Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. május 26. 06:31 Vállalat

Egy állami program, amit nem az oligarchákra szabtak, és rögtön jobbak is az eredmények

Az elmúlt években nem csak a médiamegjelenések számában pörgött fel a magyar startupvilág, hanem a kockázati tőkebefektetésekben is. 2017-ben indult egy érdekes pályázat: összesen 6,2 milliárd forintot nyert el 11 társaság arra, hogy kezdeti fázisú cégekbe fektessen be. A szakmában inkubátor vagy akcelerátor néven emlegetett társaságok nemcsak tőkét adnak a kezdő cégeknek, hanem tanácsokat is. Ezen a téren fontos, hogy olyan emberek segítsék őket, akik már maguk is építettek fel cégeket.

Az elmélet szerint ez a tőke- és tudásinjekció abban segíti a főként technológiai vállalatokat, hogy minél hamarabb piacképes termékekkel jelenjenek meg, minél gyorsabban legyenek sikeresek. Vagy bukjanak el. A cégek egy részének földbe állása ugyanis a gyors ütemű növekedési elvárások esetében teljesen normális.

Érdemes azonban egy kicsit távolabbról kezdeni. A kockázati tőkefinanszírozás a technológiai cégek gyors fejlesztésének eszköze. Főként Amerikában terjedt el, de egyre több országban ismerték fel, hogy enélkül nem lehet technológiai cégeket globálisan is sikeressé tenni. A kockázati tőke lényege, hogy sok olyan kezdő cégbe szállnak be, amelyek ígéretesek, ezeknek a kezdetekben nem is kell bevételt termelniük, a befektetésekből bejövő tőkét a fejlesztésre fordítják, hogy néhány éven belül nagyon jelentős, akár több milliárd dollár értékű céget hoznak létre.

Mint neve is mutatja, a kockázati tőke nagyon rizikós. Akár több száz vagy több ezer cégből is csak egy-egy igazán nagy sikersztori lesz, és ez finanszírozza a befektetőknek a sok-sok olyan befektetést, amit elbuknak. A kockázati tőke nem egy egyszeri befektetés, hanem bevett eljárás, hogy egy-két évente újabb és újabb befektetési körök vannak, ahogy fejlődik a cég, egyre jobban lehet látni, hogy érdemes-e folytatni. Jellemzően minden egyes körben nagyságrendekkel nagyobb befektetésre van szükség, enélkül nem is lehetne a növekedést finanszírozni.

A startupos és kockázati tőkés hagyományokkal nem igazán rendelkező Magyarországon a 2000-es években kezdett az amerikai cégépítési és befektetési példa elterjedni, és gyorsan jelentős szerepet kezdett játszani.

Ha a gazdaság éves teljesítményéhez viszonyított arányát nézzük a kockázati befektetéseknek, akkor 2018-ra Magyarország már beérte a nyugati országokat, sőt, Hollandiát és Németországot is előzzük. Az európai startupnemzetként emlegetett Észtországhoz hasonló az arány.*Valójában az összes európai országban elhanyagolható. Mégis kevesebb a magyar startupsiker. Az észt Skype, a Transferwise vagy éppen a Budapesten is működő Bolt (korábbi nevén Taxify) igazi globális sikersztorik – azért az ezekhez mérhető magyar startupsikerek még váratnak magukra.

 

A Magyarországra vonatkozó adatok alapján 22,4 milliárd forintnyi kockázati tőkebefektetés volt 2018-ban. Azt azonban a statisztika nem mutatja meg, hogy ennek túlnyomó többsége állami és uniós forrásból történt. 

A Szilícium-völgyet másolni akaró hazai ökoszisztéma ugyanis - a világon talán egyedül - szinte teljes egészében állami és uniós forrásokból működik.

Az állami és európai uniós forrás máshol is jelen van, főként az európai országokban, de Szingapúrban, Chilében és még Ausztráliában is jelentős szereplő az állam. Magyarországon azonban a sok uniós és állami forrás miatt a magántőke szűk kisebbségbe került mára.

Természetesen ettől még az utóbbi is jelen van, több sikeres, hosszú idő óta a területen dolgozó magyar befektetőtársaság is létezik. A támogatások mellé is szükség van jellemzően 20 százalék önerőre. De azért valahol visszás, hogy a piacgazdaság legkockázatosabb szegletét Magyarországon nem a kockázatvállaló befektetők, hanem az állam foglalta el.

Jeremie baljós árnyai

A Figyelő hetilapban Sok mutyi, pár profi címmel írtam cikket 2016-ban. Akkor a 87 milliárd forintos uniós támogatásból 247 cég kapott befektetést. Ezek nagy része azonban nemcsak sikertelen volt – ami kockázati tőke esetén teljesen normális -, hanem sok befektető a cégek fejlesztése helyett eleve arra helyezte a hangsúlyt, hogy a saját szolgáltatásain keresztül vagy egyéb trükkös módszerekkel minél több pénzt tudjon visszacsorgatni saját magához. A program finoman szólva is kétes eredményeiről több tudományos cikk is született (Karsai Judit cikke és Becsey-Nagy Patrícia Fazekas Balázzsal közös cikke is 2017-ben jelent meg a Közgazdasági Szemlében).

A sikertelenségért sokan azt okolták, hogy az akár több száz millió forintos befektetésre nem voltak felkészülve a cégek. Egy jó ötletre ez túl sok pénz volt, nem volt viszont miből eljutni egy-egy kezdő csapatnak arra a szintre, hogy már felkeltsék a befektetők figyelmét, és egy már működő „deszkamodellt”*Más néven MVP, azaz minimum viable product. Ez egy olyan kísérleti berendezés vagy épp kezdetleges szoftver, amely a vállalkozó által elgondolt elv szerint működik. Csak a működőképesség bizonyítása a cél, hogy kiderüljön, érdemes-e egyáltalán tovább foglalkozni az ötlettel. vagy bármilyen piaci visszajelzést tudjanak felmutatni. Ehhez elég néhány tízmillió forint forrás, enélkül viszont a piacon működő, szakszóval validált üzleti modellhez sem juthatnak el.

Az új programban az inkubátorok pont ezt a szerepet töltik be. De nemcsak a kezdőtőkét adják, hanem – a tervek szerint – szakmai tanácsokat is. Ezért volt fontos, hogy olyan hús-vér technológiai vállalkozók vagy angyal befektetők*Magánszemély befektetők, akik leggyakrabban korábbi sikeres startupperek, vagyonuknak magas hozamot keresők vagy éppen családtagok, ismerősök. kapjanak lehetőséget, akik láttak már startupot. Ez nagy előny a Jeremie alapokhoz képest, amikor ettől a szakmától teljesen idegen üzleti körök és NER-oligarchák kaptak lehetőséget – és általában el is buktak.

Az első hazai inkubátorprogram ismereteink szerint az iCatapult volt 2012-ben. Ezt főként uniós forrásokból indította el a Primus alapkezelő. A kilenc, cégadatbázisban fellelt, egykor icatapultos befektetést kapott cégből 2020-ban már csak négynek volt alkalmazottja, a 2018-as árbevételük 208 millió forint volt. Ezek közül az EDM Designer hírlevélküldő lett a legsikeresebb kilenc fővel és 90 milliós árbevétellel. Az inkubátornak nem sikerült igazán sikeres, robbanásszerűen növekvő céget pályára állítania.

Az első jelentősebb hazai startup inkubátor, a Traction Lab Zrt. az első nagy állami kockázati tőkeprogram, a Jeremie forrásaiból jött létre. A cég 2013-as indulása óta 15 cégbe fektetett be, közel 400 millió forint*1,3 millió dollárt a cég honlapja szerint értékben. Ezek közül érdemben ma már nem sok működik, honlapja is csak ötnek elérhető. A Tappointment 2018-as árbevétele 122 millió forint volt, és 14 alkalmazottja van. A Commsignia Ltd. magyar leányvállalata 2018-ban 314 milliós árbevételt ért el, jelenleg a cég tájékoztatás szerint valamivel több mint 70 fővel működik.

A Madbarz gyúrós alkalmazás alkalmazott nélkül bár 2018-ban még elért 119 milliót, nem tűnik éppenséggel fejlődő cégnek. Bár félmillióan letöltötték a Google Playből, az utolsó értékelés 2019. decemberi. A Lockdown Rooms három amerikai városban nyitott szabadulószobákat, magyar cégükben évek óta nem volt bevétel, az amerikai számokat nem lehet megismerni. Négy további cég bár működik, leginkább tetszhalott állapotban van*Mixy Labs Kft. – 1 alkalmazott, 2018-as bevétele 410 ezer forint.
Opp Kft. – 0 alkalmazott, 428 ezer forint bevétel 2018-ban.
ZeaLab Products Kft. – 0 alkalmazott, 93 ezer forint bevétel 2018-ban.
Intine Kft. – 1 alkalmazott, 2,925 millió forint bevétel 2018-ban.
. Elég kétséges, hogy az összesen félmilliárd forintos, javarészt uniós támogatásból 2014-ben érkező forrást valaha visszatermelje a Traction Lab. 

A piac jobban teljesít

Érdekes összevetés lehet ezzel szemben a Day One Capital. A magánforrásból működő, Straub Elek volt Magyar Telekom-vezető, valamint Simó György és Kákosy Csaba vezette társaság startupok inkubációjával foglalkozott kezdetben, ma már kockázati tőkealap-kezelőként működik. A magánforrások mellett az Európai Beruházási Alap magyar állami közvetítés nélkül, közvetlenül befektetője az alapjuknak, hasonlóan a nyugat- és észak-európai modellhez. Eddigi működésük során 18 cégbe szálltak be. Honlapjuk alapján ebből négyet már el is adtak, és csak három ment csődbe. A vállalat német bejegyzésű, magyar leányvállalatának idén 218 munkavállalója van, 2018-ban is 1,6 milliárd forintos árbevételt ért el.

Ennél is érdekesebbek azok a cégek, amiben még benne vannak. Az AImotive autós önvezetéssel foglalkozó startup az egyik legfelkapottabb magyar technológiai cég, amely 2018-ban rekordösszegű, közel 10 milliárd forintos befektetéshez jutott. A vállalat német bejegyzésű, magyar leányvállalatának idén 218 munkavállalója van, 2018-ban 1,6 milliárd forintos árbevételt ért el. A Day One egyetlen magyar szereplőként vett részt a Commsignia jelentős, 10 millió eurós, úgynevezett series A*Ez a befektetési kör a korai, magvető fázist követi, amikor a startup bizonyos mértékben (például némi bevételtermeléssel) már bizonyította életképességét. tőkeemelésében, amely az eddigi legnagyobb ilyen befektetési kör Magyarországon. Egy másik vállalatuk, a Tresorit is egy jól menő, 125 fős cég, tavalyelőtt 900 millió forintos árbevétellel – ezt a céget korábban részletesen bemutattuk:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy magyar cég, amelyre német brókerek is rá merik bízni a titkaikatA Tresorit Magyarországról indulva szeretne piacvezető lenni a világon a felhőalapú titkosításban. Most bemutatjuk a történetüket.

Az inkubátorokat üzemeltető cégek és vezetőik azt is fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy ez a program nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jó ötleteken gondolkodó kezdő vállalkozók segítséget kapjanak, legyen kihez fordulniuk. Emellett példát is tudnak adni, hogyan is kell egy technológiai céget elindítani és fejleszteni. A befektetők egyik kedvenc szava az ökoszisztéma: jöjjön létre befektetők és vállalkozók olyan közössége, ahol egymást segíthetik, meg tudják osztani a tapasztalataikat.

Ez azért is fontos, mert a vállalkozás nem volt egy szexi fogalom Magyarországon, jó ideig a kilencvenes évek sefteléséhez kapcsolódott. A sikeres startupok pedig segítenek ezen változtatni, növelik a fiatalok vállalkozási kedvét.

Kezdő céges pénzeső

Startupok építésére 2017-re írtak ki két pályázatot: a Pálinkás József vezette Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Technológiai Hivatal (NKFIH) egyrészt uniós GINOP forrásból 4,7 milliárd forintot vidéki inkubátorok létrehozására tett elérhetővé, a magyar cégek adóbefizetéseiből gazdálkodó Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból pedig 1,5 milliárdot tettek elérhetővé a közép-magyarországi cégeknek*Viszonylagos fejlettsége miatt ez a régió (Budapest és Pest megye) ki volt zárva a legtöbb uniós támogatásból..

A támogatásban sok olyan új újdonság volt, ami az eredményesebb működést ösztönözte. Az inkubátorok a projekt teljes költségvetésének 20 százalékát tudják működésre elszámolni, és ha ennél több forrásra van szükség, azt saját zsebből kell állniuk. Így a teljes forrás 80 százalékát befektetésként mindenképpen a kezdő cégeknek kell adniuk. Emellett a támogatás a teljes projekt költségének 80 százalékát állja, a többit saját zsebből kell fizetni. Így nincsen teljesen „ingyen” pénz a saját működésre sem. A Jeremie pályázat idején a zavarosban halászóknak felhívás volt keringőre, hogy saját szolgáltatásokat adtak el a befektetést nyert startupoknak – ezt ebben a pályázatban teljesen kizárták, nem is lehetett ilyen visszás esetekről hallani.

A pályázat keretében 2017. és 2020 júniusa, illetve decembere*a GINOP és az Innovációs Alap pályázatai eltérnek között kell a pályázati pénzeket elkölteni, tehát néhány hónapon belül lezárul a befektetési időszak. Így már azt is meg lehet vizsgálni, hogy mennyi cég jutott támogatáshoz, illetve az első következtetéseket is le lehet vonni arról, hogy milyen jól költötték el a pénzeket.

Minőségi különbségek

A cégnyilvántartás alapján megvizsgáltuk, hogy a nyertes inkubátorok mennyi cégbe fektettek be, és ezek beszámolói alapján hogyan teljesítenek. Egy ilyen felmérés azonban nem lehet teljes körű, mivel csak a magyarországi vállalati részesedéseket tudtuk összegyűjteni, ha külföldön bejegyzett*ilyenkor általában a hazai fióktelep van jelen Magyarországon cégbe fektettek be, azt nem láthatjuk. Az utolsó céges éves beszámolók a 2018-as évre állnak csak rendelkezésre, a foglalkoztatotti adatok viszont néhány hónapos csúszással követhetőek.

Az inkubátor cégek látványosan felpörögtek a támogatások hatására: a 11 cég összesen 5 embert alkalmazott 2016-ban, ami 2020-ra 56 főre emelkedett.

 

Az inkubátorok a magyar cégnyilvántartás alapján 125 cégbe fektettek be. Megkerestünk e-mailben – Frissítés: az Arete Zrt. kivételével – minden inkubátort, de csak a SmartWare.tech (Első Közép Európai Hardver Akcelerátor Kft.), a Creative Accelerator, a BNL Start Partners és a BaConsult, illetve az Oxo Technologies válaszolt kérdéseinkre. Az ő információkat kiegészítettük a cégek honlapján elérhető portfólió felsorolásokkal is. Elgondolkodtató, hogy az állami pénzek körül korábban már felbukkanó Böszörményi-Nagy Gergely fémjelezte Arete*igaz, fent vannak mentorált csapatok, de nem derül ki, hogy ki kapott befektetést és milyen forrásból: https://designterminal.org/hu/alumni-hu/?y=2019, az Intellitext és a SinguLab arra sem vette a fáradtságot, hogy ezt honlapján közzétegye. (Az Arete címére nem, de Design Terminálnak küldtünk kérdéseket. A Design Termináltól cikkünk megjelenését követően jelezték, hogy az elküldött e-mailünket nem találták meg.)

 

A cégközlések és a honlapokon elérhető információk alapján összesen 141 cégbe fektettek be a vállalkozások*Egyes inkubátorok már a program előtt vagy nem pályázati forrásból is fektethettek be, ezt azonban nem lehet a cégadatok alapján elkülöníteni.. A pályázati kiírás alapján a részesedés nem haladhatja meg a 24 százalékot. Ez fontos, mert sok Jeremie alap egy-egy cég többségi tulajdonát is elkérte. Ezzel az alapítók elveszítették motiváltságukat, és más befektető sem akart már később ilyen cégbe beszállni. A jól működő akcelerátorok estében látszik, hogy sok cégbe később több alap is beszállt.

A co-investment és a több befektetési kör nemzetközileg bevett gyakorlat – igaz, nálunk ez is kicsit másképp zajlik. A többi befektető is túlnyomórészt valamilyen állami alap – alapvetően a Hiventures – volt, vagy valamilyen uniós finanszírozási forma.

Az inkubátorok cégei nagyon eltérő eredményeket értek el. A BaConsult cégeinél már 2018-ban is jelentős árbevételt és foglalkoztatotti létszámot lehetett látni*Mivel budapesti cégekbe fektethettek be, ez könnyebbség volt, jóval nagyobb a fővárosban a merítési lehetőség.. Őket követte az OXO, a SmartWare.tech és a Quantum Leap. A többi akcelerátor cégei nem tudtak érdemi árbevételt felmutatni. A Creative Accelerator cégei árbevételt ugyan nem termeltek sokat, nekik volt a második legtöbb alkalmazottjuk, ez arra utalhat, hogy náluk várható még nagyobb növekedés. Ennek az is az oka, hogy a cégek egészségügyi területen dolgoznak, ahol hosszabb fejlesztési időszakra van szükség.

 

A cégek közül még elég kevés tudott jelentős árbevételt elérni, vagy sok munkahelyet létrehozni. Az alábbi toplistáink a 2018-ban a legtöbb árbevételt és 2020 első hónapjaiban legtöbb foglalkoztatottat regisztráló portfóliócégeket mutatja be. A két legjelentősebb cég – a programozókat képző Green Fox Academy és a Logisool – már az akcelerátor BaConsult beszállása előtt is működött.

A Green Fox 2015-ös indulása után három évvel később jelent meg az akcelerátor tulajdonosként, de csak 5 százalékos részesedéssel. A cégben 25 százalékkal rendelkezik az állami Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. Irinyi II. alapja is. A 2011-es indulású Logiscoolba pedig 2017-ben szállt be a cég 12 százalékkal, majd 2020 februárjában a Euroventures V. alapja is befektetett. Az is érdekes, hogy az Indivizo Zrt.-be egyszerre fektetett be a BaConsult és az OXO Labs.

 

A 129 cég közül 76-nak nem volt egyáltalán árbevétele, ami egyébként teljesen természetes lehet egy fejlesztésen dolgozó startupnál, és egyelőre csak 2018-ig érhetők el adatok. Ennél aggasztóbb, hogy a cégek negyedében*egészen pontosan 33-nál még 2020 első hónapjaiban sem volt alkalmazott.

 

Kinek éri meg?

A befektetéshez jutó cégek tulajdonosai biztosan jól járnak – ha be is bukják cégüket, nagyon értékes vállalkozói ismertekhez jutnak. Az akcelerátorok többet kockázatnak, hiszen 20 százalék önerőt kell tenni a projektbe. Igaz, aki a saját kiadások minimalizálására törekszik, az uniós projektek elkutatásában szerzett hazai know-how felhasználásával ezt is minimalizálni tudja.

A legtöbbet azonban az adófizetők bukhatják: a 6,2 milliárd forintos támogatásnak adóbevételeken keresztül valamikor vissza kellene jönnie ezektől a cégektől. Lehet persze úgy is nézni, hogy ez a pénz így is-úgy is a hazai gazdaságban hasznosul, hiszen a startupok irodabérlésre, fizetésre és szolgáltatásokra költik. Ilyen alapon viszont nem kellene semmilyen bonyolult kiírás, akár sorsolással is eloszthatnák a pénzt.

Ha azt vesszük, hogy a 6,2 milliárd forint segítségével az alapoknál és a startupoknál 486 új munkahely jött létre, akkor 12,7 millió forintba került egy új munkahely.

Az eddigi eredmények alapján másfélszer annyit költött egy induló cégben egy új munkahelyre az állam, mint a multik támogatásakor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyi pénzt adott a multiknak a Fidesz, mint az MSZPTöbb mint 250 milliárd forintot kaptak a multik a magyar államtól az elmúlt években. Ebből nagyon sok pénzt jól menő cégek alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeire fordítottak.

A 2010 és 2017 közötti időszakban ugyanis egy „multis” új munkahely átlagosan 7,1 millió forintba került. A startupok előtt remélhetőleg gyors fejlődés áll, így természetesen javulhat ez a mutatójuk. Viszont nemcsak növekedni, hanem elbukni is fognak cégek. A kezdő cégeknél a fizetések jóval alacsonyabbak, mint a multiknál, és az új munkahelyek összesítésekor a befektetéseket kezelő cégeket is számításba vettük.

Tovább rontja az adófizetői egyenleget, hogy a magyar startupvilág nagy erősen függ az állami pénzektől, a legtöbb startup további állami támogatásokat is kapott befektetések formájában, de az sem ritka, hogy uniós támogatásokra is pályáznak. A sikeres kockázati tőkerendszert létrehozó országokban az állami támogatás jelen lehet, de leginkább úgy, hogy a piaci befektetéseket egészíti ki, mértéke az 50 százalékot nem szokta meghaladni.

Akkor lehet csak igazán sikeres a program, ha legalább egy-két több száz fős cég létrejön a segítségével. Az inkubátorok közül is csak az maradhat piaci alapon sikeres, amelyik fel tud mutatni ilyen cégeket. Márpedig erre a jelek szerint csak egy kisebb részüknek van esélye. De ez nem is feltétlenül baj. Ha a program hatására csak két-három néhány milliárd forintos árbevételű, 200-300 fős vállalkozás létrejön a következő években, akkor már rögtön pozitív lesz a program egyenlege, egy új munkahely jóval olcsóbban jön létre, mint a multik összeszerelő üzemeiben. Az ilyen technológiai, magyar tulajdonú cégek pedig jóval több hazai hozzáadott értéket termelnek.

Vállalkozók és túlélők

A nyertes cégek tulajdonosi hátterét megvizsgálva örvendetes, hogy sok vállalkozó, startupot már korábban is felépítő, és/vagy piaci befektető van köztük, ahogy az az alábbi táblázatunkból is kitűnik.

 

Azért akadnak olyan szereplők is, akik nem tekinthetők túlságosan ismertnek, tapasztaltnak ezen a területen. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette Design Terminált 2016-ban privatizálta az állam, de azóta is szoros szálakkal kötődik a cég és a korábban azt működtető csapat az állami forrásokhoz. Az Arete Zrt.-t részben a Design Terminál Nonprofit Kft. résztulajdonosai viszik, és beszállt melléjük a NER-kötődésű MKB Bank.

A Quantum Leap Kft. és a Startup Campus Inkubátor Zrt. tulajdonosi köre átfedésben van, leginkább a Xanga cégcsoportról ismert Herdon Istvánhoz és üzleti köréhez kapcsolódnak. A cégcsoport Debrecenben eddig főként ingatlanfejlesztéssel foglalkozott, és bár már két befektetési alapja is van, de a technológiai startupokkal kapcsolatban eddig nem voltak ismert sikertörténeteik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAutókon milliókat, reptéren milliárdokat bukott az egyik leggazdagabb magyar, de nem bánjaSurranópályán került a legnagyobb ingatlanbefektetők közé Herdon István, de hiába debreceni a csoportja, még nem biztos, hogy a BMW-beruházásból profitálni tud.

A BaConsult-tulajdonos Balogh Péter az egyik kiemelten sikeres magyar startup, az NNG társalapítója volt, a BNL-t pedig az IND-alapító, azt amerikai befektetőknek értékesítő Vinnai Balázs és Szőke Márton, az egyik első hazai sikeres tech-startup exitet*Az IndexToolst 2005-ben vette meg a Yahoo. végrehajtó vállalkozó és befektető jegyzi. 

Az Első Közép Európai Hardver Akcelerátor Kft. SmartWare.tech néven működik, alapítói startup vállalkozók, befektetők. A szegedi Creative Accelerator Kft. tulajdonosai is ismert üzletemberek, befektetők – Duda Ernő a Solvo Biotechnology mellett sok egyéb más sikeres cég alapítója. Az ilyen valós vállalkozói tudással rendelkező szakemberek pedig értékes segítséget jelentenek a kezdő cégeknek.

A Virgo Venturest az egykori IWIW-alapítók, a Kitchen Budapestben is dolgozó vállalkozók alapították, akik sokat foglalkoztak korábban is startupokkal, ha átütő sikert eddig nem is értek el. Az Oszkó Péter nevével fémjelzett OXO Labs is régóta a piacon van. 

Az Intellitext Kft.-t elindító Szigetlaki Zsolt angyal befektetőként és sorozatvállalkozóként is aktív, bár cégei között igazán átütő sikert nem ismerünk. Az alapítótársa volt a magyar sajtóban is gyakori sikersztoriként bemutatott Intellisense Zrt.-nek, ami a WebcamLaboratory szoftverével az Inteltől kapott megbízásokat. A 2014-es 345 milliós árbevétel azonban 2018-ra csupán 56 millióra olvadt. 

Volt olyan általa vezetett és alapított cég, ami a Jeremie alapoktól (Finext és Bonitás) kapott befketetést. A Moow.farm Kft. azonban évek óta nem ért el bevételt, alkalmazottai nincsenek. A SinguLab Inkubátor Zrt. tulajdonosa a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft.-n és más cégeken át Molnár Ferenc, aki a virtuális erőmű megvalósításáról lehet ismert. Az Intelitext honlapján is ott van a Finext logója, pedig tulajdonosi kapcsolat nincs a két cég között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKönnyebb betartani az újévi fogadalmat, ha a cég is beszállMásfél év alatt 380 millió forintos befektetést vonzott a vállalati életmód-egészségügyi alkalmazást fejlesztő Fitpuli, amely már a DNS-tesztek felé kacsingat.

Vállalat arete baconsult BNL startup partners európai uniós támogatás ginop inkubátor innovációs alap intellitext NKFIH oxo labs smartware.tech startup startup campus virgo Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Fabók Bálint
2020. október 19. 09:30 Vállalat

A Wizz Air szembe ment a norvég jóléti állammal, de kénytelen meghátrálni

Rosszul indult a magyar gyökerű cég betörése a norvég piacra: a miniszterelnök bojkottálja őket, egy miniszter pedig személyeskedve bírálja Váradi Józsefet.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.

Jandó Zoltán
2020. október 15. 06:57 Adat, Vállalat

Kormányközeli cégeknél landol a magyar reklámpénzek harmada

A Facebook és a Google a NER nyomába sem ér a reklámpiacon, amelynek olyan szegmense is van, ahol a Fidesz-közeli szereplők részesedése az 50 százalékot is meghaladja.