Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. május 25. 06:43 Vállalat

Az irodában dolgozók a nyakukba kaphatják, ami az éttermekben tilos a fertőzésveszély miatt

Ahogy enyhül a járványveszély, egyre több cégnél kerül napirendre az irodákba való óvatos visszatérés, amivel kapcsolatban az egyik jelentős kockázatot a légkondicionálók jelentik. Ezek egyrészt egy helyiségen belül is keringethetik úgy a levegőt, hogy ha valaki betegen megy dolgozni, akkor az általa kilélegzett fertőző részecskék mindenkit elérnek az irodában, bármennyire is távol ülnek egymástól – hasonlóképp terjedt el a koronavírus egy kínai étterem vacsoravendégei között még januárban. Másrészt az irodaházak jelentős részében központi szellőztetőrendszerek működnek, amelyek közvetítésével a vírus akár helyiségek között is vándorolhat.

Ezek ugyanis a befújás mellett minden helyiségből el is szívnak valamennyi levegőt, ami összekeveredve jut el a hűtést vagy fűtést végző egységig. Az ide érkező légtömegnek általában egy kisebb részét frissre cseréli a rendszer, majd a kívánt hőmérséklet beállítását követően visszajuttatja az irodákba, vagyis

ha valamelyik irodában dolgozik egy fertőzött, akkor onnan a kórokozók egy részét elszállítja a légkondi más helyiségekbe.

Mindez különösen problémás, ha egy épületen belül több cég működik. Ebben az esetben bármennyire körültekintően készül fel a munkahelyi járvány megelőzésére egy vállalkozás, a szomszédain is nagyban múlik, hogy a dolgozói mekkora kockázatnak vannak kitéve az irodában. A helyzet még bonyolultabb, ha a központi légkondicionáláson ügyfélterekkel, üzletekkel, netán egy egész bevásárlóközponttal is osztozni kell, ami egyáltalán nem ritka.

Érdemes többet járatni

Épületüzemeltetéssel foglalkozó szakemberek az európai fűtéssel, szellőzéssel és légkondicionálással foglalkozó egyesületek szövetségének (REHVA*Federation of European Heating, Ventilation and Air Conditioning Associationsajánlásaira hívták fel a figyelmemet, amelyek szerint bizonyos feltételek mellett az eddigieknél is többet kellene használni az irodai klímákat, a fentebbi aggályok ellenére is.

A légúti fertőzés valószínűségét ugyanis leginkább az irodákba bejuttatott friss levegő mennyisége határozza meg.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az eddig jobbára a benti légtömeget keringető központi berendezéseket úgy állítsák át az üzemeltetők, hogy a lehető legtöbb friss levegőt juttassák be az irodákba. A vírus terjedésének szempontjából különösen rizikós helyiségekben – például a mosdókban – pedig a levegőt kifelé szállító szellőzők folyamatos működtetését javasolja a szervezet. (A mellékhelyiségek használata ráadásul külön körültekintést igényel: az ajánlások szerint érdemes előírni öblítéskor a WC-fedelek lecsukását, illetve a lefolyók szifonjainak feltöltését, mivel a vírus az ürülék útján, illetve a csatornarendszeren keresztül is az irodaház levegőjébe juthat.)

Természetesen ablaknyitással, kereszthuzattal is segíthető a levegő cserélődése (már amennyiben nyithatók az ablakok), ami akkor is ajánlott, ha a dolgozók számára kicsit kellemetlen hőmérsékletet okoz. Ugyanígy a külső levegő nagyobb arányú bekeverése a megszokottnál gyengébb és kevésbé hatékony hűtést eredményezhet, azonban

a hőkomfortnál és a villanyszámlánál most fontosabb szempont a lehető legintenzívebb légcsere.

A kizárólag a benti levegő keringetésére alkalmas berendezések azonban kockázatot jelentenek, ahogy a már említett kínai étterem esete is mutatja. Sajnos a vírus és az azt hordozó részecskék mérete túl kicsi ahhoz, hogy a légkondicionálókban jellemzően használt szűrők megfogják őket, tehát a légkeringetést végző gépek használata legfeljebb az egyszemélyes irodákban biztonságos. Persze akadnak olyan filterek is, amelyek csökkentik a levegőben lévő vírusok számát, teljes fertőtlenítést azonban ezektől sem várhatunk.

A szobákba, irodákba szánt általános légtisztító készülékek sem képesek a vírusok tökéletes kiszűrésére, az erre alkalmas, zömmel az egészségügyi intézményekben használt darabok ára jelentősen magasabb a hétköznapibb modelleknél.

Fontos a karbantartás

A szellőzőrendszerek beindítása előtt különösen fontos az alapos átvizsgálás és javítás a jelenlegi helyzetben. A légbefúvásra való átállítás ugyanis akkor lehet igazán hasznos, ha az elhasznált és a friss levegőt szállító csövek jól tömítenek, és a lehető legkevesebb ponton keveredhetnek össze a tiszta és a potenciálisan fertőzött légtömegek a berendezésekben. Ugyanakkor szokásos tisztítási munkálatok, amelyek például a legionellafertőzés megelőzését segítik, a koronavírus terjedésével szemben nem hatásosak, de persze az elvégzésük most is szükséges.

A karbantartókat ugyanakkor fokozott fertőzésveszély éri munkájuk során, főleg a szellőzőkben lévő szűrőkön halmozódhatnak fel olyan anyagok, amelyeken megtapadhat és hosszabb ideig aktív maradhat a koronavírus.

A légkondik karbantartását az operatív törzs is javasolja, a használatukat illetően pedig több sajtótájékoztatón is szóba került, hogy bár némi kockázatot jelent, a vírus terjedésének nem ez a jellemző módja. A hivatalos álláspont szerint is szükséges az irodákban az intenzív szellőztetés, továbbá javasolt a klímaberendezések vírusokat is pusztító szerekkel történő fertőtlenítése, noha ez csak a készülékekben megtelepedett kórokozókat közömbösíti. A vendéglátóhelyeken pedig kormányrendelet tiltja az akár csak részben benti levegőt keringető hűtő-fűtő berendezések használatát, hacsak azok nincsenek UV-sterilizáló technológiával ellátva.

Érdekes kérdés egyébként, hogy

ha a vendéglátóhelyeken ilyen szigorú szabályok vonatkoznak a légkondicionálókra, akkor az irodák miért esnek enyhébb elbírálás alá.

Míg egy étteremben két-három óránál többet jellemzően nem töltünk el, addig az irodában legalább napi nyolcat-kilencet, egy héten akár öt napon át. Ráadásul a nyitott terű (open office) irodákban könnyen lehet annyi ember egy légtérben, mint egy nagy étteremben.

Sok cégnél még nyitott kérdés, hogy visszahívják-e a dolgozókat az irodákba, vállalva többek között a szellőzőrendszerek működéséből adódó kockázatokat. Néhány közepes méretű cég alkalmazottjának elmondásai alapján úgy tűnik, hogy a döntés előtt számba vett rizikófaktorok között a légkondicionálás is nagy súllyal szerepel. Több helyen vizsgálják a szellőzők átalakításának lehetőségét, főleg attól tartva, hogy a jelenlegi kialakítás kedvez a vírus terjedésének az azonos épületben, egymás szomszédságában működő vállalkozások munkavállalói között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRá sem ismernél a világra, ha nem lennének légkondikKlimatizálás nélkül mai formájukban nem léteznének irodaházak és plázák, a meleg égövben pedig egész máshogy néznének ki a városok.

Vállalat iroda irodaház koronavírus légkondicionálók Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2020. október 28. 17:02 Vállalat

Meglepően jó negyedévet zárt a Fiat-Chrysler csoport

Kár volt aggódni tavasszal az autóiparért, a válság ellenére sem tűntek el az autóvásárlók.

Váczi István
2020. október 27. 14:41 Vállalat

Hasít idén Európa legnagyobb kamionos cége

A német és a brit közúti teherforgalom is meghaladja a járvány előtti szintet, a litván Girteka pedig idén 10 százalékos növekedéssel számol.

Torontáli Zoltán
2020. október 23. 12:16 Adat, Vállalat

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarok

A hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.

Jandó Zoltán
2020. október 26. 16:02 Adat

Már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos Magyarországon

Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.