A cikk eredeti formájában a Privátbankár.hu oldalon jelent meg.
A kormányfő és a Fidesz egykori gazdasági vezetője közötti konfliktus egyik emlékezetes mozzanata volt, amikor a fővárosi önkormányzat 2015-ben egyoldalúan szerződést bontott Simicska Lajos reklámcégével, a Mahir Cityposter Kft.-vel, majd elkezdte elbontatni a társaság hirdetőoszlopait. A cég nem hagyta annyiban, perelt, és végül nyert is, így az oszlopok maradhattak.
Ennek ma már valószínűleg a kormányoldalon is örülnek, hiszen Simicska kapitulációja nyomán a vállalat – sok másik mellett – előbb Nyerges Zsolthoz került, majd innen a Mészáros Lőrinchez közel álló ügyvédhez, Vörös Józsefhez. Ő idén tavasszal a felcsúti milliárdosnak adta át a társaságot, aki nem sokkal ezután egyébként eltüntette a HVG címlapjait az oszlopokról.
A többszöri tulajdonosváltás nem zavarta meg a társaság működését, 2018-ban 781 milliós árbevételt könyvelhetett el a korábbi 749 millió után. A növekedés a hirdetésből származó bevételnek köszönhető, 734 millió folyt be ilyen címen, míg 2017-ben még csak 674 millió. Plakát eladásából már csak 3,6 millióra, terület bérbeadásából pedig 20 millióra tettek szert – mindkét tétel csökkent az előző évhez képest.
A bevételek növekedésével párhuzamosan a ráfordítások is mérséklődtek. Anyagjellegűként 100 millióval kevesebbet, 408 milliót költöttek el, személyi jellegűként pedig 126 milliót a 141 után. Utóbbi úgy mérséklődött, hogy az átlagos foglalkoztatotti létszám 16 fő volt az előző évi 17 után. A bérköltségből így 490 296 forintos átlagbér vezethető le, ami jelentős visszaesés, 2017-ben ugyanis még átlagosan 523 647 forintért dolgoztak az alkalmazottak.
Üzemi szinten 97 millióról 74-re mérséklődött a nyereség, leginkább azért, mert egyéb ráfordításként 211 milliót számoltak el a korábbi 141 után. Ennek hátterében az a 189 millió forint áll, amit ezen a soron ráfordításként elszámolt adóként könyveltek el (itt szerepel például a levonható előzetesen felszámított áfa is).
Az adózott eredmény 70,9 millió forint lett a 2017-es 88 millió után. Ebből osztalékra is futotta, a taggyűlési határozat értelmében, „mivel a társaság gazdasági helyzetének stabilitását nem veszélyeztetné”, 40 millió forintot fizet a cég. Egy évvel korábban Simicskáék még 100 milliót lapátoltak ki belőle, részben az eredménytartalékból.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
