Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. június 2. 17:35 Vállalat

Nem baj, ha szigorúak a pályázat feltételei

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Egy barátom, akinek nagyon régóta pályázatíró cége van, panaszkodik egy mostani, a koronavírus-válsághoz kapcsolódó támogatás bírálati szempontjaira. Miután tíz céget megnéznek, és az elbírálás kritériumai szerint pontozzák őket, akkor maximum három-négy felel meg a feltételeknek, a többiek be sem adhatnak pályázatot, hisz nem érik el a minimum pontszámot.

Igencsak meglepődött válaszomon: na végre! Miért kellene a kevésbé hatékony, esetleg félig a szürke zónában működő cégeket megmenteni? Inkább segíteni kell a szelekciót, a jobb cégek túlélését, megerősödését.

Korábban azt írtam ezen a felületen, hogy „ne a gyenge vállalatokat tartsuk életben, hanem az erőseket”, és úgy tűnik, ez a válsághoz kapcsolódó kiírásokban jórészt érvényre is jutott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeg kell nyitni a második frontot, hogy megmentsük a magyar gazdaságotMeg kell akadályozni a termelés mélyrepülését, és ehhez azonnali intézkedésekre van szükség.

A pályázat alapvetően a vállalatok dinamizálására, fejlesztésére irányul, és elsősorban az új eszközök, gépek beszerzését, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítását célozza meg, amihez kapcsolódóan egyéb tételeket (építés, tanácsadás) is el lehet számolni.

Ha korlátozottak a források, akkor mindenképpen szelektálni kell a pályázók között. A mostani pályázati kiírás azokat preferálja, akik már a válság előtt is jobb teljesítményt érték el. Több bért fizettek, magasabb termelékenységet érték el, és a befektetett tőkére jutóan több nyereséget értek el. Automatikusan kizáródnak azok, akiknek a teljesítménye, pontosabban a kimutatott teljesítménye lényegesen az átlag alatt, sokszor a minimum szintekhez igazodott, például a dolgozók bérezésében.

Ez a preferencia egyrészt elismeri azt, hogy a jobb cégek nagyobb közterhet – nagyobb bér és nyereség után nagyobb személyi jövedelemadót, nyereségadót, iparűzési adót – fizettek, vagyis nagyobb részt vállaltak közös költségeinkből, és most ezért nagyobb eséllyel kapnak segítséget. Ez a rendszer másrészt azt is feltételezi, hogy a jobbak kevésbé véreznek ki, vagyis kis segítséggel nagyobb az esély a túlélésre, ráadásul a visszatérés után inkább hozzá tudnak járulni a várhatóan felboruló költségvetési egyensúly helyreállításához.

A mostani pályázati rendszerben a pályázóknak a maximum 50 pontból 25-öt kell elérniük ahhoz, hogy egyáltalán befogadják a pályázatukat. Nézzük, milyen teljesítménnyel kell rendelkezni azoknak a vállatoknak, amelyek eséllyel pályázhatnak támogatásra:

  • A vállalkozás múltjával is lehet pontot szerezni. Ha legalább öt éve működik a vállalkozás, az 7 pontot ér, ha viszont két évnél fiatalabb, akkor nulla pont jár.
  • A bérszínvonal alapján tíz pontot ítélnek oda. Ahol az főre jutó személyi ráfordítás több évi 4,5 millió forintnál (ez bruttó 320 ezer forint körüli fizetésnek felel meg), az a maximális tíz pontot kapja. A minimálbér körüli átlagfizetés nulla pontot ér, de a havi 250 ezres bruttófizetés is csak 4 pontot hoz. Kiesnek tehát a körből azok, akik részben zsebbe fizetnek, vagy akik részben feketén foglalkoztatnak. Igaz, ezzel háttérbe szorulnak az egyszerű munkát végző, rendkívül alacsony hozzáadott értéket előállító cégek is.
  • A pályázatban külön 8 pont szerezhető akkor, ha 5 millió forint fölött van az egy főre jutó hozzáadott érték, de 3 millió alatt már nulla pont jár. Az átlagos magyar tulajdonú cég által termelt hozzáadott érték a 2017-re hozzáférhető adatok szerint 5,95 millió forint volt, ami 2018-ban és 2019-ben is emelkedhetett. Tehát jóval az átlag alatti termelékenységű vállalkozások is el tudják érni a maximum pontszámot. Az ügyeskedők, a zsebbe fizetők, a potyautasok, az adóoptimalizálók minimális eredményt mutatnak ki, a közel minimálbért fizetők itt nulla vagy kevés pontot szereznek. Őket nem célszerű támogatni. Azok is kiesnek a támogatott körből, akinek a termékét kevéssé ismeri el a fogyasztó, akik kifutó vagy gyenge minőségű terméket állítanak elő. Jogkövető módon is lehet alacsony termelékenységet elérni, de hosszabb távon nem érdemes, pláne nem érdemes támogatni őket, amikor a sokkal sikeresebbek is válsággal küszködnek. Ők lesznek az áldozatok, kiszelektálódnak. Abban viszont reménykedhetünk, hogy a sikeres cégek felszívják a kiszelektálódó cégek jó dolgozóit, akár jóval magasabb bérért is.
  • A cégek további 10 pontot szerezhetnek az eszközarányos nyereség alapján (adózott eredmény/mérlegfőösszeg, más néven a ROA). Ez a mutató módszertanilag kevésbé megalapozott, a mérlegfőösszeget az iparág is meghatározza. Sokkal célszerűbb lenne a befektetett tőkére (saját tőke és hitelek összegére) jutó eredmény alapján rangsorolni. A vállalatok, a bankok és a tőkepiac is ezt használja. Itt reálisan 7 pont megszerzésére van esélye egy átlag vállalatnak, míg az átlag fölöttiek akár a 10 pontot is megszerezhetik.
  • További pontokat lehet szerezni azzal, ha a céget már eleve preferálja a magyar kormány. Extra 10 pontot szerezhetnek a cégek, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium tanúsítványával rendelkeznek arról, hogy megfelelnek az Irinyi Terv iparstratégiai támogatási programjának vagy a „Beszállító-fejlesztési programba” tartozás kritériumrendszerének. Ugyancsak 10 pont jár annak az 57 titokzatos cégnek, amelyek megfeleltek Magyar Multi Program kritériumainak. Ennek a kritériumnak a szereplése már egyáltalán nem érthető, hogy miért lenne indokolt. Ha nem kapnak eleve plusz 10 pontot, akkor nem felelnének meg a kritériumoknak, vagy hátrább szorulnának a rangsorban? Akkor rossz volt a minősítés! Ráadásul ez a preferált kör nagyrészt nem ismert, vagyis ez nagyban ronthatja a pályázat hitelét, hisz nyilván nem fog mindenki támogatást kapni, s nem ismert, nem transzparens okok miatt veszíteni nem szívderítő senkinek sem. Ezzel rontjuk egy jó, a teljesítményeket középpontba állító pályázatnak a megítélését is.

Összességében 32-35 pontot szerezhetnek a tartósan működő és már az átlag körüli teljesítménymutatókkal rendelkező, de nem preferált cégek. Ráadásul ehhez kaphatnak még 5 pontot, ha korábban nem kaptak még támogatást egyes kiemelt célokra.

A nem kiemelt cégek eleve a pontok maximum 80 százalékát szerezhetik meg. Ők azok, akik eddig éveken át önerőből eredményesen működtek, hisz a teljesítménymutatóik jók. A feltételrendszer kétségtelenül erősíthet a vállalati szelekciót, a kritikus helyzetbe kerülő gyengéket és a félig szürkén működőket nem segíti, nekik saját erőből kellene túlélniük.

Igazságos-e ez? Valóban egy külső tényező, a vírus sokkja adhatja az utolsó lökést ahhoz, hogy elsüllyedjen a cég. Enélkül akár több évig elélhetnének a langyos vízben, vagy halászhatnának a zavarosban, akadályozva a jobbak fejlődését, erőforrásokhoz, például munkaerőhöz jutását. Miközben nem, vagy alig vállalnak terheket a közös költségvetésből.

A vállalkozásoknak juttatott pénz nem keverhető össze a szociálisan rászoruló emberek támogatásával. Ott a méltányosság, a humanizmus a vezérelv. A vállalkozó túlélésének segítését win-win alapon érdemes megvalósítani. Ha valamely vállalkozó lemarad, alacsony hatékonysággal dolgozik, és nem vállal részt bármilyen okból a közös terhekből, akkor vállalkozóként nem kell támogatni. Ettől még lehet jó munkája, senki nem születik vállalkozónak, és szükségszerűen vannak, akik kiszelektálódnak. Ennek a pályázatnak előnye, hogy nem akadályozza a természetes szelekciót.

Vállalat pályázat Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. július 4. 13:54 Vállalat

Csendben kimondták egy legendás repülőgép halálos ítéletét

Amit eddig is lehetett sejteni, lényegében hivatalossá vált: két év múlva megszűnik a polgári repülés egyik ikonikus típusa, a Boeing 747-es gyártása.

Torontáli Zoltán
2020. július 3. 10:26 Vállalat, Világ

A Lidl 13 eurós sportcipőjét majdnem 1300 euróért árulják a neten

Ilyen az, ha egy olcsó termékből kevés van, de a keresletet a divat az egekbe tolja.

Váczi István
2020. július 2. 12:33 Vállalat

Amikor mindenki aranyat vesz, a leggazdagabb közép-európai vállalkozó elad

Tovább csökkentett részesedését egy orosz bányatársaságban Petr Kellner PPF-csoportja, amely a magyar Telenor főtualjdonosa.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.