Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. december 7. 16:28 Vállalat

Fél év alatt többet keresett jegyeken a veszprémi kézicsapat, mint a fél futballélvonal egy idényben

Néhány nappal ezelőtt tette közzé 2019 első félévéről szóló beszámolóját a Telekom Veszprém kézilabdacsapatát fenntartó Veszprém Handball Team Kft. A Mészáros Lőrinc barátjának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségébe tartozó cég eredménye a tavalyi masszív veszteségből ezúttal az első hat hónapban nyereségbe fordult köszönhetően annak, hogy időarányosan jelentősen növelni tudták a bevételeiket. Ennél is érdekesebb azonban, hogy a társaság most először azt is közzétette, miből származott ez a bevétel.

 

Ilyen, ha egy csapat meccsén vannak nézők

Az nem meglepő, hogy a legtöbb pénz a szponzoroktól és a hirdetőktől folyt be, miután a cég névadó támogatója, a Magyar Telekom százmilliói mellett például a Szerencsejáték Zrt.-től és a szintén Szíjj László tulajdonában lévő, közpénz milliárdokkal kitömött Duna Aszfaltól is jelentős összeget kap az együttes ilyen címen. Az első hat hónapban begyűjtött közel 1,2 milliárd forint azonban így is elég soknak tűnik, hiszen ennyit csak a legfelkapottabb magyar focicsapatok kapnak. Sőt, tavaly időarányosan még az FTC Labdarúgó Zrt. szponzori bevételei is kevesebbre jöttek ki, igaz, a Fradi futballcsapatát fenntartó cég beszámolóján nem annyira egyszerű kiigazodni.

 

Nemcsak a támogatói pénzekben múlja azonban felül az élvonalbeli labdarúgócsapatok többségét a Veszprém, hanem jegyárbevételben is. A beszámoló szerint ugyanis az első félévben hajszál híján 330 millió forint jött be bérletek és egyszeri belépők eladásából. Márpedig azok között a labdarúgócsapatok között, amelyek hajlandóak erről adatot közölni, mindössze egy volt, amely a teljes 2018-as évben ennél több pénzt gyűjtött a meccsre járó szurkolóktól, méghozzá az Európa Ligát is megjárt Videoton. Egy félévre vetítve azonban még náluk sem jön ki ez az összeg, ráadásul a korábbi években EL nélkül a Vidihez is a tavalyi összegnek csak a töredéke folyt be.

A többiek pedig egy nagyságrenddel vannak lemaradva. A tavalyi bronzérmes Debrecen egész évben szűk harmadannyi jegybevételt hozott össze, mint a Veszprém az idei első hat hónapban, a negyedik helyezett Honvéd pedig tizedannyit. Ennél is megdöbbentőbb adat azonban, hogy a focicsapatok közül ebből a szempontból leggyengébben teljesítő Paks időarányosan nagyjából a Veszprém jegybevételének 1,3 százalékát gyűjti be belépők eladásából.

Az élvonalbeli magyar futballklubok közül valószínűleg csak a Fradinál láthatnánk tartósan a veszprémihez legalább nagyságrendileg mérhető jegyértékesítési számokat, de az FTC Zrt. nem közli ezeket az adatokat a beszámolójában.

 

A legsikeresebb férfi kézilabdacsapat szurkolói ráadásul nemcsak a jegyekre költenek, hanem különböző merchandise termékekre is. A szurkolói bolt árbevétele közel 39 millió forint volt az első félévben, ami megerősíti azt a korábbi feltételezést, hogy a Veszprém annak a legfeljebb féltucat, de inkább kevesebb magyarországi sportcsapatnak az egyike, amely érdemi bevételt tud csinálni saját márkanevével.

Sokba kerülnek a légiósok

Az egyébként nem teljesen egyértelmű, hogy a vállalat miért közölte első féléves beszámolóját, erre ugyanis semmi nem kötelezi. A dokumentum alapján azonban úgy tűnik, hogy szeretnének áttérni a kézilabdaszezonnal egybeeső üzleti évre, azaz a jövőben nem januártól decemberig, hanem júliustól júniusig tart majd az évük. Elképzelhető, hogy már tavaly is voltak ilyen tervek, mivel a Veszprém 2018-ban is beszámolt az első hat hónapos időszakról, igaz, azt az iratot később téves tartalomra hivatkozva passziváltatták.

A tavalyi első féléves adatok azonban elég jól arányban álltak a teljes évessel, a mostaniak pedig messze felülmúlják az előbbit. A cég bő 2,4 milliárdos bevétele másfélszerese a tavalyi első félévesnek, és csak szűk 800 millióval marad el a teljes 2018-as forgalomtól.

Valószínűleg ez növekedés a magyarázata annak, hogy ezúttal sikerült érdemi nyereséget termelni, szemben a 2018-as közel félmilliárdos veszteséggel*Ez persze még átfordulhat, az első félévben ugyanis tavaly is nyereséges volt a társaság, igaz, a profit sokkal kisebb volt, mint most.. Más kérdés, hogy a csapat a pénz így is elég jelentős részét költi el fizetésekre.

A bérköltség fél év alatt 1,3 milliárd volt, amit a focicsapatok többsége is megirigyelhetne.

Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a fociban nem lehetne egy olyan összevásárolt csapatot ennyiből finanszírozni, mint amilyen a Veszprém, amely kizárólag külföldiekkel a keretében is játszott Bajnokok Ligája meccset.

A csapatot működtető céget kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, hogy a bevételek megoszlása a korábbi években hogyan alakult, illetve minek köszönhető az első félévben tapasztalt növekedés, de nem kaptunk válaszokat.

Vállalat Ferencváros foci kézilabda labdarúgás Veszprém Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. október 23. 12:16 Adat, Vállalat

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarok

A hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.

Torontáli Zoltán
2020. október 22. 14:55 Vállalat

A Procter&Gamble elkezdi kivezetni a samponos műanyag flakonokat

Helyette jön a sokkal kevesebb anyagból készült tasak, és az újrahasznosítható alumínium adagoló kombója.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.