Audi vagy Mercedes? Ugyan, a Váci úti irodafolyosó húzza a magyar gazdaságot

Úgy építik az irodaházakat a Váci úton, mintha kötelező lenne, és ez nem is teljesen új jelenség. Ezért megnéztük, mekkora szerepet töltenek be az ország gazdaságában az itt működő cégek. A Bisnode céges adatbázisából kikerestük azokat a cégeket, amelyek központját a Váci út Nyugati pályaudvar és Újpest Központ metrómegálló közti része alá jegyezték be^*a cégek székhelyét vettük figyelembe, a telephelyeket nem..

Azt itt található cégekben közös, hogy gyártást nem, vagy csak elhanyagolható mértékben végeznek, a cégek túlnyomó többsége szolgáltatásokkal foglalkozik. Ez nem olyan látványos, mint az autógyártás, ezért jóval kisebb figyelmet is kap. Pedig Magyarország gazdaságának fontos ütőere ez az útvonal.

Bár csak a hazai vállalkozások 0,1 százaléka van a Váci út mentén, ezek adják az összes hazai vállalkozás termelési értékének 6,7, árbevételének 4,1, és az alkalmazottak számának 1,5 százalékát.

Persze ki kell emelni, hogy nem minden itteni központtal működő cég összes tevékenysége bonyolódik konkrétan a Váci úton. Számos olyan nagy országos cég központja található itt, amelynek központi irodája Budapesten van, de országszerte számos telephellyel rendelkezik – ilyenkor az alkalmazottak egy része természetesen máshol dolgozik.

Az elemzés azonban így is nagyon érdekes: jól megmutatja, hogy mennyire koncentrált még a fővároson belül is a gazdasági aktivitás. Gyűjtésünkben azokat a cégeket szerepeltettük, amelyek árbevétele legalább 50 millió forintot ért el az utóbbi években. Ilyenből összesen 763-ot találtunk.

Csak a Váci úton közvetlenül működő cégek szerepelnek az összeállításunkban, a környező utcákat már nem vontuk bele a gyűjtésbe. A csupán 5 kilométeres útszakaszon így is rengetegen dolgoznak: a 47 ezer munkavállaló az összesen 852 ezer budapesti foglalkoztatott 5,5 százaléka.

A cégeknek pedig a GDP-ben is látványos szerepe van:

ez az ezernél is kevesebb vállalkozás adja a magyar vállalati GDP 3 százalékát.

Ez nem kevés, a KSH adatai alapján a magyar vállalatok által előállított hozzáadott érték 4,5 százalékát adta a teljes magyarországi autóipar 2018-ban. A vállalati beszámolókból csak közelítő becslést tudunk készíteni arról, hogy a cégek mennyiben járultak hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez – az ehhez használt két módszert a csillagra kattintva lehet elolvasni^*1. módszer: az értékesítés nettó árbevételéből levonjuk az aktivált saját teljesítmények értékét és az anyagjellegű ráfordításokat
2. módszer: a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást és az adózás előtti eredményt adjuk össze.

A GDP-t azonban nem csak a vállalatok állítják elő, ezért azt is megnéztük, hogy az ország teljes gazdasági teljesítményéből mennyit adtak a Váci út cégei. A válasz az, hogy

a 6 metrómegálló között található irodákban termelik meg az országban minden 55. forintot.

A cégeket itt a 2018-as árbevételük, üzemi eredményük és az alkalmazottak létszáma alapján is meg lehet nézni a térképen. (A térképet nagyobb felbontásban ide kattintva lehet megnyitni. A térképen a buborékra húzva az egeret/az ujjunkat megjelenik a cégek neve, vagy keresni is lehet rájuk a nagyító ikonnal. A shift gombot lenyomva tartva lehet a térképet arrébb húzni, a kis házacskára kattintva a térkép az eredeti helyzetbe áll vissza).

A Váci út cégei jóval gyorsabban növekedtek az elmúlt négy évben, mint az országos átlag: az árbevételük éves átlagban 7,6 százalékkal, az exportjuk 8,2 százalékkal növekedett, az üzemi eredmény pedig 9,7 százalékkal. Ehhez képest a munkahelyek száma ettől és az országos átlagtól elmaradva, évi 4 százalékkal bővült.

A Váci úti irodafolyosón nem olyan egyértelmű a külföldiek fölénye, mint a gazdaság más szegleteiben. Nem csak a cégek számát nézve nagy a magyar tulajdonúak aránya, hanem árbevételben is. Exportban viszont már a külföldi cégek teljesítenek jobban, ahogy ezek alkalmaznak több munkavállalót is. Míg Magyarországon messze Németország a legnagyobb külföldi befektető, a Váci úton már nem a német cégek dominálnak, a holland és francia tulajdonú cégek is nagyobb árbevételt érnek el.

Az átlagfizetéseket is ki lehetett számolni.^*Az átlagbért a személyi jellegű költségek és az átlagos alkalmazotti létszám alapján számítottunk ki. A valóságban a bérek ettől eltérhetnek, mivel ebben jutalmak, költségtérítések és egyéb juttatások is szerepelnek.

2018-ban a Váci út cégeinél 492 ezer forint volt a havi bruttó jövedelem.

Ez jóval magasabb, mint az országos 330 ezre forintos bruttó átlagbér és a fővárosi 414 ezret is jelentősen meghaladja. Az itt dolgozók átlagosan jóval közelebb vannak az európai életszínvonalhoz. A közel 1450 eurónak megfeleselő bruttó átlagbérük a szlovén béreknek felel meg, ami a 15. legmagasabb a 28 tagú EU-ban.

A magyar és a külföldi tulajdonú cégek között nincsen lényegi különbség a bérekben: a külföldiek bár valamivel többet fizetnek (494 ezer forintot havonta), mint a magyarok (488 ezer forint), de ez jóval kisebb, mint az ország egészében. (A legmagasabb bért meglepő módon a lengyel cégek fizették, havi 1 milliót. Őket a svéd, kínai, belga és cseh cégek követték, mind 800 ezer forint feletti átlagbérekkel.)

A legjobban fizető cégek alapvetően kisebb szervezetek, ahol feltehetően a vezető beosztásban lévők bérei emelik meg az átlagot. 2018-ban 48 cégnél is 1 millió forintnál magasabb lehetett a bruttó átlagbér.

Nem csak a fizetésben veszik fel a versenyt a magyar a cégek a Váci úton, hanem hatékonyságban is. A hazai tulajdonú vállalatoknál ugyanis 2018-ban az egy főre jutó hozzáadott érték magasabb volt (17 és 15,6 millió forint a két, korábban bemutatott módszerrel számolva), mint a külföldieknél (15,1 és 12,9 millió forint).