Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. június 2. 17:35 Vállalat

Nem baj, ha szigorúak a pályázat feltételei

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Egy barátom, akinek nagyon régóta pályázatíró cége van, panaszkodik egy mostani, a koronavírus-válsághoz kapcsolódó támogatás bírálati szempontjaira. Miután tíz céget megnéznek, és az elbírálás kritériumai szerint pontozzák őket, akkor maximum három-négy felel meg a feltételeknek, a többiek be sem adhatnak pályázatot, hisz nem érik el a minimum pontszámot.

Igencsak meglepődött válaszomon: na végre! Miért kellene a kevésbé hatékony, esetleg félig a szürke zónában működő cégeket megmenteni? Inkább segíteni kell a szelekciót, a jobb cégek túlélését, megerősödését.

Korábban azt írtam ezen a felületen, hogy „ne a gyenge vállalatokat tartsuk életben, hanem az erőseket”, és úgy tűnik, ez a válsághoz kapcsolódó kiírásokban jórészt érvényre is jutott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeg kell nyitni a második frontot, hogy megmentsük a magyar gazdaságotMeg kell akadályozni a termelés mélyrepülését, és ehhez azonnali intézkedésekre van szükség.

A pályázat alapvetően a vállalatok dinamizálására, fejlesztésére irányul, és elsősorban az új eszközök, gépek beszerzését, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítását célozza meg, amihez kapcsolódóan egyéb tételeket (építés, tanácsadás) is el lehet számolni.

Ha korlátozottak a források, akkor mindenképpen szelektálni kell a pályázók között. A mostani pályázati kiírás azokat preferálja, akik már a válság előtt is jobb teljesítményt érték el. Több bért fizettek, magasabb termelékenységet érték el, és a befektetett tőkére jutóan több nyereséget értek el. Automatikusan kizáródnak azok, akiknek a teljesítménye, pontosabban a kimutatott teljesítménye lényegesen az átlag alatt, sokszor a minimum szintekhez igazodott, például a dolgozók bérezésében.

Ez a preferencia egyrészt elismeri azt, hogy a jobb cégek nagyobb közterhet – nagyobb bér és nyereség után nagyobb személyi jövedelemadót, nyereségadót, iparűzési adót – fizettek, vagyis nagyobb részt vállaltak közös költségeinkből, és most ezért nagyobb eséllyel kapnak segítséget. Ez a rendszer másrészt azt is feltételezi, hogy a jobbak kevésbé véreznek ki, vagyis kis segítséggel nagyobb az esély a túlélésre, ráadásul a visszatérés után inkább hozzá tudnak járulni a várhatóan felboruló költségvetési egyensúly helyreállításához.

A mostani pályázati rendszerben a pályázóknak a maximum 50 pontból 25-öt kell elérniük ahhoz, hogy egyáltalán befogadják a pályázatukat. Nézzük, milyen teljesítménnyel kell rendelkezni azoknak a vállatoknak, amelyek eséllyel pályázhatnak támogatásra:

  • A vállalkozás múltjával is lehet pontot szerezni. Ha legalább öt éve működik a vállalkozás, az 7 pontot ér, ha viszont két évnél fiatalabb, akkor nulla pont jár.
  • A bérszínvonal alapján tíz pontot ítélnek oda. Ahol az főre jutó személyi ráfordítás több évi 4,5 millió forintnál (ez bruttó 320 ezer forint körüli fizetésnek felel meg), az a maximális tíz pontot kapja. A minimálbér körüli átlagfizetés nulla pontot ér, de a havi 250 ezres bruttófizetés is csak 4 pontot hoz. Kiesnek tehát a körből azok, akik részben zsebbe fizetnek, vagy akik részben feketén foglalkoztatnak. Igaz, ezzel háttérbe szorulnak az egyszerű munkát végző, rendkívül alacsony hozzáadott értéket előállító cégek is.
  • A pályázatban külön 8 pont szerezhető akkor, ha 5 millió forint fölött van az egy főre jutó hozzáadott érték, de 3 millió alatt már nulla pont jár. Az átlagos magyar tulajdonú cég által termelt hozzáadott érték a 2017-re hozzáférhető adatok szerint 5,95 millió forint volt, ami 2018-ban és 2019-ben is emelkedhetett. Tehát jóval az átlag alatti termelékenységű vállalkozások is el tudják érni a maximum pontszámot. Az ügyeskedők, a zsebbe fizetők, a potyautasok, az adóoptimalizálók minimális eredményt mutatnak ki, a közel minimálbért fizetők itt nulla vagy kevés pontot szereznek. Őket nem célszerű támogatni. Azok is kiesnek a támogatott körből, akinek a termékét kevéssé ismeri el a fogyasztó, akik kifutó vagy gyenge minőségű terméket állítanak elő. Jogkövető módon is lehet alacsony termelékenységet elérni, de hosszabb távon nem érdemes, pláne nem érdemes támogatni őket, amikor a sokkal sikeresebbek is válsággal küszködnek. Ők lesznek az áldozatok, kiszelektálódnak. Abban viszont reménykedhetünk, hogy a sikeres cégek felszívják a kiszelektálódó cégek jó dolgozóit, akár jóval magasabb bérért is.
  • A cégek további 10 pontot szerezhetnek az eszközarányos nyereség alapján (adózott eredmény/mérlegfőösszeg, más néven a ROA). Ez a mutató módszertanilag kevésbé megalapozott, a mérlegfőösszeget az iparág is meghatározza. Sokkal célszerűbb lenne a befektetett tőkére (saját tőke és hitelek összegére) jutó eredmény alapján rangsorolni. A vállalatok, a bankok és a tőkepiac is ezt használja. Itt reálisan 7 pont megszerzésére van esélye egy átlag vállalatnak, míg az átlag fölöttiek akár a 10 pontot is megszerezhetik.
  • További pontokat lehet szerezni azzal, ha a céget már eleve preferálja a magyar kormány. Extra 10 pontot szerezhetnek a cégek, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium tanúsítványával rendelkeznek arról, hogy megfelelnek az Irinyi Terv iparstratégiai támogatási programjának vagy a „Beszállító-fejlesztési programba” tartozás kritériumrendszerének. Ugyancsak 10 pont jár annak az 57 titokzatos cégnek, amelyek megfeleltek Magyar Multi Program kritériumainak. Ennek a kritériumnak a szereplése már egyáltalán nem érthető, hogy miért lenne indokolt. Ha nem kapnak eleve plusz 10 pontot, akkor nem felelnének meg a kritériumoknak, vagy hátrább szorulnának a rangsorban? Akkor rossz volt a minősítés! Ráadásul ez a preferált kör nagyrészt nem ismert, vagyis ez nagyban ronthatja a pályázat hitelét, hisz nyilván nem fog mindenki támogatást kapni, s nem ismert, nem transzparens okok miatt veszíteni nem szívderítő senkinek sem. Ezzel rontjuk egy jó, a teljesítményeket középpontba állító pályázatnak a megítélését is.

Összességében 32-35 pontot szerezhetnek a tartósan működő és már az átlag körüli teljesítménymutatókkal rendelkező, de nem preferált cégek. Ráadásul ehhez kaphatnak még 5 pontot, ha korábban nem kaptak még támogatást egyes kiemelt célokra.

A nem kiemelt cégek eleve a pontok maximum 80 százalékát szerezhetik meg. Ők azok, akik eddig éveken át önerőből eredményesen működtek, hisz a teljesítménymutatóik jók. A feltételrendszer kétségtelenül erősíthet a vállalati szelekciót, a kritikus helyzetbe kerülő gyengéket és a félig szürkén működőket nem segíti, nekik saját erőből kellene túlélniük.

Igazságos-e ez? Valóban egy külső tényező, a vírus sokkja adhatja az utolsó lökést ahhoz, hogy elsüllyedjen a cég. Enélkül akár több évig elélhetnének a langyos vízben, vagy halászhatnának a zavarosban, akadályozva a jobbak fejlődését, erőforrásokhoz, például munkaerőhöz jutását. Miközben nem, vagy alig vállalnak terheket a közös költségvetésből.

A vállalkozásoknak juttatott pénz nem keverhető össze a szociálisan rászoruló emberek támogatásával. Ott a méltányosság, a humanizmus a vezérelv. A vállalkozó túlélésének segítését win-win alapon érdemes megvalósítani. Ha valamely vállalkozó lemarad, alacsony hatékonysággal dolgozik, és nem vállal részt bármilyen okból a közös terhekből, akkor vállalkozóként nem kell támogatni. Ettől még lehet jó munkája, senki nem születik vállalkozónak, és szükségszerűen vannak, akik kiszelektálódnak. Ennek a pályázatnak előnye, hogy nem akadályozza a természetes szelekciót.

Vállalat pályázat Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2020. október 28. 17:02 Vállalat

Meglepően jó negyedévet zárt a Fiat-Chrysler csoport

Kár volt aggódni tavasszal az autóiparért, a válság ellenére sem tűntek el az autóvásárlók.

Váczi István
2020. október 27. 14:41 Vállalat

Hasít idén Európa legnagyobb kamionos cége

A német és a brit közúti teherforgalom is meghaladja a járvány előtti szintet, a litván Girteka pedig idén 10 százalékos növekedéssel számol.

Torontáli Zoltán
2020. október 23. 12:16 Adat, Vállalat

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarok

A hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.

Jandó Zoltán
2020. október 26. 16:02 Adat

Már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos Magyarországon

Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.