Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. november 8. 14:55 Vállalat, Világ

Egymilliárd dollárnál többet ér a cég, amely kivakarta magát a prostik világából

Nemrég jelentette be a dél-koreai Yanolja, hogy 180 millió dollár értékben vont be tőkét két neves befektetőtől, a szállásközvetítéssel foglalkozó Bookingtól és a szingapúri GIC alaptól. A Yanolja értékét a tranzakció egymilliárd dollár fölé tette, vagyis a cég unikornis lett. A gigantikus méretű vállalatok uralta dél-koreai mezőnyben a Yanolja mindössze a 18. társaság, amely elérte ezt a méretet.

Büszkén mondhatom, hogy átalakítottunk egy teljes iparágat

mondta a Yanolja vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek, de ez nem a szokásos marketingszöveg volt. A társaság tényleg annak köszönheti az eredményeit, hogy kifehérített, megtisztított egy bűnügyi és erkölcsi értelemben is meglehetősen terhelt szolgáltatásfajtát.

A love hotelektről van szó, vagyis arról a japán eredetű szállodatípusról, ahol óradíjért adják ki a szobákat, értelemszerűen többnyire rövid együttlétekre vágyó pároknak. A love hotelek egészen sokáig furcsa, periferiális kiegészítői voltak az ázsiai vendéglátásnak, mert a „rendes” szállodák mereven elzárkóztak a modelltől. Ez nem is csoda, hiszen az olykor egészen olcsó love hotelek a prostitúció, a házasságtörés és gyakran a titkos kamerafelvételekkel való zsarolás szürke zónájában mozogtak, színvonaluk pedig többnyire az áruknak megfelelő alacsony szintet tükrözte.

A piaci keresletnek csak az a része volt morálisan is vállalható, amely a fiatalokra épült. Dél-Koreában ma is jellemző, hogy a fiatalok egészen a házasságkötésig a szüleikkel élnek együtt, és ez azzal jár, hogy a párok egészen az esküvőig nehezen találnak alkalmat és helyet arra, hogy kettesben legyenek.

E kettősség miatt azonban a – kialakításukban az erotikus vonalra gyakran direktben ráálló – love hotelek társadalmi szerep tabutéma az országban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csak Budapesten kínálnak albérletet szexért cserébePrágában is egyre több az olyan hirdetés, amelyben szexért cserébe kínálnak albérletet.

Amikor Dél-Koreában 2004-ben szigorú prostitúcióellenes törvényeket fogadtak el, úgy tűnt, hogy a love hotelek bizniszének lőttek, mert a kuncsaftok jelentős részét az iparág hirtelen elvesztette. Li Szu-csin, az egyik hotel működtetője azonban megpróbált túlélni, és a megmaradt piaci keresletet egy helyen stabilizálni: a saját honlapján keresztül kereshetővé, illetve hirdethetővé tette a konkurensek kínálatát is.

Szép lassan a megmaradt love hotelek központi oldalává vált, majd 10 évvel később, 2015-ben sikerült bevezetnie az online időpontfoglalást is a rendszerébe. Ez minőségi ugrás volt, mert addig a love hotelek vendégei jellemzően csak az utcáról alkalomszerűen betérő párok voltak.

Az üzlet akkor lódult meg igazán, amikor a dél-koreai beutazó turizmus ugrásszerű növekedésével az Airbnb mellett a Yanolja foglalási rendszerét is felfedezték a külföldi turisták. Amikor pedig a politikai ellentétek kiéleződése miatt a „rendes” szállodákat addig elárasztó kínai turisták száma visszaesett, a megüresedett szobákra a „normál” hotelek tulajdonosai is a Yanoljával szövetkezve próbáltak vendégeket fogni.

A társasághoz dőlni kezdett a bevétel, amit gyors bővítésre használtak fel. Létrehoztak egy olyan üzleti lábat is, amely a love hotelek renoválásával, rendbe hozásával foglalkozik, és ezzel végleg szalonképessé tették az egységeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVirtuális pornó, valódi pénz: elképesztő biznisz lehet a VR-szexbőlA pornó mindig is kiváló terepe volt az új technológiák bevezetésének, a virtuális valóság pedig új fejezetet nyithat ebben a történetben.

Vállalat Világ dél-korea házasságtörés hotel love hotel mama hotel prostitúció szállás unikornis Yanolja Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Fabók Bálint
2020. október 19. 09:30 Vállalat

A Wizz Air szembe ment a norvég jóléti állammal, de kénytelen meghátrálni

Rosszul indult a magyar gyökerű cég betörése a norvég piacra: a miniszterelnök bojkottálja őket, egy miniszter pedig személyeskedve bírálja Váradi Józsefet.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.