A pénzügyi szervezeteket felügyelő jegybanknak is feltűnt, hogy milyen érdekes körülményei voltak a tőzsdén annak, hogy decemberben meghiúsult a legnagyobb tavalyi informatikai ügylet, a T-Systems tervezett tulajdonosváltása. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közleményben tájékoztatta a közvéleményt, hogy a decemberi események miatt a Jászai Gellért, illetve Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 4iG-t ötmillió forintra bírságolta, a T-Systems reménybeli eladóját, a Magyar Telekomot pedig kritikával illette.
Mint emlékezetes, az informatikai cég árfolyama már novemberben végén elindult lefelé a szokásosnál nagyobb tőzsdei forgalom mellett, pedig csak december 10-én a tőzsdezárás után jelentették be az ügylet meghiúsulását.
Az MNB tulajdonképpen azt vizsgálta, hogy történt-e bennfentes kereskedelem, azaz előfordulhatott-e, hogy valakik idő előtt tudtak az ügylet meghiúsulásáról és ebből hasznot húztak. A felek ugyanis nem jelentették be a fejleményeket a tőzsdén azonnal, pedig ilyenkor a szabályok szerint meg kell indokolniuk a késlekedés okát, és küldeniük kell egy listát arról, hogy kik tudtak idő előtt a dologról.
A felügyelet elsősorban a „bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára” volt kíváncsi, tehát arra, mikor dőlt el, hogy mégsem lesz semmi az adásvételből. Ezzel kapcsolatban tettek fel kérdéseket a 4iG-nek és a Magyar Telekomnak is. A vizsgálat legfontosabb megállapítása pedig az lett, hogy
„a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.”
Azaz úgy tűnik, a kormányközeli informatikai cégnél egyesek korábban is tudhattak a tranzakció törléséről. Ez azért aggályos, mert egy ilyen információ természetesen hatással van az érintett cégek részvényeinek árfolyamára: ha valaki előbb tudja, mások kárára nyerhet. Például ha egy piaci szereplő néhány nappal a hivatalos bejelentés előtt értesül egy cég tervezettnél magasabb profitjáról, akkor sokat nyerhet azzal, hogy bevásárol a vállalat papírjaiból, hiszen azok jó eséllyel a bejelentés után drágulni fognak.
A 4iG-nél ellentétes irányú mozgás történt, azaz csökkent a papírok árfolyama, érdekes módon azonban ez a folyamat már napokkal a bejelentés előtt elkezdődött. Korábban írtunk róla, hogy akkor nagyon úgy tűnt: valaki idő előtt sejthette, mi következik. A 4iG részvényeivel ugyanis nagyon felpörgött a kereskedés a bejelentést megelőző napokban. Szeptember és december között naponta jellemzően 100 ezernél kevesebb 4iG részvény cserélt gazdát a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), a félmilliós forgalmat pedig csak háromszor érték el ebben a három hónapban. A T-Systems ügylet bukásának hivatalos bejelentése előtti napokban azonban zsinórban hatszor lépte át ezt a szintet a forgalom, sőt volt olyan nap, amikor 1,1 millió részvényt adtak-vettek a BÉT-en.
Másfél hét alatt 5,2 millió részvény váltott tulajdonost, ami 4 milliárd forintos forgalmat jelent, és mivel közben hatalmasat esett az árfolyam, ennyi részvénynél több százmillió forint volt az értékbeli különbség a zuhanás kezdete és a nagy bejelentés között.
Ezért tényleg fontos kérdés, hogy mikor keletkezett a bennfentes információ, és ki tudhatott arról. A korábbi elbeszélések szerint a tárgyalások megszakításáról a 4iG döntött, és úgy tudjuk, hogy erről hivatalosan csak egy nappal a bejelentés előtt tájékoztatták a Magyar Telekomot, ahol egyébként meg is lepődtek a szerintük hirtelen fordulaton. Utóbbi cég egyébként az MNB vizsgálata szerint jól is határozta meg, mikor jutott a bennfentes infók birtokába.
Érdekesebb kérdés azonban, hogy mikor történt meg ugyanez a 4iG-nél. Ebből a szempontból kifejezetten érdekes adalék, hogy Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért a napi.hu akkori beszámolója szerint nagyjából egy héttel a bejelentés előtt hosszasan tárgyalt a budapesti Four Seasons szállodában. A lap egy olvasói fotót is közölt a 4iG két nagytulajdonosáról.
A találkozó azért keltett nagy érdeklődést, mert ekkor már jó ideje tartotta magát az a pletyka, hogy a két milliárdos összekülönbözött, és akár ennek cáfolatát is lehetett látni a találkozóban. A T-Systems ügylet meghiúsulása, és a mostani MNB határozat – még ha a bírság mértéke megdöbbentően alacsony is – némileg más megvilágításba helyezi a történteket.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
