Ahogy enyhül a járványveszély, egyre több cégnél kerül napirendre az irodákba való óvatos visszatérés, amivel kapcsolatban az egyik jelentős kockázatot a légkondicionálók jelentik. Ezek egyrészt egy helyiségen belül is keringethetik úgy a levegőt, hogy ha valaki betegen megy dolgozni, akkor az általa kilélegzett fertőző részecskék mindenkit elérnek az irodában, bármennyire is távol ülnek egymástól – hasonlóképp terjedt el a koronavírus egy kínai étterem vacsoravendégei között még januárban. Másrészt az irodaházak jelentős részében központi szellőztetőrendszerek működnek, amelyek közvetítésével a vírus akár helyiségek között is vándorolhat.
Ezek ugyanis a befújás mellett minden helyiségből el is szívnak valamennyi levegőt, ami összekeveredve jut el a hűtést vagy fűtést végző egységig. Az ide érkező légtömegnek általában egy kisebb részét frissre cseréli a rendszer, majd a kívánt hőmérséklet beállítását követően visszajuttatja az irodákba, vagyis
ha valamelyik irodában dolgozik egy fertőzött, akkor onnan a kórokozók egy részét elszállítja a légkondi más helyiségekbe.
Mindez különösen problémás, ha egy épületen belül több cég működik. Ebben az esetben bármennyire körültekintően készül fel a munkahelyi járvány megelőzésére egy vállalkozás, a szomszédain is nagyban múlik, hogy a dolgozói mekkora kockázatnak vannak kitéve az irodában. A helyzet még bonyolultabb, ha a központi légkondicionáláson ügyfélterekkel, üzletekkel, netán egy egész bevásárlóközponttal is osztozni kell, ami egyáltalán nem ritka.
Érdemes többet járatni
Épületüzemeltetéssel foglalkozó szakemberek az európai fűtéssel, szellőzéssel és légkondicionálással foglalkozó egyesületek szövetségének (REHVA*Federation of European Heating, Ventilation and Air Conditioning Associations) ajánlásaira hívták fel a figyelmemet, amelyek szerint bizonyos feltételek mellett az eddigieknél is többet kellene használni az irodai klímákat, a fentebbi aggályok ellenére is.
A légúti fertőzés valószínűségét ugyanis leginkább az irodákba bejuttatott friss levegő mennyisége határozza meg.
Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az eddig jobbára a benti légtömeget keringető központi berendezéseket úgy állítsák át az üzemeltetők, hogy a lehető legtöbb friss levegőt juttassák be az irodákba. A vírus terjedésének szempontjából különösen rizikós helyiségekben – például a mosdókban – pedig a levegőt kifelé szállító szellőzők folyamatos működtetését javasolja a szervezet. (A mellékhelyiségek használata ráadásul külön körültekintést igényel: az ajánlások szerint érdemes előírni öblítéskor a WC-fedelek lecsukását, illetve a lefolyók szifonjainak feltöltését, mivel a vírus az ürülék útján, illetve a csatornarendszeren keresztül is az irodaház levegőjébe juthat.)
Természetesen ablaknyitással, kereszthuzattal is segíthető a levegő cserélődése (már amennyiben nyithatók az ablakok), ami akkor is ajánlott, ha a dolgozók számára kicsit kellemetlen hőmérsékletet okoz. Ugyanígy a külső levegő nagyobb arányú bekeverése a megszokottnál gyengébb és kevésbé hatékony hűtést eredményezhet, azonban
a hőkomfortnál és a villanyszámlánál most fontosabb szempont a lehető legintenzívebb légcsere.
A kizárólag a benti levegő keringetésére alkalmas berendezések azonban kockázatot jelentenek, ahogy a már említett kínai étterem esete is mutatja. Sajnos a vírus és az azt hordozó részecskék mérete túl kicsi ahhoz, hogy a légkondicionálókban jellemzően használt szűrők megfogják őket, tehát a légkeringetést végző gépek használata legfeljebb az egyszemélyes irodákban biztonságos. Persze akadnak olyan filterek is, amelyek csökkentik a levegőben lévő vírusok számát, teljes fertőtlenítést azonban ezektől sem várhatunk.
A szobákba, irodákba szánt általános légtisztító készülékek sem képesek a vírusok tökéletes kiszűrésére, az erre alkalmas, zömmel az egészségügyi intézményekben használt darabok ára jelentősen magasabb a hétköznapibb modelleknél.
Fontos a karbantartás
A szellőzőrendszerek beindítása előtt különösen fontos az alapos átvizsgálás és javítás a jelenlegi helyzetben. A légbefúvásra való átállítás ugyanis akkor lehet igazán hasznos, ha az elhasznált és a friss levegőt szállító csövek jól tömítenek, és a lehető legkevesebb ponton keveredhetnek össze a tiszta és a potenciálisan fertőzött légtömegek a berendezésekben. Ugyanakkor szokásos tisztítási munkálatok, amelyek például a legionellafertőzés megelőzését segítik, a koronavírus terjedésével szemben nem hatásosak, de persze az elvégzésük most is szükséges.
A karbantartókat ugyanakkor fokozott fertőzésveszély éri munkájuk során, főleg a szellőzőkben lévő szűrőkön halmozódhatnak fel olyan anyagok, amelyeken megtapadhat és hosszabb ideig aktív maradhat a koronavírus.
A légkondik karbantartását az operatív törzs is javasolja, a használatukat illetően pedig több sajtótájékoztatón is szóba került, hogy bár némi kockázatot jelent, a vírus terjedésének nem ez a jellemző módja. A hivatalos álláspont szerint is szükséges az irodákban az intenzív szellőztetés, továbbá javasolt a klímaberendezések vírusokat is pusztító szerekkel történő fertőtlenítése, noha ez csak a készülékekben megtelepedett kórokozókat közömbösíti. A vendéglátóhelyeken pedig kormányrendelet tiltja az akár csak részben benti levegőt keringető hűtő-fűtő berendezések használatát, hacsak azok nincsenek UV-sterilizáló technológiával ellátva.
Érdekes kérdés egyébként, hogy
ha a vendéglátóhelyeken ilyen szigorú szabályok vonatkoznak a légkondicionálókra, akkor az irodák miért esnek enyhébb elbírálás alá.
Míg egy étteremben két-három óránál többet jellemzően nem töltünk el, addig az irodában legalább napi nyolcat-kilencet, egy héten akár öt napon át. Ráadásul a nyitott terű (open office) irodákban könnyen lehet annyi ember egy légtérben, mint egy nagy étteremben.
Sok cégnél még nyitott kérdés, hogy visszahívják-e a dolgozókat az irodákba, vállalva többek között a szellőzőrendszerek működéséből adódó kockázatokat. Néhány közepes méretű cég alkalmazottjának elmondásai alapján úgy tűnik, hogy a döntés előtt számba vett rizikófaktorok között a légkondicionálás is nagy súllyal szerepel. Több helyen vizsgálják a szellőzők átalakításának lehetőségét, főleg attól tartva, hogy a jelenlegi kialakítás kedvez a vírus terjedésének az azonos épületben, egymás szomszédságában működő vállalkozások munkavállalói között.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
