A cikk eredeti formájában a Privátbankár.hu oldalon jelent meg.
A kormányfő és a Fidesz egykori gazdasági vezetője közötti konfliktus egyik emlékezetes mozzanata volt, amikor a fővárosi önkormányzat 2015-ben egyoldalúan szerződést bontott Simicska Lajos reklámcégével, a Mahir Cityposter Kft.-vel, majd elkezdte elbontatni a társaság hirdetőoszlopait. A cég nem hagyta annyiban, perelt, és végül nyert is, így az oszlopok maradhattak.
Ennek ma már valószínűleg a kormányoldalon is örülnek, hiszen Simicska kapitulációja nyomán a vállalat – sok másik mellett – előbb Nyerges Zsolthoz került, majd innen a Mészáros Lőrinchez közel álló ügyvédhez, Vörös Józsefhez. Ő idén tavasszal a felcsúti milliárdosnak adta át a társaságot, aki nem sokkal ezután egyébként eltüntette a HVG címlapjait az oszlopokról.
A többszöri tulajdonosváltás nem zavarta meg a társaság működését, 2018-ban 781 milliós árbevételt könyvelhetett el a korábbi 749 millió után. A növekedés a hirdetésből származó bevételnek köszönhető, 734 millió folyt be ilyen címen, míg 2017-ben még csak 674 millió. Plakát eladásából már csak 3,6 millióra, terület bérbeadásából pedig 20 millióra tettek szert – mindkét tétel csökkent az előző évhez képest.
A bevételek növekedésével párhuzamosan a ráfordítások is mérséklődtek. Anyagjellegűként 100 millióval kevesebbet, 408 milliót költöttek el, személyi jellegűként pedig 126 milliót a 141 után. Utóbbi úgy mérséklődött, hogy az átlagos foglalkoztatotti létszám 16 fő volt az előző évi 17 után. A bérköltségből így 490 296 forintos átlagbér vezethető le, ami jelentős visszaesés, 2017-ben ugyanis még átlagosan 523 647 forintért dolgoztak az alkalmazottak.
Üzemi szinten 97 millióról 74-re mérséklődött a nyereség, leginkább azért, mert egyéb ráfordításként 211 milliót számoltak el a korábbi 141 után. Ennek hátterében az a 189 millió forint áll, amit ezen a soron ráfordításként elszámolt adóként könyveltek el (itt szerepel például a levonható előzetesen felszámított áfa is).
Az adózott eredmény 70,9 millió forint lett a 2017-es 88 millió után. Ebből osztalékra is futotta, a taggyűlési határozat értelmében, „mivel a társaság gazdasági helyzetének stabilitását nem veszélyeztetné”, 40 millió forintot fizet a cég. Egy évvel korábban Simicskáék még 100 milliót lapátoltak ki belőle, részben az eredménytartalékból.
Vállalat
Könnyebben találhat magyar dolgozókat egy kínai autógyár Pécsen, mint a BYD Szegeden
Nem tett le a kormány a pécsi autógyártásról, de nem világos, miért lenne jó, ha még erősebben függene a szektor szerencséjétől a magyar gazdaság.
Egy év törvénysértő működés után törlik az ezermilliárdokat kamuzó céget
Eltiltották a működéstől a papíron ezermilliárdos nagyságrendű vagyonnal rendelkező Donor Zrt-t, és elrendelték a kényszertörlést.
Magyar beszállítókat és fejlesztést ígér a BYD Szegedre, de induláskor még az összeszerelés lesz a fókusz
A szegedi beruházás munkaerőpiaci előnyei az országon kívül csapódnak le, a magyar beszállítók megjelenése és a helyi k+f csak évek múlva jön szóba.
Fontos
Zakatol a háború, dübörög a diplomácia, az orosz gazdaság köhög
Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.
Nem tetszik a Fradinak, hogy több fiatal magyar focistát kell játszatnia
Az MLSZ azt szeretné, hogy a klubok ne a kiöregedő légiósokra. alapozzanak, miközben irdatlan közpénz folyik az utánpótlásba.
Miután megdrágította az EU a kínai e-autókat, elkezdtek benzinest hozni
Nem sikerült megállítani a terjeszkedést, a kínai márkák piaci részesedése öt százalék fölé emelkedett.
