Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. június 17. 16:27 Adat, Vállalat

Pár ábra megmutatja, hogy mennyire nem a piacról él a kormányközeli média

Aki követte az elmúlt évek eseményeit a hazai médiapiacon, az tisztában lehet azzal, hogy a kormányzat nem csak a tulajdoni, hanem a piaci viszonyokat is nagyon erősen eltorzította a szektorban a saját érdekei szerint. A kabinet hathatós támogatásával az állam töméntelen mennyiségű állami hirdetéssel árasztotta el a Fidesz-közeli médiát.

Ennek eredményeként a kormányközeli üzletemberek keze alatt a korábban többnyire veszteséges médiavállalkozások közül sok termőre fordult, és hatalmas profitot hozott össze. Mindezt úgy, hogy az olvasottsági adatok, tehát az, amire a hirdetési bevételek gyarapodását elvileg építhették volna, egyáltalán nem indokoltak ilyen változásokat. Az állam azonban ezzel nem foglalkozott, mert a döntéshozóknak láthatóan nem az olvasottság, hanem a tartalom volt a fontos.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz.

 

Ilyen előzmények után terelték – egyébként részben költségcsökkentési céllal – a több tucat lapot, internetes portált, tévét és rádiót a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá. Itt az elmúlt hónapokban komoly szervezeti átalakítások voltak, amelyek eredményeként – némileg leegyszerűsítve – a KESMA alatt tulajdonképpen

egyetlen vállalatban, a Mediaworks Zrt-ben fogták össze a kormánymédia működését.

Ez a folyamat különböző cégjogi eseményekkel járt, amelyekhez az érintett közel húsz társaságnak számos dokumentumot le kellett adnia a cégbíróságon. Így például minden vállalat benyújtott egy vagyonleltárt is, amelyben mások mellett azt is felsorolták, hogy az egyes vevőik mennyivel tartoztak nekik 2018 végén.

Ezek a kimutatások talán az eddigieknél is jobban mutatják, hogy mennyire az állam kegyeitől függ ez a hálózat. A vevői követelésekből nagyjából látszik ugyanis, hogy honnan érkeznek az adott cég bevételei. A médiatermékeknél ez annyival bonyolultabb, hogy a lapeladásból származó forgalom lényegében nem jelenik meg itt, hiszen aki újságot vesz előfizet rá, az már előre kifizeti a terméket*Ez valójában csak részben igaz, a kiadók ugyanis jellemzően nem közvetlenül értékesítik a lapokat az olvasóknak, hanem terjesztőkön keresztül, akik viszont nem fizetnek azonnal. Ennek megfelelően tízmilliós nagyságrendben volt is ilyen jellegű követelése a csoportnak, de ez a teljes vevői követelésállományhoz képest elenyésző összeg..

A hirdetések viszont igen, azokat jellemzően – különösen a nagyobb piaci szereplők – utólag fizetik ki. Hirdetőből pedig a nagy kiadóknál akad pár. Ennek megfelelően a

Mediaworks például 30 oldalon keresztül sorolta több mint kétezer vevőjét, akikkel szemben 4,3 milliárd forintot is meghaladó követelése állt fenn.

 

Hiába volt azonban ennyi vevője a cégnek, a pénz majdnem háromnegyedét egyetlen vállalattól várták. Ez pedig nem volt más, mint az állami hirdetéseket elosztó New Land Media Kft.*A New Landen keresztül ugyan piaci szereplők is hirdethettek, ám ágazati forrásaink szerint az ügynökség olyan hirtelen nőtt nagyra, hogy az elmúlt nagyjából két évben még az állami megbízásokat sem bírták szuflával. Azaz bevételük szinte kivétel nélkül az állami megbízásokból volt, és ezt erősítik a céges adatok is. Ezen tavaly év végén kezdtek változtatni, ám a Mediaworks 2018 decemberi állapotot tükröző adataiban ez szinte még biztosan nem látszik. Ráadásul ez korántsem a kizárólagos állami forrása volt a cégnek, hiszen más állami szervezetek is feltűntek a vevők között, ilyen volt például a Paksi Atomerőmű, a Hungaroring, vagy a Magyar Tenisz Szövetség és a Magyar Úszó Szövetség.

 

A MW-nél látható trend korántsem egyedi, sőt ennél sokkal komolyabb függőség is volt egyes kiadóknál. A Ripostnál az 588 millió forintos vevői követelésből közel 560 kötődött a New Landhez, míg a 888.hu-t és a Lokált kiadó, korábban Habony Árpád tulajdonában lévő Modern Media Groupnál 722 millióból 613.

 

Látványosan nagyobb piaci hirdetési arány csak a megyei lapokat jegyző cégeknél volt, illetve a Magyar Időknél, de az időközben Magyar Nemzetre átnevezett országos napilapnál is az állami hirdetések adták a követelések nagy részét. Nekik a New Land mellett az MVM egyik cége és a Magyar Posta is tartozott.

Adat Vállalat állami hirdetések Lokál Magyar Idők Ripost Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.

Bucsky Péter
2021. november 30. 06:48 Adat, Vállalat

Túl sok magyar cég szokott rá az uniós pénzre ahelyett, hogy jobban akarna dolgozni

A számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 06:55 Adat, Világ

Az alapvető élelmiszerek több mint fele olcsóbb Németországban, mint Magyarországon

Egy nagy bevásárlás ennek ellenére is jóval drágább. A részletes árlistából kiderül, mi okozza az eltéréseket - itt az Aldi-Lidl sorozatunk újabb része.

Fontos

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Avatar
2021. november 29. 15:56 Pénz

Két és fél millió forintba kerül a zuhanytálca helye, meddig tart az ingatlanpiaci drágulás?

Amíg a kínálat szűkül, az építési költségek emelkednek és a kereslet is élénk marad, az árak további emelkedésére kell számítanunk - a Danube Capital elemzőjének írása.