Néhány nappal ezelőtt tette közzé 2019 első félévéről szóló beszámolóját a Telekom Veszprém kézilabdacsapatát fenntartó Veszprém Handball Team Kft. A Mészáros Lőrinc barátjának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségébe tartozó cég eredménye a tavalyi masszív veszteségből ezúttal az első hat hónapban nyereségbe fordult köszönhetően annak, hogy időarányosan jelentősen növelni tudták a bevételeiket. Ennél is érdekesebb azonban, hogy a társaság most először azt is közzétette, miből származott ez a bevétel.
Ilyen, ha egy csapat meccsén vannak nézők
Az nem meglepő, hogy a legtöbb pénz a szponzoroktól és a hirdetőktől folyt be, miután a cég névadó támogatója, a Magyar Telekom százmilliói mellett például a Szerencsejáték Zrt.-től és a szintén Szíjj László tulajdonában lévő, közpénz milliárdokkal kitömött Duna Aszfaltól is jelentős összeget kap az együttes ilyen címen. Az első hat hónapban begyűjtött közel 1,2 milliárd forint azonban így is elég soknak tűnik, hiszen ennyit csak a legfelkapottabb magyar focicsapatok kapnak. Sőt, tavaly időarányosan még az FTC Labdarúgó Zrt. szponzori bevételei is kevesebbre jöttek ki, igaz, a Fradi futballcsapatát fenntartó cég beszámolóján nem annyira egyszerű kiigazodni.
Nemcsak a támogatói pénzekben múlja azonban felül az élvonalbeli labdarúgócsapatok többségét a Veszprém, hanem jegyárbevételben is. A beszámoló szerint ugyanis az első félévben hajszál híján 330 millió forint jött be bérletek és egyszeri belépők eladásából. Márpedig azok között a labdarúgócsapatok között, amelyek hajlandóak erről adatot közölni, mindössze egy volt, amely a teljes 2018-as évben ennél több pénzt gyűjtött a meccsre járó szurkolóktól, méghozzá az Európa Ligát is megjárt Videoton. Egy félévre vetítve azonban még náluk sem jön ki ez az összeg, ráadásul a korábbi években EL nélkül a Vidihez is a tavalyi összegnek csak a töredéke folyt be.
A többiek pedig egy nagyságrenddel vannak lemaradva. A tavalyi bronzérmes Debrecen egész évben szűk harmadannyi jegybevételt hozott össze, mint a Veszprém az idei első hat hónapban, a negyedik helyezett Honvéd pedig tizedannyit. Ennél is megdöbbentőbb adat azonban, hogy a focicsapatok közül ebből a szempontból leggyengébben teljesítő Paks időarányosan nagyjából a Veszprém jegybevételének 1,3 százalékát gyűjti be belépők eladásából.
Az élvonalbeli magyar futballklubok közül valószínűleg csak a Fradinál láthatnánk tartósan a veszprémihez legalább nagyságrendileg mérhető jegyértékesítési számokat, de az FTC Zrt. nem közli ezeket az adatokat a beszámolójában.
A legsikeresebb férfi kézilabdacsapat szurkolói ráadásul nemcsak a jegyekre költenek, hanem különböző merchandise termékekre is. A szurkolói bolt árbevétele közel 39 millió forint volt az első félévben, ami megerősíti azt a korábbi feltételezést, hogy a Veszprém annak a legfeljebb féltucat, de inkább kevesebb magyarországi sportcsapatnak az egyike, amely érdemi bevételt tud csinálni saját márkanevével.
Sokba kerülnek a légiósok
Az egyébként nem teljesen egyértelmű, hogy a vállalat miért közölte első féléves beszámolóját, erre ugyanis semmi nem kötelezi. A dokumentum alapján azonban úgy tűnik, hogy szeretnének áttérni a kézilabdaszezonnal egybeeső üzleti évre, azaz a jövőben nem januártól decemberig, hanem júliustól júniusig tart majd az évük. Elképzelhető, hogy már tavaly is voltak ilyen tervek, mivel a Veszprém 2018-ban is beszámolt az első hat hónapos időszakról, igaz, azt az iratot később téves tartalomra hivatkozva passziváltatták.
A tavalyi első féléves adatok azonban elég jól arányban álltak a teljes évessel, a mostaniak pedig messze felülmúlják az előbbit. A cég bő 2,4 milliárdos bevétele másfélszerese a tavalyi első félévesnek, és csak szűk 800 millióval marad el a teljes 2018-as forgalomtól.
Valószínűleg ez növekedés a magyarázata annak, hogy ezúttal sikerült érdemi nyereséget termelni, szemben a 2018-as közel félmilliárdos veszteséggel*Ez persze még átfordulhat, az első félévben ugyanis tavaly is nyereséges volt a társaság, igaz, a profit sokkal kisebb volt, mint most.. Más kérdés, hogy a csapat a pénz így is elég jelentős részét költi el fizetésekre.
A bérköltség fél év alatt 1,3 milliárd volt, amit a focicsapatok többsége is megirigyelhetne.
Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a fociban nem lehetne egy olyan összevásárolt csapatot ennyiből finanszírozni, mint amilyen a Veszprém, amely kizárólag külföldiekkel a keretében is játszott Bajnokok Ligája meccset.
A csapatot működtető céget kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, hogy a bevételek megoszlása a korábbi években hogyan alakult, illetve minek köszönhető az első félévben tapasztalt növekedés, de nem kaptunk válaszokat.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
