Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. június 3. 09:10 Vállalat

Az adat az új kobra

Solymos Márton az Alapblog szerzője.

Az úgynevezett kobrahatás története a XIX. századi Indiáig nyúlik vissza. A brit gyarmatosítók aggodalommal nézték a Delhi utcáin egyre szaporodó mérges kobrákat. A kártevők ellen így egy állami programmal próbáltak fellépni. Minden egyes megölt és a hatóságoknak bemutatott kobrát pénzjutalommal honorált a korona. Az utcai kobrák száma valóban fogyni kezdett a program elindítása után, és a halott példányok is szép számmal gyűltek. Utóbbinál, mint nem sokkal később kiderült, az volt az apró szépséghiba, hogy néhány vállalkozó kedvű lakos maga kezdte el a kobrákat tenyészteni és levágni a pénzjutalom fejében. Ahogy a hatóságok ezt megneszelték, azonnal felfüggesztették a programot, de addigra túl késő volt. A hoppon maradt kobrafarmerek így kénytelenek voltak szabadjára engedni állataikat, még súlyosabbá téve a helyzetet, mint eredetileg volt.

A kobrahatás, amelyet sokszor szoktak a jóakarat nem kívánatos következményeire használni, nem volt egyedülálló a történelemben. A francia gyarmatosítók a mai Vietnam területén szintén próbálkoztak hasonló programmal a patkányok ellen, a kommunista Kína korai napjaiban pedig a betegségterjesztő rovarokat, rágcsálókat és madarakat célozta az állami ösztönzőprogram. Utóbbi csoport irtása olyan sikeresnek bizonyult, hogy a lecsökkent madárpéldányszám hatására elszabaduló rovarok tönkretették a termést, ami éhínséghez vezetett. A modern kor sem mentes a hasonló esetektől; egy 2013-ban véget ért EU-program káros vegyi melléktermékek felszámolását célozta, a károsanyag-termelés viszont – kobrák alapján érthető módon – nem akart csökkenni.

De mi köze mindennek a startup befektetésekhez? Elsőként azt érdemes szemügyre vennünk, hogy miért voltak, és a mai napig miért olyan sikeres befektetések a technológiai papírok. Röviden a sokat ismételt kifejezést lehetne használni, miszerint az adat az új olaj vagy arany, arra utalva, hogy az adathalmazok feldolgozásával és elemzésével olyan piaci előnyre tehetnek szert a cégek, mint a Szuezi-válság idején szupertankerokba fektető olajmágnások. Az adatok elemzésével és felhasználásával növelhető a hatékonyság, gyorsabban lehet reagálni a fogyasztói trendekre, vagy épp új megoldásokat lehet fejleszteni meglévő problémákra. Ezáltal a legtöbb induló technológiai cégnél nem az aktuális üzleti eredmény, hanem

az adatgyűjtés hatékonysága számít, amelyet legtöbbször a felhasználószám és a forgalom hivatott mérni.

Nőj vagy elpusztulsz; mutasd meg, hogy tudsz „big data” cég lenni, ez az alapvető képlet. Az amerikai Doordash nevű ételkiszállító cég talán az egyik legjobb mai példa a modell bemutatására. A cég jelenleg első az internetes ételkiszállító piacon, és nem is akármilyen módszerekkel ért el a csúcsra, olyan neveket is letaszítva a trónról, mint az UberEast vagy a Grubhub.

Habár az akvizíciós stratégia is nagyban hozzájárult a cég gyors növekedéséhez, az egyetemi projektként indult vállalkozás ennél sokkal ravaszabb módon szerezte meg az aranyérmet. Az akkor még Stanford Egyetemre járó diákok egy piaci rést fedeztek fel: a kampuszuk környékén alig volt étterem, ami házhoz szállított volna. A piaci rés betömésére hamar meg is született az algoritmus, ami összegyűjtötte az éttermek online étlapját – az éttermek engedélye nélkül –, és összerendezte őket egy felhasználóbarát formába. A vállalkozás korai napjaiban még a mai konkurensnek számító Uber kocsiflottájára is támaszkodni kényszerült, hogy ki tudja szolgálni megrendelőit. Mára már olyan befektetőket tudhat maga mögött, mint a startup befektetéseiről híres-hírhedt japán Softbank, és a cég értékeltsége a 13 milliárd dollárt súrolta közvetlenül a világjárvány kitörése előtt.

Az egyik legérdekesebb eset a cég körül épp a napokban látott napvilágot. Egy keleti parti kis pizzalánc – más korábbi esetekhez hasonlóan – arra lett figyelmes, hogy rengeteg panaszt kap telefonon vásárlóitól a kiszállított termék minősége miatt, de hasonló panaszok miatt az online értékelése is romlik. A gond csak azzal volt, hogy a pizzalánc nem vállalt kiszállítást. Mint kiderült, ezt a „hibás” menedzsment döntést a Doordash infrastruktúrája kijavította.

Azonban ami igazán érdekes volt, az az ár: a cég algoritmusa – amelyik rövid programkódok segítségével gyűjti be az éttermek honlapjain szereplő adatokat – a 24 dolláros speciális pizzákra is a 16 dolláros alapárat számolta fel. A Doordash kiszállítóinak nincs joga az árat meghatározni, nekik a teljes árat kellet fizetni, ugyanakkor az applikáción feltüntetett árnak megfelelően a felhasználótól csak 16 dollárt vont le. Minden egyes rendelésen 8 dollár készpénzt égetett el a technológiai cég, még a személyi és céges költségek előtt. A pizzalánc tulajdonosa a kísérlet kedvéért élt az arbitrázs lehetőségével, többször 10 pizzányi rendelést adott le, és valóban extraprofithoz jutott, miután magától vásárolt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEreszt a technológiai lufi, de nem biztos, hogy ki is durranVajon túlfinanszírozáshoz vezet-e, hogy minden befektető hisz a saját unikornisában? A jelek szerint igen, de egyelőre a veszteségek ellenére is van elég tőke.

Mint írtam, a Doordash értékeltsége közel 13 milliárd dolláros volt még idén februárban, mialatt tavaly 450 millió dollárt égetett el. A cég több milliárd dolláros tőkeinjekciót kapott az elmúlt pár évben összesen, és az üzleti modellt elnézve, még lesz is rá szüksége (habár a karantén lehet, hogy most épp a kiszállító cégek kezére játszik). Mindezt mire fel? A Doordash vezetőségének nem titkolt stratégiai célja az önvezető autók és legfőképp algoritmusok kidolgozása.

Az adatért és a jövő technológiájának ígéretéért jelenleg épp úgy fizetnek, mint a XIX. századi kártevőkért. Elég bemutatni és lerakni az asztalra, hogy „tessék, hoztam adatot”. A bemutatott termék eredete nem számít. A szabadúszóként dolgozó sofőrök munkaerő-piaci jogainak és védelmének teljes hiánya szintén másodlagos, ahogy a meglévő vállalkozások reputációja vagy a befektetői érték megőrzése sem nyom sokat a latba. A cég az első negyedévben még a tőzsdére lépésért lobbizott. A befektetői étvágy érdekes próbája lehet az üzleti modellnek: adunk-e még pénzt kobrákra? És ha esetleg nem, akkor a feleslegesen gyűjtött, sokszor valóságtól elrugaszkodott adatokkal (például éttermi kereslet mesterségesen alacsony áron) vajon mit fogunk kezdeni? Vagy épp mi lesz a sorsa az időközben pénzégetéssel szétbombázott ellátási láncoknak és a csődbe ment hagyományos vállalkozások helyén támadt űrnek?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA beszívott srác, aki majdnem hülyét csinált mindenkibőlAdam Neumann egy közösségi irodás céggel szeretett volna a világ valaha volt leggazdagabb emberévé válni. Kiderült, hogy csak egy lufit fújt.

Vállalat befektetés doordash házhoz szállítás softbank startup Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. július 4. 13:54 Vállalat

Csendben kimondták egy legendás repülőgép halálos ítéletét

Amit eddig is lehetett sejteni, lényegében hivatalossá vált: két év múlva megszűnik a polgári repülés egyik ikonikus típusa, a Boeing 747-es gyártása.

Torontáli Zoltán
2020. július 3. 10:26 Vállalat, Világ

A Lidl 13 eurós sportcipőjét majdnem 1300 euróért árulják a neten

Ilyen az, ha egy olcsó termékből kevés van, de a keresletet a divat az egekbe tolja.

Váczi István
2020. július 2. 12:33 Vállalat

Amikor mindenki aranyat vesz, a leggazdagabb közép-európai vállalkozó elad

Tovább csökkentett részesedését egy orosz bányatársaságban Petr Kellner PPF-csoportja, amely a magyar Telenor főtualjdonosa.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.