Nagyon rövid távon a gazdaság szétesését kell megakadályozni, középtávon pedig lélegeztetőgépre kell rakni, egészen addig, amíg sikerül megszüntetni a járványt. Ilyen rendkívüli gazdaságpolitikai irányokon gondolkodnak most a világon mindenhol, írtuk szerdán. A cikkünk megjelenése után pár órával bejelentett első*Joggal feltételezhetjük, hogy a jövőben sok ilyet látunk még. kormányzati intézkedéscsomag pontosan ezt a logikát követi: a bejelentett lépések rövid távon segíthetnek a cégek és háztartások megnyugtatásában, ezért mindenképpen szükségesek.
A miniszterelnök által szerdán (furcsa körülmények között) bejelentett – azóta már a Magyar Közlönyben is megjelent – intézkedések szerint:
- Év végéig elrendelik a törlesztési moratóriumot az összes vállalati és lakossági hitelszerződés esetében. A moratórium a tőketörlesztésre, a kamatra, és hiteldíjra is kiterjed, tehát az adósnak átmenetileg semmilyen költséget nem kell fizetnie. A szabály az, hogy a moratórium automatikusan életbe lép, tehát az adósnak csak akkor kell folytatnia a törlesztést, ha kifejezetten ezt szeretné.
- A csütörtöktől felvett fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.
- Az erősen érintett ágazatokban (turizmus, vendéglátóipar, szórakoztatóipar, szerencsejáték, filmipar, előadóművész, rendezvényszervezés, sportszolgáltatás) a munkáltatónak a járulékok és közterhek közül csak a tb-t kell megfizetnie a munkavállalók után március 1, és június 30. között.
- Ezekben az iparágakban ebben az időszakban a nem lakásként használt ingatlanok bérleti díját nem lehet felmondani és megemelni sem. A kata-s taxisoknak március és június között nem kell adózniuk, március 1. és június 30. között turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell fizetni.
- Néhány ponton lazulnak a munkajogi szabályok: a munkáltató mostantól egyoldalúan kötelezheti távmunkára a munkavállalót és ellenőrizheti, hogy a munkavállaló beteg-e. A munkaidő beosztása is lazul: eddig a változást 4 nappal előre be kellett jelenteni, mostantól bármikor módosíthat.
A bankoknak akár jó is lehet
A bejelentett csomagról több banki elemzővel, alapkezelővel beszélgettünk. A vélemények részkérdésekben eltérnek, de abban egyetértés van, hogy ezzel a húzással az elkerülhetetlen vállalati és lakossági fizetésképtelenséget (legalább részben) megelőzi a kormány, egy problémát levesz az asztalról, illetve a kezelését eltolja, és most pontosan ez a cél. Az intézkedéseket a bankok is pozitívan vagy legalábbis semlegesen fogadták, az OTP jelezte, hogy helyesnek tartja az intézkedéseket, az MKB, a Gránit Bank és az Erste pedig együttműködéséről biztosította a kormányt.
A Bankszövetség közleménye szerint az időben elhalasztott kamatbevétel összege nagyjából 450 milliárd forint. Ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön az Index kérdésére elmondta, a moratórium alatt meg nem fizetett tőkét és kamatot a bank később felszámolja az ügyfélnek, ami a mostani tervek szerint a futamidő hosszabbításával történik meg. Ez lényegében annyit jelent, hogy egy olyan időszakban, amikor egyébként is leállna a hitelezés,
a bankok a kamatok tőkésítésével még képesek növelni is a hitelállományukat pár százmillárd forinttal.
A bankok tőkéje tehát nem fog elfogyni. A másik probléma a likviditással lehetne, de Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint a magyar bankok likviditási szempontból elég jól állnak. Az előző évben elég nagy (698 milliárd forint) volt a nyereségük iparági szinten, és a 2008-as válság után hozott szabályok miatt is fel vannak készülve a legrosszabb szcenárióra is.
A likviditási problémák kezelésére a jegybank 2008-hoz képest azért is jobban fel van készülve, mert most a devizahitelek hiánya miatt jóval kisebb prioritás a forint árfolyama. Mivel a jegybanknak az árfolyamot nem kell védenie, több forrása marad likviditást nyújtani a bankok számára.
Nem kell egyesével szerződéseket módosítgatni
Arra a kérdésre, hogy indokoltnak tartja-e, hogy a moratórium automatikusan minden vállalati és lakossági hitelre vonatkozik, Gyurcsik azt mondta, hogy a döntéshozók praktikus okokat is szem előtt tarthattak, amikor így döntöttek, ugyanis járvány terjedése szempontjából jobb, ha a lakosság nem rohamozza meg a bankfiókokat. Így van rá esély, hogy a várhatóan csekély számú lakossági ügyfél kisebb fertőzésveszélyt jelentve – akár online – tud rendelkezni arról, hogy továbbra is törleszteni szeretne.
Egy névtelenül nyilatkozó vezető banki elemző szintén pozitívan ítélte meg az intézkedést, bár ő azt is megemlítette, hogy lehetett volna jobban célozni, hiszen így olyanok is megkaphatják a moratóriumot, akiknek nincs rá szüksége. Nemzetközi példákból egyelőre inkább célzott intézkedések vannak: Olaszországban az önfoglalkoztatottak és más ok miatt bevétel nélkül maradók 9 hónapra kaphatnak fizetési haladékot, ha a jövedelmük legalább harmadával csökkent, Angliában 3 hónapos haladékot kapnak azok, akik a koronavírus miatt nem tudnak törlesztőt fizetni.
A bejelentésekről több piaci elemzőt, volt jegybanki dolgozót is megkérdeztünk. Többek szerint a legfontosabb most, hogy a moratórium részletszabályainak a kidolgozása a pánik elülése utáni szempontokat is tartalmazza. Több megkérdezett is kiemelte, hogy az MNB-ben van olyan kompetens a stáb, hogy ezeket a hatásokat is mérlegelje.
A bejelentett egységes, kicsit sem szofisztikált – tehát a különböző gazdasági szektorokra, bajban lévő cégekre, az állásukat elvesztőkre nem célzó – megoldás legfontosabb előnye, hogy nem kell egyesével szerződéseket módosítani, egy kormányrendelettel elintézhető az ügy – személyes találkozások nélkül is. A szerződésmódosítások elkerülése (a hitelek átütemezése, elengedése miatt) azért is fontos, mert csak így úszható meg, hogy a totális leállás, a durva bevételkiesés miatt leértékelődött vállalatok ezreit a bankok átértékeljék. Így a banki veszteségeket fedezni hivatott céltartalékolás is elkerülhető, ami most a bankszektornak sem lenne érdeke.
Egy szintén névtelenül nyilatkozó közgazdász szerint jobb lett volna, ha a moratóriumot első lépésben csak három hónapra jelentik be, amit szükség esetén akár többször is meghosszabbíthattak volna.
De itt jön be a hosszabb távú probléma. A vállalatok fizetési zavarai a következő időkben olyan mértéket ölthetnek, hogy a kilenc hónapos moratórium végén kemény banki céltartalékképzési kényszer jelentkezhet a fizetésképtelen cégek miatt.
Ezt például azzal lehetne megelőzni,
ha a vállalati oldalon az MNB - szintén egy nem szokványos lépéssel - megtiltaná a cégek osztalékfizetését, vagy minden hasonló (pénzmentő) tulajdonosi húzást.
Ha ez, vagy más hasonló intézkedések nem történnek meg, masszív pénzkimenekítés kezdődhet a vállalatoknál, és ebből óriási bedőlések jöhetnek a moratórium végén. Ha ezt nem sikerül megakadályozni, akkor a nap végén tényleg a bankok fogják fizetni a cehhet, ami már keményen visszavetheti a közép távú gazdasági kilábalást a teljes bankszektor térdre kényszerítésével.
Nem ez volt a költségvetési páncélököl
Annak is utánaszámoltunk, hogy az intézkedések mennyibe kerülnek a költségvetésnek. Becslésünk alapján az intézkedések összesen nagyjából 50-80 milliárd forintos költségvetési lazítást jelentenek, ami GDP-arányosan nagyjából egy 0,1-0,15 százalékos csomagnak felel meg.
Ez a következőképpen áll össze. A KSH adatai alapján 2019-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban 178,7 ezer (a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint 400 ezren), a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban pedig 79,1 ezren dolgoztak. A turizmus-vendéglátásban a bruttó átlagfizetés 240 ezer, a másik kategóriában 367 ezer forint volt.
A bejelentés alapján a munkaadóknak a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulási adót nem kell megfizetniük három hónapig. Ez alapján a kieső adóbevétel az első iparágban kb. 24,5 (ha 400 ezren dolgoznak, akkor 54,7), a másodikban pedig 16,5 milliárd forint. Ha ehhez még hozzávesszük a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedését (a 2020-as költségvetésbe 35,9 milliárd forint bevétel volt ebből betervezve), az 9 milliárd, amihez hozzájön még a taxisok kata-ja, ami költségvetési szinten elenyésző összeg.
Az biztos, hogy ez így csak tűzoltásra lehet elég.
A magyar gazdaság lélegeztetőgépre rakása még hátra van, hiszen már csak ha a környékbeli országokat nézzük, ennél jóval nagyobb állami mentőcsomagokat látunk (Lengyelországban a GDP-arányosan 9, Csehországban 6 százalék körülit).
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
