönbséget tud ellensúlyozni. A közbeszerzéseknél pedig kifejezetten extrém példák is voltak, a kétszeres különbség, amivel számoltunk, még csak nem is kiugró.

A kisvárdai tehermentesítő út tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderen például az Euroaszfalt

a tervező szakember esetében az elvárt 36 hónap felett 162 hónapnyi többlettapasztalatot adott meg.

Bár a másik két cég is hét éve a pályán lévő tervezőkkel pályázott, az Euroaszfalt így is annyi plusz pontot kapott erre az egy kitételre, ami durván 70 millió forintnyi árkülönbséget kompenzált volna. Az egyetlen oka, hogy mégsem ők nyertek, hogy az árban ennél is nagyobb volt a különbség a végül befutó konzorcium javára.

A kisvárdai tender azonban így is elég jól megmutatja, hogyan lehet lényegében lenullázni bármilyen konkurenst egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberrel, miközben sok esetben a hét és a húsz évnyi munkatapasztalat között azért ekkora különbség már nincs. Nem véletlen, hogy most már a legtöbb tendernél a megadható többlettapasztalatot is maximálják. Egy projektvezető estében elvárnak például alapból három évet, és az kapja meg a tíz pontot, aki ezen kívül még három (tehát összesen hat) évnyi tapasztalatot tud felmutatni. Efölött azonban már nem jár plusz pont, így hiába szoktak a cégek még most is a megadott maximumnál magasabb számot beírni a pályázatba, a 162 hónap itt pontosan ugyanannyit ér, mint az 50 vagy a 36.

Milliárdokat érő évek

Persze ettől függetlenül a többlettapasztalatnak még van értéke, ráadásul nem nehéz belátni, hogy minél nagyobb értékű az adott projekt, összegszerűen annál többet ér egy jó szakember. Ha például a fenti példánkban az egymilliárd forintot tízmilliárdra cseréljük, akkor máris 2,5 milliárd forintot tud kompenzálni a három kiemelt szakember 1-1 éves többlettapasztalata.

Nem véletlen, hogy sok nagy projektnél nem is kerül bele a kiírásba ilyen kritérium. Az elmúlt évek egyik legdrágább magyarországi beruházása, a 190 milliárdos Puskás Ferenc stadion építése esetében például csak az ár számított, ahogy a vizes vb-re épülő Duna Arénánál és a 100 milliárdos multifunkcionális csarnoknál is.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) azonban előszeretettel használja a nagyobb projekteknél is ezt a minőségi kritériumot. Az út és hídépítéseknél gyakran a sok tízmilliárdos tenderek esetében is számít a munkatapasztalat, ami viszont így már milliárdokat ér. A Paks és Kalocsa közé tervezett Duna-hídnál például bármely elvárt szakember esetében mindössze egy évnyi többlettapasztalat majdnem 6 milliárd forintnyi különbséget tudott volna kompenzálni az árban. Ugyanez a Pápa és Győr közötti 83-as főút fejlesztésénél 3,4 milliárd volt, de meghaladta a 2,5 milliárdot a Déli összekötő vasúti híd korszerűsítésére kiírt tenderen, akárcsak a Debrecen és Füzesabony közötti vasútvonal felújításánál.

Persze pont azért, mert ezekben az esetekben már milliárdokról van szó, a legritkább esetben fordul elő, hogy bármely pályázó olyan szakembert adna meg a közbeszerzési dokumentációban, aki nem teljesíti a maximálisan elvárt többlettapasztalatot. Így összességében az, hogy elkezdtek felső határt szabni az ilyen kritériumoknál, jelentősen csökkentette a visszaélések lehetőségét.

Van ahol nagyobb a mozgástér

A gigatendereknél egyébként pont a hatalmas érték miatt tud ilyen nagy összegeket kompenzálni bármely egyéb kritérium, arányaiban az árnak jellemzően csak az 5-8 százalékát lehet visszahozni egy év többlettapasztalattal. A kisebb (néhány százmilliós) közbeszerzéseknél azonban ez utóbbi arány is lehet jóval magasabb, akár az 50 százalékot is meghaladhatja.

A M86 gyorsforgalmi út menti pihenőhelyek kivitelezéséhez kapcsolódó mérnöki munkák esetében például úgy határozták meg a feltételeket, hogy kétharmadával magasabb ajánlatot is adhatott volna az, aki egy évvel tapasztaltabb műszaki ellenőrt tud hozni. Itt nem is a legalacsonyabb ajánlat futott be: a végül győztes Utiber-Transinvest-Budapest Konzorcium hétmillió forinttal drágábban vállalta a munkát, mint konkurense, mivel azonban 3 hónappal (!) tapasztaltabb volt a műszaki ellenőrük, így ők nyerték a tendert.