Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. június 17. 16:27 Adat, Vállalat

Pár ábra megmutatja, hogy mennyire nem a piacról él a kormányközeli média

Aki követte az elmúlt évek eseményeit a hazai médiapiacon, az tisztában lehet azzal, hogy a kormányzat nem csak a tulajdoni, hanem a piaci viszonyokat is nagyon erősen eltorzította a szektorban a saját érdekei szerint. A kabinet hathatós támogatásával az állam töméntelen mennyiségű állami hirdetéssel árasztotta el a Fidesz-közeli médiát.

Ennek eredményeként a kormányközeli üzletemberek keze alatt a korábban többnyire veszteséges médiavállalkozások közül sok termőre fordult, és hatalmas profitot hozott össze. Mindezt úgy, hogy az olvasottsági adatok, tehát az, amire a hirdetési bevételek gyarapodását elvileg építhették volna, egyáltalán nem indokoltak ilyen változásokat. Az állam azonban ezzel nem foglalkozott, mert a döntéshozóknak láthatóan nem az olvasottság, hanem a tartalom volt a fontos.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz.

 

Ilyen előzmények után terelték – egyébként részben költségcsökkentési céllal – a több tucat lapot, internetes portált, tévét és rádiót a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá. Itt az elmúlt hónapokban komoly szervezeti átalakítások voltak, amelyek eredményeként – némileg leegyszerűsítve – a KESMA alatt tulajdonképpen

egyetlen vállalatban, a Mediaworks Zrt-ben fogták össze a kormánymédia működését.

Ez a folyamat különböző cégjogi eseményekkel járt, amelyekhez az érintett közel húsz társaságnak számos dokumentumot le kellett adnia a cégbíróságon. Így például minden vállalat benyújtott egy vagyonleltárt is, amelyben mások mellett azt is felsorolták, hogy az egyes vevőik mennyivel tartoztak nekik 2018 végén.

Ezek a kimutatások talán az eddigieknél is jobban mutatják, hogy mennyire az állam kegyeitől függ ez a hálózat. A vevői követelésekből nagyjából látszik ugyanis, hogy honnan érkeznek az adott cég bevételei. A médiatermékeknél ez annyival bonyolultabb, hogy a lapeladásból származó forgalom lényegében nem jelenik meg itt, hiszen aki újságot vesz előfizet rá, az már előre kifizeti a terméket*Ez valójában csak részben igaz, a kiadók ugyanis jellemzően nem közvetlenül értékesítik a lapokat az olvasóknak, hanem terjesztőkön keresztül, akik viszont nem fizetnek azonnal. Ennek megfelelően tízmilliós nagyságrendben volt is ilyen jellegű követelése a csoportnak, de ez a teljes vevői követelésállományhoz képest elenyésző összeg..

A hirdetések viszont igen, azokat jellemzően – különösen a nagyobb piaci szereplők – utólag fizetik ki. Hirdetőből pedig a nagy kiadóknál akad pár. Ennek megfelelően a

Mediaworks például 30 oldalon keresztül sorolta több mint kétezer vevőjét, akikkel szemben 4,3 milliárd forintot is meghaladó követelése állt fenn.

 

Hiába volt azonban ennyi vevője a cégnek, a pénz majdnem háromnegyedét egyetlen vállalattól várták. Ez pedig nem volt más, mint az állami hirdetéseket elosztó New Land Media Kft.*A New Landen keresztül ugyan piaci szereplők is hirdethettek, ám ágazati forrásaink szerint az ügynökség olyan hirtelen nőtt nagyra, hogy az elmúlt nagyjából két évben még az állami megbízásokat sem bírták szuflával. Azaz bevételük szinte kivétel nélkül az állami megbízásokból volt, és ezt erősítik a céges adatok is. Ezen tavaly év végén kezdtek változtatni, ám a Mediaworks 2018 decemberi állapotot tükröző adataiban ez szinte még biztosan nem látszik. Ráadásul ez korántsem a kizárólagos állami forrása volt a cégnek, hiszen más állami szervezetek is feltűntek a vevők között, ilyen volt például a Paksi Atomerőmű, a Hungaroring, vagy a Magyar Tenisz Szövetség és a Magyar Úszó Szövetség.

 

A MW-nél látható trend korántsem egyedi, sőt ennél sokkal komolyabb függőség is volt egyes kiadóknál. A Ripostnál az 588 millió forintos vevői követelésből közel 560 kötődött a New Landhez, míg a 888.hu-t és a Lokált kiadó, korábban Habony Árpád tulajdonában lévő Modern Media Groupnál 722 millióból 613.

 

Látványosan nagyobb piaci hirdetési arány csak a megyei lapokat jegyző cégeknél volt, illetve a Magyar Időknél, de az időközben Magyar Nemzetre átnevezett országos napilapnál is az állami hirdetések adták a követelések nagy részét. Nekik a New Land mellett az MVM egyik cége és a Magyar Posta is tartozott.

Adat Vállalat állami hirdetések Lokál Magyar Idők Ripost Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2021. április 9. 16:45 Adat

Elérhető-e a kormány oltási célja a kiesett keleti vakcinák nélkül?

Kicentizve, de elméletileg meglehet a 4,2 millió beoltott április végéig a Cansino és a Covishield nélkül is.

Torontáli Zoltán
2021. április 9. 06:25 Adat

Nagyítóval kell keresni az árkülönbséget az Aldi, a Lidl és a Penny Market között

Tizennégy hónapja vásárolunk a diszkontokban, de most tényleg feltehetjük a kérdést: van bármi különbség a három lánc között? És hogyan állnak a Tescóhoz képest?

Jandó Zoltán
2021. április 7. 12:18 Adat

Világrekord halálozást hozó napon nyit Magyarország

Folyamatos adatközlés mellett soha sehol nem jelentettek népességarányosan olyan magas napi Covid halálozást, mint ma Magyarországon.

Fontos

Avatar
2021. április 11. 15:45 Világ

Ha egy nőt zaklatnak a buszon, sokkal kevesebben lépnek közbe, mint ahányan eltökéltnek tartják magukat

Egy kísérletben kiderült, hogy a buszokon elhelyezett poszterek a figyelemfelhívásra jók, de nem változtatják meg az emberek viselkedését.

Kasnyik Márton
2021. április 11. 06:54 Világ

Mi igaz a Nagy Visszaállításból?

A legutóbbi davosi fórum egyesek szerint maga egy nagy összeesküvés volt. Miért félnek az emberek a globális elit jövőképétől?

Hajdu Miklós
2021. április 10. 16:02 Világ

A gyári munkás nem maradhat otthon, ez is oka lehet a járvány kelet-európai pusztításának

Kelet-Közép-Európában jelentősen többen dolgoznak a feldolgozóiparban a nyugati országokhoz képest, ami szerepet játszhatott a járvány epicentrumának áthelyeződésében.