Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2019. október 22. 12:35 Vállalat

Hogyan tűnhet ki egy vállalkozó a tömegből?

A csilifarm, amelynek a közösségépítés az igazi ereje, a biológia tankönyvből kiugró 3D-s csontváz és az Egri csillagok csatajelenete a körúti dugóban ülve – a Magyar Telekom az év elején indította innovációs rendezvénysorozatát, a MOST Fórumot, amelynek múlt heti rendezvényén három kezdő vállalkozó és egy kockázati befektető osztotta meg tapasztalatait, gondolatait a sikerről, a digitális tér nyújtotta lehetőségekről és arról, hogyan lehet hosszú távon is kitűnni a tömegből az online világban.

A befektetői szemléletet Pistyur Veronika, a Bridge Budapest nonprofit, startupokat segítő egyesület egyik alapítója képviselte a beszélgetésben, aki egyben a Ustream-alapító Fehér Gyulával idén indított Oktogon Ventures ügyvezetője is. Szerinte a digitalizáció az üzleti életben olyan, mint a levegő – e nélkül gyors növekedést, világsikert elérni ma már lehetetlen. Ha máshol nem is, az értékesítésben szinte mindenki használ ilyen csatornát.

Ennek ellenére szerinte nincs hátrányban az sem, aki nem eleve digitális platformról indul. Nagyon különböznek a vállalkozók, más a karakterük, a kockázattűrésük. Ő még lebeszélni is szokott embereket arról, hogy mindenáron vállalkozzanak. Ha valaki nem tud fejlődni, kudarcot elviselni, gyorsan reagálni, akkor nem való neki egy vállalkozás indítása. A kutatások szerint az emberek többsége – a világon nagy átlagban a 70 százaléka – mindig is alkalmazott szeretett volna lenni, ami kiszámíthatóbb, kényelmesebb életutat jelent. A kockázatkerülőnek számító Magyarországon 82 százalékban preferálják az emberek ezt az életpályát, csakúgy, mint például Németországban.

Persze idehaza is vannak, akik a kalandot szeretik és magasabb az adrenalinigényük. „Az nagyon idegesítő, ha volt egy jó ötletem, nem kezdtem el csinálni, és megcsinálta valaki más” – vallotta be Pistyur Veronika. Aki nem szeretné ezt érezni, annak azt ajánlja, ne várjon, vágjon bele, de hasznos, ha előbb társakat keres az ötlethez. Két fő tényezővel tűnhet ki az ember a tömegből, a minőséggel és a hitelességgel, vagyis az önazonossággal – tette hozzá.

3D-s tankönyvek

Fiatal kora ellenére rutinos nyilatkozó Muhi Kristóf, az Innobie 23 éves társalapítója, vezető fejlesztője. Csapatával több éve dolgoznak az Eddie nevű, alapvetően általános iskolai tankönyvek „lapos” képeit kiterjesztett valóság segítségével 3D-be ültető alkalmazáson. Saját bevallása szerint még az ötletelésekkel teletűzdelt korai növekedési szakaszban vannak.

A termékfejlesztést nem emberektől elvonultan végzik, hanem folyamatosan megmérettetik, értékeltetik az alkalmazást a leendő felhasználókkal: elsősorban diákokkal, de szülők és tanárok véleményét is kikérik, és e szerint változtatnak a terméken vagy akár hagynak ki korábban fontosnak gondolt részeket a fejlesztés során, ha kiderül, hogy a felhasználóknak arra nincs is szükségük.

Saját maga főnöke

A rendezvény második legfiatalabb vendége, Bogár Márk focikarrier után – logisztikai és gazdasági végzettséggel – érkezett a mezőgazdaságba, pontosabban a csilitermesztés területére, amit családi bizniszben visz a szüleivel. A Sárréti Chilifarmnak 2012-es alapításától fogva van Facebook-oldala, azóta Instagramja is lett a tetszetős kinézetű erős paprikáknak – Bogár Márk pedig az elejétől fogva komolyan veszi az online jelenlétet, ezzel együtt a közösségépítést, az akár Messengeren keresztüli kapcsolattartást a vevőikkel, hiszen közvetlenül értékesítik a címkézésig általuk készített csiliszószokat a webshopjukon keresztül.

Sikereik egyik kulcsa ez a direkt és sallangmentes kommunikáció Márk szerint, amelyben a vásárlók külön értékelik a tudásmegosztást – ők nem titkolják ugyanis azt, honnan veszik a magokat, hogyan nevelik a csilipaprikákat. Így a vásárlók tudják, mennyi munka van a kis üveg, jó pár ezer forintos szószban, és már egyre kevesebbszer merül fel, hogy ha „az Erős Pista olcsóbb, miért ezt vegyem meg?”.

Fontos számára, hogy minden saját kézben legyen, mindent önerőből teremtsenek meg, ami nyugalmat és függetlenséget ad neki. „Saját magam főnöke vagyok így.” Bár beletelt egy kis időbe, amíg inkább biztonsági játékos édesapjával elfogadtatta a közvetlen értékesítés előnyeit a kiszámíthatóbb viszonteladói rendszerhez képest, abban egyetért vele, hogy „nem szabad elfelejteni dolgozni – és nem szabad elfelejteni embernek maradni a digitalizáció közepette sem”.

Kissé túl nagy lendülettel

Bátran indult el Papp Norbert, a Voiz hangoskönyvtár alapítója is az általa helyesnek tartott úton, talán túlságosan is. Feltűnt neki, mennyit ül a dugóban, és hány olvasatlan könyv sorakozik a polcain, alapvetően így jött az ötlet, hogy két legyet ütve egy csapásra magyar hangoskönyveket készítsenek.

Annyira lelkesek voltak és hittek a termékben, hogy már lefejlesztették az alkalmazást, amikor rájöttek, hogy a szerzői jogokat nem tisztázták a kiadókkal, akik csak az írásos jogait birtokolták a könyveknek, a hangalapút nem, mert a CD használata kikopott. Ezt próbálják most újraindítani. Nem estek azonban kétségbe, hiszik, hogy végtelen számú lehetőség van, és mindenre lehet megoldást találni – még arra is, hogyan vigyék le akár egymillió forint tizedére egyetlen hangoskönyv anyagának előállítási költségeit anélkül, hogy sérülne a minőség. Távlati célként Norbert szeretne egy egész könyvtárat beletolni az alkalmazásba a csilitermesztéstől a szépirodalomig.

Vállalat innobie Magyar Telekom sárréti chilifarm vállalkozás vállalkozó voiz Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. július 3. 10:26 Vállalat, Világ

A Lidl 13 eurós sportcipőjét majdnem 1300 euróért árulják a neten

Ilyen az, ha egy olcsó termékből kevés van, de a keresletet a divat az egekbe tolja.

Váczi István
2020. július 2. 12:33 Vállalat

Amikor mindenki aranyat vesz, a leggazdagabb közép-európai vállalkozó elad

Tovább csökkentett részesedését egy orosz bányatársaságban Petr Kellner PPF-csoportja, amely a magyar Telenor főtualjdonosa.

Torontáli Zoltán
2020. július 1. 10:33 Vállalat

A magyar kkv-k nagyon lemaradtak a robotizációban, a csehek és a lengyelek is kétszer jobbak náluk

Míg a kelet-európai nagyvállalatok nyitnak az ipari robotok felé, a kis- és közepes vállalatok kevésbé, a magyarok pedig még sokkal kevésbé. Nálunk még azt sem tudják igazán, hogy mit szeretnének kezdeni egy robottal.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.